Thomas Mann - József és testvérei

"Mélységes mély a múltnak kútja."

 

Igen, az a bizonyos kút. József Attila arra kérte annak idején a szerzőt, hogy üljön le közénk és meséljen. Komolyan gondolta, majd invitálásának és a köszöntésének végén még hozzátette: "Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. / Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen / néz téged, mert örül, hogy lát ma itt / fehérek közt egy európait."

 

Bizony, a hallgatóság képzelt soraiban most helyet foglaltam én is. Leültem hogy meghallgassam a mesét. Thomas Mann odavezetett a kúthoz, a mélyére néztünk, majd leültünk és elkezdte a mesét szépen. Én pedig egyik ámulatból a másikba estem.

 

Az elmúlt hónapokban erről a könyvről volt tehát szót itt a blogban. Thomas Mann, József és testvérei. Ez a monumentális irodalmi mű az, ami feldolgozza Jákob családjának történetét, és ami körül egyéb kirándulásokat is tettem. A könyv mellett ezek a kapcsolódó témák merültek fel:

 

- A kút >>>

- Marie-Lousie von Franz >>

- Graphisoft Parktól Jákobig >>

- A két William >>>

- Örökölt sors >>

- Ábrahám >>>

- Jákob családja >>>

 

Thomas Mann-ak sikerült a kút mélyéről egy olyan ragyogó könyvet a felszínre hoznia, ami számomra egy csodás élményt adott. Lenyűgözött maga a történet archaikussága, a mélysége, az üzenete, a művészete, a spiritualitása, a pszichológiája, és legfőképpen az egésznek a tálalása. Nem csak engem, hanem sokakat megérintett ez a mű:

 

történetfilozófia és mélylélektan,

mélységes emberség és fenyegető embertelenség

kavarog ebben az óriásepikában.

- írja az Ekultúra

 

grandiózus tetralógia,

mely a mai napig vitathatatlanul

a világirodalom legnagyszerűbb alkotásai közé tartozik.

- mondja A füzet

 

fejlődésregény

az emberiség fejlődésének,

az egyénné válásának a regénye,

- 7torony

 

világteremtő bölcsességgel,

hosszan és ráérősen mesél

- Mazsihisz

 

"Mélységes mély a múltnak kútja."

 

Ezzel a tökéletes mondattal kezdődik a könyv. Olyan módon lehet ezt már csak fokozni, ha az embert a téma, egy tökéletesen illeszkedő időszakban találja meg. Velem pontosan ez történt. A több mint másfél évtized mély meditációs tapasztalatai és ismeretei után kiegészítésként még, az elmúlt 2-3 évben elmélyedtem C.G. Jung pszichológiai birodalmában is. És a sok-sok tanulság mellett, az archetípusok világát is megtekintettem Jung apó szemüvegén keresztül. Természetesen csak szolidan és óvatosan.

 

Aztán jött egy telefon,

 

és az illető, akiről amúgy is tudtam hogy kedveli a múlttal kapcsolatos dolgokat, van is már mögötte jó néhány évtized, elkezdte mesélni személyes történeteit, különösen azt, hogy a legelső emlékképe valamikor 2-3 éves kora környékéről van, és nagyon intenzíven él benne.

 

Aztán szóba került hogy meddig tudunk visszamenni a múltbeli emlékeinkre. Gondoltam ha már ennyire témánál vagyunk, nosza, tegyünk még rá egy lapáttal, és említettem neki hogy, mi van akkor ha homályosabbra töröljük az egyén határvonalát, azaz, az előző generációktól hozott örökségig megyünk vissza, avagy, a Tudattalanban meghúzódó emlékekhez, majd aztán kibővítve ezt még egy sokkal nagyobb közösségi térré is, a Kollektív Tudattalan világához nézünk el! Na, itt aztán már szédítő dimenzióval találkozhatunk.

 

Nyilván vannak olyanok, aki nem a múlt felé, hanem inkább a jövő irányába tekintenek hasonlóan nagy ugrásokban, pl. Mr. Harari. Róla is szó volt már a blogban, itt ezekben a bejegyzésekben:

 

Ki ez a különös fiatalember

Mr. Macron mellett? >>>

 

21 lecke a 21. századra.

Harari harmadik könyve >>>

 

A Zeit hetilap állította tükör elé.

Harari és az önismeret >>>

 

Mr. Harari újra elgondolkodtat.

Beszélgetés az IMF színpadán >>>

 

Budapesten járt.

