Frei Tamás új könyvében ismét a nagypolitika, a nagytőke, és a titkosszolgálatok világának sodrásába helyezi a főhősét, André Calvit. Témáját tekintve nem is lehetne aktuálisabb a könyv annál, mint a hírek mostanában, ahogy a világlapok főoldalán óriás betűkkel figyelmeztetnek minket a nagyhatalmak mozgásáról. Amerika, Európa, Kína, Oroszország, bányászat, háborúk, korrupció, nyersanyag, ritkaföldfém, ellátási láncok, árfolyamok, hatalmi logika, emberi kicsinyesség, és titkosszolgálati precizitás; igen, ahogy Frei klaviaturája is precízen kattog, hiszen sokadik könyvében hozza már a tőle elvárható magas színvonalú krimit és kalandot.
Infotainmentként jellemzi a műfajt a szerző, azaz összekapcsolja az információt és a szórakozást. Ennek szellemében készülnek könyvei, és ebben szerintem zseniális. Nyilván az Irodalmi Nobelt nem ezekért a művekért adják, de nem is ezt kell tőle elvárni. Én kedvelem Frei Tamás munkásságát, és szerintem jót is tesznek ezek a könyvek a társadalomnak, mert valóban szórakoztató a könnyed stílus, azonban a benne megírt dolgok mégiscsak elgondolkodtatnak a világról. Az olvasó pedig szerintem akkor jár a legjobban, ha egy ilyen könyv információit nem végcélnak tekint, hanem kiinduló pontnak. Az olvasás után ha nem áll meg, hanem elindul és önmaga kezd el a dolgok mélyére nézni, akkor jár a legjobban. Haladjon tovább tehát bátran egyéb könyvek felé, cikkek, podcastok, beszélgetések, hiszen a világ bámulatos mértékben kinyílt, és csak arra vár, hogy felfedezzük.
Érdemes tehát Frei Tamás munkásságában örömmel lubickolni, aztán pedig saját erőből mélyrebbe menni, ki a nyílt vízre, és önálló felfedezéseket tenni az emberről, üzletről, politikáról, kultúráról, a világról. Aki felületes marad, könnyen meg fogják vezetni, akár a szomszédja, a kollégája, üzlet, vagy a politika. Ennyi tudás, információ és ismeret még soha nem állt rendelkezésére az emberiségnek, mint most. Persze óriási a zaj, a mentális szemét, a hülyítés, de ha az ember képes megszűrni a dolgokat, akkor messzire ellát térben és időben. Úgyhogy végezetül csak annyit tudok tanácsolni az olvasónak, hogy böngésszen, keressen, kutasson, beszélgessen, gondolkodjon, töprengjen és mérlegeljen, olvasson komolyabb és mélyebb cikkeket, rendszeresen járjon könyvesboltba és könyvtárba, tanuljon nyelveket, nézzen szét a világban, és tegyen fel olyan kérdéseket, amiket a környezete nem szokott. Gondolkodjon, tűnődjön, tanuljon. Olvasni jó, olvasni hasznos.
Érdemes tehát Frei Tamás munkásságában örömmel lubickolni, aztán pedig saját erőből mélyrebbe menni, ki a nyílt vízre, és önálló felfedezéseket tenni az emberről, üzletről, politikáról, kultúráról, a világról. Aki felületes marad, könnyen meg fogják vezetni, akár a szomszédja, a kollégája, üzlet, vagy a politika. Ennyi tudás, információ és ismeret még soha nem állt rendelkezésére az emberiségnek, mint most. Persze óriási a zaj, a mentális szemét, a hülyítés, de ha az ember képes megszűrni a dolgokat, akkor messzire ellát térben és időben. Úgyhogy végezetül csak annyit tudok tanácsolni az olvasónak, hogy böngésszen, keressen, kutasson, beszélgessen, gondolkodjon, töprengjen és mérlegeljen, olvasson komolyabb és mélyebb cikkeket, rendszeresen járjon könyvesboltba és könyvtárba, tanuljon nyelveket, nézzen szét a világban, és tegyen fel olyan kérdéseket, amiket a környezete nem szokott. Gondolkodjon, tűnődjön, tanuljon. Olvasni jó, olvasni hasznos.
Ha pedig a kedves olvasó összefutna véletlenül André Calvival, mondjuk egy francia kávézó teraszán, akkor szorítsa meg a kezét a nevemben is, gratulálok legújabb akciójához, teljesen lenyűgözött. Olaszországban ne keressék! Mr. Freitől tudhatjuk, ott most nem látják szívesen. Éljenek tehát a hősök, a kávézók, és a remek könyvek!
A Kolostor Őre
Kapcsolódó bejegyzések:
- Agrárbárók >>
- Frei Tamás és a Forbes >>
- Moszkvai meló >>
A Kolostor Őre
Kapcsolódó bejegyzések:
- Agrárbárók >>
- Frei Tamás és a Forbes >>
- Moszkvai meló >>
Bojár Gábor
a Forbes címlapján
a Forbes címlapján
YouTube Link >>


