A sűrű és tömény történetmesélés folytatódott a
Három királyság első része után a második könyvben is. A kínai hadurak további
csatározása és fondorlatai alaposan igénybe veszi most is az olvasót,
hiszen rengeteg név, helyszín, bonyodalom és esemény zajlik itt is.
Valamit azonban hangsúlyosabbnak éreztem az
első részhez képest. Ez
pedig a tanácsadók szerepe. Mintha itt most jobban ki lettek volna
hangsúlyozva a történetben jelenlévő tanácsadók, hozzáteszem nagy
örömömre. Mondom, miért.
Ahogy korosodom, úgy
veszem észre egyre jobban a figyelmem és a fókuszáltságom változását.
Míg korábban a "
hősök" és a "
vezéregyéniségek" karakterei keltették fel a
figyelmemet és kíváncsiságomat egy-egy ilyen, a fentihez hasonló
történetben, ez most már egyre inkább a csöndes, háttérben meghúzódó
bölcs tanácsadók irányába mozdult el. Az ő természetüket, karakterüket,
jellemüket és motivációjukat próbálom megérteni, megfejteni. Ez a
monumentális kínai mű szerencsére rengeteg ilyen résszel szolgált.
Tanácsadók az életbenLegyen
akár harcászat, gyógyászat, pénzügy, oktatás, vallás, spiritualitás,
Kína vagy Európa, rengeteg bölcsességet halmozott már fel az emberiség.
Ha tanácsra szorulunk, valószínüleg ott van már az a tudás valakinél,
csak el kell találnunk hozzá. A modern korban ez jelenthet egy
weboldalt, egy könyvet, blogot, youtube videót, de akár személyes
coachingot, praxist, együttműködést.
Még soha a történelemben
nem fordult elő, hogy ennyi bölcsességhez és szakértelemhez férnénk
hozzá, ennek ellenére a világban még mindig sok az egészségügyi
probléma, a pénzügyi nehézség, a gyenge oktatás, silány közügyek,
értelmetlen háborúk, káoszos közigazgatás, korrupció és agymosás.
A
Három királyság című könyvben is lehetett látni, hogy tanácsadó és
tanácsadó közt is hatalmas különbség van. Ahogy uralkodó és uralkodó
közt is, ahogy hadvezér és hadvezér között is. Nem vagyunk egyformák,
így talán ez a könyv is minden egyes olvasónak mást és mást fog mondani.
Az egyik ember ezt hallja ki belőle, míg a másik mást. Az egyik olvasó
éppen az egyik hadvezérrel tud majd azonosulni, míg a másik olvasó talán
egy másik szereplővel. Úgy, ahogy az életben is ez történik. Van aki
például egyetért Putyin lépéseivel, van akit pedig elborzaszt.
Valószínüleg így lesz ez majd száz év múlva is. Lesznek akik dicső
államférfiként fognak rá emlékezni, lesznek viszont, akik teljesen
máshogy. A mélyebben gondolkodók pedig ülnek majd a könyveik fölött,
azon töprengve, hogy milyen emberek lehettek vajon a Putyin körüli
tanácsadók?
A legfontosabb kérdés azonban talán
mégiscsak az: hová fordulunk mi magunk, ha bölcsességre és útmutatásra
van szükségünk? Kik a mi "tanácsadóink"?
A Kolostor Őre