Előadásokat tartott és interjúkat adott >>>

 

Itt állunk tehát a jelenben, és óriási bepillantásunk van a múlt irányába, és hatalmas előre tekintésünk lehet a jövő felé is. Valójában mindkettő itt van bennünk, és a jelenben. Itt dolgozódnak, érlelődnek, lappanganak bennünk. A múlt tanulságai és történetei, és a jövő lehetőségei is. Bennünk találkozik minden, itt a mostban. A Tudatszintünk alatt és fölött, magában a Nagy Kollektív Tudattalanban, aminek hordozói mi magunk vagyunk.

 

Vissza a telefonhoz

 

Szóval folytattuk tovább a beszélgetést, és csak érdekességképpen említettem meg az ismerősnek, hogy lám, bizony elég mélyre mehet egy ilyen utazás. No, de mégis milyen mélyre? Mennyire messzire? Hol kezdődnek a legkorábbi Kollektív Emlékek? Mik a legelső eszmélések az emberiség Tudatában?

 

Nyilván, minden kultúrkörnek megvan a maga, egészen korai élményanyaga. Az ősi mitológiai történetek, amelyek ott szunnyadnak a mélyben, a közel, vagy a távol-keleten, az afrikai kontinens mélyén, és egyéb helyeken. Megvannak az indiai mítoszok, ázsiai kultúrkörök mondái, egyiptomi, zsidó-keresztény, és egyéb, a mélyben meghúzódó kollektív élményanyagok.

 

Jól elbeszélgettünk erről a telefonban, aztán később összegeztem is magamban a gondolataimat ez ügyben. Azokat, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt hosszú-hosszú években jöttek bennem a felismerések. És ekkor, egy könyvtárszoba polcáról rám köszönt Thomas Mann remekműve. Fellapoztam, és rögtön az első sorban ezt olvastam:

 

"Mélységes mély a múltnak kútja."

 

Tudtam hogy igaza van. Tényleg mély. Feneketlen. Viszont annak ellenére hogy évezredeken is átívelő távolságra van a kút mélye, bizony így is hatással van ránk. Akár foglalkozunk vele, akár nem. Volt már ismeretem e tárgykörben, de gondoltam hogy a kiváló mesélő megérkeztével, érdemes bepillantanom az ő szemüvegén keresztül is a zsidó-keresztény kultúra mélyére. Belepillantani a kútba, és megismerni hogyan, miképp látja ő, az irodalmi Nobel-díjas szerző.

 

Az ad még a témának egy különlegességet, hogy a szerző magán és családi élete sem volt egy egyszerű történet. Nehéz viszonyok, tragédiák, sebek, fájdalmak. És ennek ellenére mégis egy ilyen remekművet alkotott Jákob családjáról. A nehézségek ellenére, vagy talán pont azért, azok hatására? Nem tudom.

 

A Kedvenc

 

Néhány évente elgondolkodom azon, hogy ha valaki akkor megkérdezné melyik a kedvenc könyvem, melyik az amelyik a legjobban lenyűgözött, amelyik a legjobban megérint és bámulatba ejt, akkor mit mondanék.

 

És rájöttem hogy mindig van ilyen, de ez általában 5-10 évente megváltozik. Kb. ilyen időszakonként felbukkan egy-egy újabb mű, amely helyet foglal nálam a csúcson. Van olyan is, hogy korábbi kedvencet újraolvasok 2-3 év múlva, és rájövök hogy valóban jó, de már nem nyűgöz le annyira, mint egykor.

 

Az elmúlt hónapok élménye számomra ez az új helycsere. Most abszolút a legfelső polcra került nálam a József és testvérei című remekmű. Nem tudom hány évig lesz ez a csúcs a számomra, de hogy szerintem jó ideig, az biztos. Csodálatos könyv egy csodálatos témáról. Ajánlom minden olvasó figyelmébe!

 

Nem egy könnyű olvasmány, lassan halad vele az ember, de ez egyáltalán nem baj, sőt! Az irodalom mestermunkáját nem habzsolva és sürgetve, hanem kifinomultsággal, türelemmel és odafigyeléssel érdemes olvasni. El kell csendesedni hogy meghallja az ember a kútnak mélységes mély hangját.

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

A kút

Továbbra is türelmesen 

 

és kitartóan haladok Jákob családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek világában.

 

Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál, Ábrahámnál, majd a családi pszichológiai sorsvonalaknál, később a festészet, a gazdaság, és a remeteség területén, most pedig egy szimbolikus dolognál fogok kicsit elidőzni.

 

Ji-king

 

Olvashattál már korábban itt a kolostoros blogban az ősi kínai könyvről, a Ji-kingről, vagy más néven, a Változások Könyvéről. Ezekben a bejegyzésekben volt szó róla:

 

- 21 lecke a 21. századra >>>

- Vezérlőcsillag >>>

- Haiku. Haibun. És a kolostor. >>

- Ábrahám >>>

 

Most ismét előveszem, hiszen a 48. jel neve: A kút. És ez pont kapcsolódik Jákob családjához. Az elvonulás témájánál is szó volt a kútról, és érdemes ezt a szimbolikus helyszínt jobban megvizsgálni. Nézzük mit mond a Ji-king!

 

48. jel: A kút

 

Ennek a jelnek az értelme a nép táplálása. Ötödik vonalának üzenete a herceg maga, aki a népet táplálja. Egyfajta jellemfejlődést mutat be és ábrázol ez a jel. Messzire nyúló hatása van a kútnak, annak ellenére, hogy maga egy helyben áll. Áldást juttat még a távol lakóknak is. A háttérben meghúzódó szerény, de erőteljes és messzire ható adakozásról és bölcsességről szól ez a jel.

 

No, hát mi is írhatná le tökéletesebben Jákob fiának, Józsefnek az egyiptomi munkásságát? A bibliai történet is, és az egész monumentális irodalmi mű is erről szól, hogyan alakul Jákob családjának élete, hogyan és mi módon kerül József Egyiptomba, és mi is történik ott. És ennek a történetnek egyik szimbolikus helyszíne egy kút.

 

A Ji-king azt is mondja még, hogy a kút szimbolizálja a növényvilágot, mert olyan, mintha egy fa szívná a föld mélyéről a tápláló vizet, majd növényként terebélyesedve szolgálja az életet és az embert.

 

Azt is megemlíti még ennél a 48. jelnél hogy, az ókori Kínában a dinasztiák változásakor többször cserélődött az ország fővárosa. Az építkezési stílus is jelentős változásokon ment át, ehhez képest azonban a kutak szinte alig változtak. Ezáltal a kút, az emberiség legkezdetlegesebb életszükségletein alapuló társadalmi szerveződésnek a képe. Változnak a nemzedékek, a dinasztiák, a politika, és sok minden egyéb, azonban az emberi élet maga, és annak alapfeltételei nem.

 

A Ji-king felhívja még a figyelmet arra is, ahhoz hogy az állami és társadalmi szerveződés jó legyen, ahhoz le kell hajolni az élet alapjáig. A jel beszél még a kúthoz való viszonyokról is. A kihasználatlanságról, a nemtörődömségről, a víz tisztaságáról és annak felügyeletéről, és hasonlókról.

 

Úgy látom tehát, szimbolikus dolgok tehát ezek. Szimbólumai azoknak az erőknek és helyzeteknek, amelyek bennünk rejlenek. Az, hogy mit rejt a kút mélysége, milyen a viszonyunk a kúthoz, és mit vagyunk képesek a felszínre hozni belőle. És akkor hadd említsem meg itt szó szerint azt, ami a jelnek a legfelső vonalához tartozó magyarázat:

 

"A kút mindenkinek elérhető. Semmilyen tiltás sem akadályozza azokat, akik meríteni akarnak belőle. Bármennyien jöjjenek is, megtalálják, amire szükségük van; a kútra ugyanis lehet számítani. Nem apad el, mert saját forrása van, s ezért az egész országnak nagy üdvöt jelent. Ugyanígy van ez a nagy emberrel, aki szintén a belső javak kimeríthetetlen gazdagságával rendelkezik. Minél többet merítenek belőle az emberek, annál gazdagabbá válik."

 

József

 

Olyan érzésem van a monumentális irodalmi mű olvasása kapcsán, mintha a szerző tollát kézen fogva vezetné a Ji-king, és közösen írták volna a művet. Említettem már korábban milyen széles körű filozófiai, vallásos, irodalmi, történelmi, művészeti és pszichológia témák mélységes mély összekapcsolódása ez a mű. És ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik a Ji-king is. Mintha József életének és személyiségének az üzenete, maga a kút jelképe és szimbóluma lenne.

 

Mivel sokkal több közünk van ezekhez a mitologikus történetekhez, mint ahogy az az első pillantásra tűnik, ezért József személyisége is jobban bennünk él, mint azt hinnénk. Ábrahám, Izsák, Jákob, és József történetei sokkal közelebbiek, mint gondolnánk. És igen, bennünk is ott van egy kút.

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

Marie-Louise von Franz és a háza

KÉP: C.G. Jung tanítványa és a munkatársa,  

Marie-Louise von Franz háza Bollingenben.

Nagyításhoz klikk a képre!

 

Továbbra is türelmesen 

 

és kitartóan haladok Jákob családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek világában.

 

Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál Ábrahámnál, majd a családi pszichológiai sorsvonalaknál, később a festészet és a gazdaság területén, most pedig a remeteség témája körül fogok elidőzni kicsit, Marie-Luise különös háza kapcsán.

 

Szó volt már itt a blogban a remeteségről Monet kapcsán, de másoknál is, és most kicsit visszatérnék a témához ismét, mert kapcsolódik a könyvhöz.

 

KÉP: Marie-Louise von Franz fiatalon

 

 

Marie-Louise von Franz

 

C.G. Jung közvetlen tanítványa és munkatársa volt hosszú-hosszú évekig. Több könyvet is írt, tanított, páciensekkel foglalkozott, kutatott, publikált, és nem mellesleg, Ő is megértette a remeteség erejét.

 

Azt, amikor az ember az elvonultságban kikristályosítja és kiérleli a dolgokat. A megértését mélyebbre viszi, olyan tudás és összefüggések birtokába kerül, amit az elvonultság nélkül nehéz lenne megszerezni és felismerni. Ez a fajta remeteség és kikristályosítás, ez történhet akár a saját személyiségünk mélyebb rétegeinek megismerésével kapcsolatban is, de akár egyéb alkotói folyamatok kapcsán is, legyen az festészet vagy írás, vagy bármi.

 

 KÉP: Marie-Louise von Franz bollingeni háza.

Nagyításhoz klikk a képre!

 

 

A Misztikus Bollingen

 

Jung apó bollingeni remete házához hasonlóan Marie-Luise is megépítette ott az övét, amely az év több hónapjában is az elvonulásra szolgált. Teljes alkotói csönd a domboldalban, az erdő szélén. Telefon nem volt, és egyszerű spártai körülmények szolgálták azt, hogy kellő önismeretet és inspirációt szerezzen a munkájához.

 

KÉP: Spártai körülmények és az egyszerűség segítették Marie-Louiset abban, hogy önmagára és a munkájára koncentrálhasson.

 

 

Míg Jung apó háza Bollingenben lent volt a tóparton, addig Marie-Louise a falu másik végén, fent a domboldalban épített egy kisebbet, de hasonlót.

 

Sajnálom hogy most nyáron, amikor a zürichi és a küsnachti felfedezőutamon jártam, kihagytam, Marie-Louise házát Bollingenben, de akkor még nem ismertem az Ő történetét és munkásságát. Van egy olyan sejtésem, hogy pótolni fogom én még ezt a látogatást.

 

Marie-Louise több interjúban is mesélt erről a házról, a történetéről, és a hozzá fűződő viszonyáról. Arról hogy mi módon és hogyan töltötte ott az időt. Volt olyan hogy hetekig nem is találkozott senkivel. Teljes remeteségben élt. Mesélte hogy mennyire kreatív időszakot töltött ott az év több hónapjában is.

 

 

 

A kérdés

 

Felmerülhet a kérdés az emberben, vajon normális dolog-e, hogy így elvonul valaki és egyedül tölti az idejét. Kérdés lehet az is, hogy ez vajon csupán egy modern hóbort, menekülés, vagy több annál, és hogy van-e ennek valami mélyebb üzenete és szerepe.

 

Én belül, mélyen magamban azt érzem, hogy ez több modern hóbortnál, és ennek a remeteségnek bizony fontos feladata, küldetése és szerepe van. Akár egy ember életében, akár a kollektivitást tekintve is, hiszen sok ilyen "elvonuló" remete aztán olyan tudással tér vissza az emberek közé, legyen az akár tudományos, akár művészi, akár spirituális vagy vallási terület, ami aztán hozzátesz az emberiség tudatosságához.

 

A barlang

 

Jung apó az archetípusokról szóló könyvében sok-sok oldalt szentel az átváltozás és átalakulás témájának, és annak egy részében említi ennek a fajta elvonulásnak, az emberiségben felbukkanó korai megjelenését és mitológiáját.

 

A keleti világ szent könyveiből idéz, újjászületési-misztériumról értekezik, vagy a navahó indiánok szertartásait is felhozza példának arra, hogyan jelenik meg az elvonulás, azaz, a barlang effektus a fejlődés érdekében. Azt írja Jung apó: "A barlang az újjászületés helye, az a titkos mélyedés, amelybe bezárják az embert, hogy inkubálódjon és újjászülessen."

 

Egyéb ősi legendáriumokat is említ, amelyekben több száz éveket aludtak a barlangokban a "hétalvók". Alvás közben pedig istenivé váltak, és az örök élet birtokába jutottak. Nyilván ezek mitologikus történetek, de mégiscsak megjelenítenek egyfajta szimbolikát. A fejlődés és az átalakulás szimbólumát és lehetőségét. Azt, hogy a Tudat visszatalál önmaga mélyére, önmaga "barlangjába", és ott felfedezheti az isteni szférákat. Jung apó azt írja erről: "Ennek óriási hatása lehet a személyiség pozitív vagy negatív irányba való megváltozására."

 

A modern barlang

 

Mivel a fent példázatok mitologikus és szimbólumszerű dolgok, ezért a lényegüket tekintve fontosak és figyelemreméltóak, viszont a megjelenésük a mindennapjainkban talán kevésbé "túlzóak".

 

Egy ilyen kis "barlang állapotba" nyilván el lehet vonulni egy-egy nyugalmas esti órára a lakás egy csöndesebb zugába, hogy az ember önmagával legyen, meditáljon, relaxáljon, tanuljon és fejlődjön. Vagy ki lehet nevezni egy napot a héten, amikor a "barlangi újjászületésemmel" vagyok elfoglalva. Esetleg nagyobb időt és teret is lehet adni ennek az elvonultságnak, ahogyan tette azt pl. Jung apó, és Marie-Luise, vagy esetleg más remeték is.

 

Vissza Jákobékhoz!

 

Miért is hoztam elő most ezt, a remeteség és a barlang témáját? Mert bizony ez is megjelenik a Jákob családjáról szóló monumentális irodalmi műben. Nem véletlen, hiszen az egész műben lehet érezni a jungi inspirációt. Tudható is hogy az író bizony szorosan követte Jung munkásságát, és nemcsak azért mert kortársak voltak, hanem mert mélyen érdekelte a pszichológia. Nézzük akkor tehát a történetet!

 

Jákob fia, József kétszer is "barlangba" kerül. Bár, nem önként megy oda, hanem a körülmények kényszerítik erre. De talán ezeket a körülményeket tudatalatt mégis csak Ő generálta önmaga számára. Vagy a Sors, vagy Isten maga.

 

Mi történt?

 

Az történt hogy az irodalmi műben a fiatal Józsefet a testvérei összeverték és megkötözték, majd egy kiszáradt kútba dobták és otthagyták. Azaz, egy mély és sötét "barlangba" vetették, hogy magatehetetlenül szenvedjen ott addig, amíg ki nem leheli a lelkét. Ott a halál torkában testileg és lelkileg is meggyötörve, Jákob fia elmélkedhetett és meditálhatott önmagáról, a világról, életről-halálról, sok mindenről. Egyfajta újjászületési-misztériumot élt át.

 

Talán nem lövök le nagy poént ha elmondom hogy, József bizony kikerül a barlangból, a halál torkából, a mély és sötét kútból, és új élete lesz. Hosszú évekkel később azonban ismét egy sötét és mély barlangba veti az élet, ugyanis börtönbe kerül. Nem folytatom most itt a történetet, mert lesz még szó róla úgyis itt a blogban, hiszen lassan-lassan, de azért csak a végére érek ennek a monumentális (és eddig általam direkt titkolt) irodalmi műnek. Amire fel szerettem volna hívni a figyelmet, az maga a barlang és a remeteség.

 

A remete munkássága

 

Az elvonultságban és a remeteségben bizony olyan mély Tudati, Tudományos, Művészi vagy Spirituális fejlődésre van meg a lehetőség, aminek jelentőségét talán nehezen is ismeri fel az ember. 

 

Vannak akik úri hóbortot, különcködést, vagy menekülést látnak ebben. Vagy ha önkéntelenül következik be, kényszerből, akkor pedig tragédiát láthatnak benne sokan, pedig ezek csupán felületes ítélkezések, hiszen a mélyben óriási lehetőségeket tartogat a helyzet. A tudat és a fény előretörését. Ezen dolgoznak hát a remeték. Hagyjuk őket békében. Csodáljuk őket, tanuljunk tőlük, hallgassuk meg mondanivalójukat és gondolkodjunk el rajtuk. Talán előnyünkre válik.

 

A Láng

 

Mikor Marie-Luise von Franz 1998-ban maga mögött hagyta földi valóját, a New York Times így emlékezett meg róla:

 

C.G. Jung legkiválóbb és a legihletettebb tanítványa, aki a legtöbbet tette azért hogy életben tartsa és tovább vigye a Jung által keltett lángot és fényt.

 

Azt én teszem hozzá halkan: hogy mindehhez szükség volt a remeteségre, és az erdőszélén arra kis házra.

 

KÉP: A Google Maps 2019-es fotója

Marie-Louise házáról.

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

Ábrahámtól a gázgyári földekig. Graphisoft Parktól Jákóbig.

KÉP: A Kolostor Őre a Graphisoft Parkban.

2019. ősz. Nagyításhoz klikk a képre!

 

Továbbra is türelmesen és kitartóan haladok Jákob családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek világában.

 

Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál, Ábrahámnál, majd a családi pszichológiai sorsvonalaknál, később a festészet területén, most pedig a kapcsolódó gazdasági témákon fogok.

 

Aztán előbb-utóbb, ígérem hogy tényleg be fogom mutatni az eddig titkolt könyvet is, de egyelőre még nem jutottam a végére, miközben folyamatosan leágazásokat teszek különböző területekre. Jöjjön tehát a gazdasági vetülete a témának.

 

Közel 10 éve már annak

 

hogy a budapesti Graphisoft Parkban (kép fent) egy kisebb tulajdonrésszel rendelkezem, így aztán időként megfordulok ott. Találkozók, közgyűlések, szemlélődések, inspirációk, vagy csak simán egy séta, kávé, süti céljából keresem fel a helyet. Így volt ez most pár hete is. Megtekintettem néhány új épületet és fejlesztést, majd a szép napos időben egy sütemény és kávé mellett, elgondolkodtam ott a parkban az elmúlt hetek kolostoros témáján: Jákob családján.

 

Ültem a kellemes őszi délutánon a kávézó teraszán, és kortyolgatás közben üzleti időutazásra indult a fantáziám, átsuhanva a Graphisoft Park jelene és múltja felett, elrepülve egészen Jákob családjáig, a bibliai törzsek világáig. Ebből a délutáni elmélkedésből hoztam most el ide egy kis esszenciát:

 

Ábrahámtól a gázgyári földekig

 

Jákob családja és a törzsek témáját kerülgettem már az irodalom, a vallás, a művészet, és a pszichológia felől is, azonban jöjjön most a gazdasági oldala. Még ha nagy talmudi magyarázatokat nem is hozok ide, pusztán az ótestamentumi, bibliai örökségnél maradva, abból is tanulságos kép rajzolódik majd ki. Ezeket fogom itt megvizsgálni, aztán átrepülve néhány ezer évet az archaikus időkből a jelenig, egészen az óbudai gázgyári területekig, megnézek majd néhány párhuzamot és tanulságot.

 

Ábrahám

 

Ahogy a bibliai szövegekből kiolvasható, a népek sokaságának atyja, Ábrahám, egy vagyonos ember volt. Természetesen nem volt mindig az, át kellett mennie éhségen is, vándorlásokon is, nehézségeken, és különböző földeken telepedett le, de aztán végül mégiscsak úgy adódott hogy vagyonos ember vált belőle: "Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal." Mózes I. 13.

 

A bibliai szövegekben megjelenik hogy Ábrahámnak "barompásztorai" is voltak, azaz, egyre terebélyesedő vagyona, és az ezzel járó felelőssége. Olyannak tűnik, mintha egy mezőgazdasági vállalkozást vezetne. Bár, akkoriban és ott, talán sokkal másabb gazdálkodás nem is igen volt. Nyilván ebbe a mezőgazdaságba beletartozott némi kereskedés is, azokkal az eszközökkel ami a háztartáshoz, a földműveléshez és az állattartáshoz kellett. És ennek a gazdasági közösségnek volt a legfőbb ügyintézője: Eliézer.

 

Hogy Ábrahám mekkora méretű gazdaságot vezethetett, talán jól mutatja ez a bibliai idézet: "A mint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolcz próbált legényét és üldözve nyomula Dánig." Mózes I.14.

 

Tehát pillanatok alatt összeszedett a saját "cégéből", a törzséből 318 tapasztalt fiatalembert, akit fel is fegyverzett. Azt hiszem tényleg kijelenthető hogy, ha erre képes volt, akkor valóban módos gazda, vagyonos ember lehetett.

 

Sokan úgy képzelik el az Isteni Kiválasztottsággal rendelkező személyeket, tartozzanak azok bármilyen valláshoz vagy spirituális irányzathoz, hogy szegény koldusok, aszkéták, világtól elvonult barlangi remeték. Igen, vannak ilyenek is, de vannak olyanok is akik vagyonnal, hatalommal, befolyással, és a hozzájuk tartozó nagy felelősséggel is rendelkeznek. Ábrahám ilyen volt.

 

Izsák

 

Folytatva és átélve a családi örökséget, Ábrahám fiát, Izsákot is utolérik nehéz gazdasági körülmények, talán ma úgy mondanánk hogy recessziós évek köszöntöttek be, és éhség támadt az országban.

 

Aztán fordultak a körülmények, és a bibliai leírások alapján úgy tűnik Ő is vagyonos emberré vált:  "És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendőben száz annyia, mert megáldá őt az Úr. És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen nagygyá lőn. És vala néki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a Filiszteusok." Mózes I. 26.

 

Olvashatjuk aztán a későbbiekben hogy Izsáknak is szolgái, pásztorai (alkalmazottai) vannak. Kutakat ásnak, állatot tartanak, gazdálkodnak, szóval Ő is egy komoly "céget" vezet.

 

Jákob

 

Izsák fiának, Jákobnak is kijut a családi sorsvonalból. Ő is átél vándorlást, kalandot, nélkülözést, sok mindent. Nincstelenként kerül Háránba, szolgálónak áll, de rátermettsége és az Isteni Gondviselés a hosszú évek folyamán komolyabb vagyonhoz juttatja.

 

Ábrahám és Izsák, úgymond, "saját céget" vezettek, ellenben Jákob, "alkalmazottnak" áll be egy rokonhoz, ahol végül is Ő virágoztatja fel az ottani gazdaságot. Mondhatjuk Ő futtatja fel a céget. Aztán a "felmondásnál" szóba is kerül ez, és a "főnöke" is elismeri, de Jákob a nyomaték kedvéért azért csak megjegyzi: "mi kevesed vala én előttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán." Mózes I. 30.

 

Aztán kisebb-nagyobb félreértések és konfliktusok árán, de otthagyja a "céget", ám "végkielégítése" jelentősnek mondható, így aztán az Ő élete is úgy alakul hogy vagyonos ember lett: "És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara." Mózes I. 30.

 

Jákob gazdasági méreteit talán az is jól mutatja hogy, amikor visszatér, és testvérével békülni szeretne, akkor több száz kecskét és több száz juhot, számos tevét, tehenet, tulkot és szamarat kíván ajándékozni a testvérének. Egy ilyen állatállomány ma is komoly vagyont jelent, hát még akkoriban, amikor sokkal fontosabb szerepet töltöttek be ezek a "jószágok" a gazdaságban, mint most.

 

Az "Örökölt sors" aztán folytatódik Jákob fiánál, Józsefnél is.

 

József

 

Őseihez hasonlóan József is nélkülözéssel és nehézségekkel találkozik élete egy pontján. Testvérviszály kapcsán messzire kerül a családjától, gazdasági jólét és "uralkodás" helyett szegénység és szolgaság vár rá Egyiptomban.

 

Isteni Kiválasztottsága, a tehetsége és a rátermettsége kapcsán mégiscsak kitör ebből a nehéz helyzetből, és egészen Egyiptom közigazgatási csúcsáig emelkedik fel. A Fáraónak nyújt tanácsokat, a gazdasági szempontból közeledő hét bő, és hét szűk esztendő kapcsán.

 

A Fáraót annyira megérinti József rátermettsége a témát illetően, hogy felismeri azt, nincs hozzá fogható gazdasági szakember az udvarában, így aztán egy jelentős pozícióra kéri fel: "nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá. Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén. És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába. És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén." Mózes I. 41.

 

Így aztán József jelentős gazdasági hatalmat és irányítói pozíciót kap a kezébe. Felnőve a feladathoz, jól is végzi a dolgát. Egyiptom gazdaságát sikerül kiválóan kormányoznia. Annyira hogy: "És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön." Mózes I. könyve 41.

 

József kimondva és kimondatlanul is, az ország és a térség legjelentősebb emberévé válik: "József pedig az ország kormányzója vala, és ő árulja vala a gabonát a föld minden népének." Mózes I. 42.

 

Vissza Óbudára

 

Ücsörgök tehát a kellemes őszi napsütésben a Graphisoft Park egyik kávézójának teraszán a hatalmas platánfák alatt, és Jákob családján elmélkedem, miközben kortyolgatok egy csésze feketét. Elképzelem ezeket a törzseket és az "üzleteiket". Milyenek lennének, ha ma élnének?

 

Mivel foglalkozna ma Ábrahám? Milyen céget futtatna fel Jákob? Start-up cégekkel foglalkoznának vajon? Smart City-t építenének, vagy repteret? Esetleg ingatlanfejlesztéssel foglalkoznának, vagy magánoktatás? Hmm.. ki tudja. Csak ülök, elmélkedem, és eszembe jut még a föld is.

 

Mennyi-mennyi gazdasági tevékenységet végigkísér egy földterület. Pl. ahol Ábrahám törzse az állatait legeltette, ahol József gabonái teremtek, ahol Izsák sátrai és kútjai álltak, aztán eszembe jut az a földterület is, ahol éppen ülök. Az egykor volt, Óbudai Gázgyár területe.

 

KÉP: Egykor portál

A gázgyár építése, 1912.

Nagyításhoz klikk a képre!

 

 

Az 1900-as évek elején épült, hogy kiszolgálja Budapest egyre nagyobb gázigényét. De a területnek jóval korábbi múltja van. Különböző korok, családok és törzsek vették birtokba. Úgy, ahogy Ábrahámék is keresték a földjeiket, a helyüket. Már a réz és bronzkorból is van innen, a tágabb környezetből lelet. Aztán a rómaiak is birtokba vették ezt a környéket. Találtak a régészek római téglaégető és fazekas műhelyeket is. Találtak még kutakat, hordókat, szóval volt ipar, kereskedés, mai szóval: pörgött a business.

 

KÉP: Egykor portál

Óbuda gázgyár 1914-1917 körül

Nagyításhoz klikk a képre!

 

 

Homokosdűlő nevű nagy üres rész volt aztán ez a terület Óbudán, amit kinézett a gyár számára a város. 1910-ben megindult az építkezés, és aztán szépen lassan betelepült a környék. Úgy is mondhatnám, hogy megjelentek a modern törzsek itt. Elindult a termelés, a gyártás, odaköltöztek a családok, és a pusztaság közepén egy termelő, dolgozó közösség jött létre. Tényleg mintha elfoglalta volna egy korabeli törzs, ahogy Ábraháméknál lehetett olvasni a vándorlásokat és a letelepedéseket.

 

1984-ig üzemelt a gázgyár, közben aztán szépen lassan leállt. A törzs elvonult, és lassan de kitartóan az enyészeté lett a terület. Élet az ember után. Rozsdaövezet, pusztaság. Hosszú, kihalt, csöndes évek jöttek a környéken, a törzs levonult, és a föld, a pusztaság csak várt... aztán megérkezett végre a 21. század korszelleme.

 

KÉP: Bét

Kocsány János és Bojár Gábor.

A Graphisoft Park alapítói és vezetői.

Nagyításhoz klikk a képre!

 

Budapesti Szilícium-Völgy

 

1996-tól kezdte meg az építkezést a kihalt pusztaságban, az egykori gázgyár helyén, a rozsdaövezetben, a Graphisoft szoftver cég. Egy fantasztikus, inspiratív, termelő és tudásközpontot hozott létre az amerikai szilícium-völgy mintájára. Egy új törzs vette birtokba a területet. Ma már kb. 3-4 ezer ember van újra jelen, napi szinten itt a Parkban.

 

Ahogy Ábrahámék családjában többször előfordult az, hogy vezetőként léptek fel és irányt mutattak másoknak is, akár vallási, gazdasági, vagy az élet egyéb más dolgaiban, így ezáltal gyarapodtak, mert emberek csatlakoztak hozzájuk, így, itt is valami hasonlót látok. A 21. századnak a korszelleme tapasztalható itt a Graphisoft Parkban. A törzs mindennap végzi a dolgát. Érdemes rájuk odafigyelni, és érdemes őket követni. Ha tehetem, én is ezt teszem. Akár egy jó könyv, és egy kávé mellett.

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés: