földrajz

Szép emlékkel gondolok vissza az általános iskolai földrajz atlaszomra, amit a családi archívum szerencsére meg is őrzött. Rövidgatyás kis kölyökként néztem az egyszerű térképeket, ahogy mutatták a hegyeket, tavat és a tengereket. Különös jelek tanították meg, hogy melyik területen mit bányásznak, és milyen ipar van. Eltérő vonalak jelölték az országhatárt, folyókat, vagy egy város területét. Csupa érdekes színes rajz a körülöttünk lévő közeli, és a távoli világokról.

Nagyításhoz, klikk a képekre!

Idővel aztán az ember tudása mélyül, látóköre tágul, és az általános iskolai földrajz az évek mentén mélyebb társadalmi dolgokkal, komolyabb könyvekkel is kiegészül. Régiókhoz vallási történetek kezdenek kapcsolódni, városokhoz kulturális témák, a tengerekhez felfedező hajók, síksághoz csaták, és szépen lassan elrendeződik az ember fejében, hogy valójában a földrajz ad hátteret és táptalajt a történelem lépéseinek. A modern technika ellenére az, hogy a földrajz még mindig milyen erősen befolyásolja és meghatározza egy térség berendezkedését és motivációit, azt két remek könyvben olvastam a napokban.

Tim Marshall két könyve: A földrajz fogságában, és A földrajz jövője. Két könyv, közel hétszáz oldal. Ez már nem az általános iskolai szint. Tim Marshall újságíróként dolgozott a BBC-nek és a Sky News-nak, majd önállósodva sikerkönyvek szerzője lett. Műveiben alaposan körbejárja a földrajz által behatárolt lehetőségeket és képességeket. Kitér a hadászatra, politikára, kereskedelemre és vallásra, szóval sok szempontból elemez térségeket. Gondolatébresztőek a sorai, különösen most egy olyan világban, ahol újra területhódításban és háborúkban gondolkodik a nagypolitika. Érdemes ilyenkor megállni, és a mérhetetlen ambíciók mellé odatenni a földrajzi korlátokat is. Kedvelem az ilyen, magasabb nézőpontból a helyzetekre tekintő hűvösebb szemléletet. Sokszor hasznos ez az életben.

Rövidgatyás kis kölyökként érdeklődve és csodálkozva szemléltem ezeket a színes térképeket, néhány évtized után most pedig befektetőként tűnődöm azon, merre hány méter, mennyi is az annyi, és merre hömpölyögnek az osztalékfolyó hullámai. A földrajz mellett pedig egy másik fontos és kihagyhatatlan kérdés: euro, dollár, svájci frank, vagy forint? 

A világ dolgain töprengő és széles látókörrel rendelkező értelmiségiként is érdemes az embernek a földrajzzal foglalkozni és a dolgokkal tisztában lenni. Érdemes például képesnek lenni arra is, hogy az ember felfedezze az okát annak, miért kiabálnak hangosan politikusok arról, hogy a nyugat hanyatlik, amikor ők a saját személyes vagyonuk elhelyezését, a gyerekeik oktatását, és az utazásaikat is legfőképpen a nyugati, stabilabb jogrendszerrel és kultúrával rendelkező világban képzelik el. Miért hazudják akkor ennek mégis az ellenkezőjét? A kérdés költői. Művészet az élet, bizony nem más. Művészet és földrajz a titánok gyermekének, Atlasznak a vállán.


A Kolostor Őre

 

 

 

új videók

 Új videók érkeztek  
a Kolostoros Blog Youtube Csatornájára! 

Érdemes szétnézni rajta, mert szóba kerül kortárs irodalom, festészet, film, pszichológia, befektetés, személyes élmények és sok minden egyéb. Javaslom nézz szét arrafelé, keress, kutass, tűnődj, gondolkodj, meditálj az ott elhangzottakon.

Kolostoros YouTube >>

Kérdés, óhaj, sóhaj, vélemény, vagy bármi egyéb mondandó kapcsán pedig ha levelet írnál, itt megtalálsz:

kolostorore(kukac)gmail.com

Nyugodtan írd meg, ami felmerült benned a videók ügyében. Vagy egyebek: kánikula, könyvek, tőzsde árfolyamok, horoszkóp, politika, bármi ami a szívedet nyomja, vagy a kíváncsiságodat csiklandozza!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

 

Puszták népe

Lenyűgöző olvasmányélmény volt,

megható, csodálatos írás, mesteri. RE-MEK-MŰ! Mintha valamifajta titkos hagyományi láncolat bontakozna ki előttem, ami indul ezzel az Illyés könyvvel (1936) majd folytatódik Lénárd Sándor Völgy a világ végén (1967) aztán Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) majd Moldova György Európa hátsó udvara (2000) és Nádas Péter Világló részletek (2017).

Nyílván sok egyéb szerző munkája is becsatlakozhat még ide, az időben visszafelé haladva, vagy a sorban különböző helyekre illesztve. Ebben a fent említett láncolatban nem valamifajta általános és egyetemes, szorosan vett direkt összekapaszkodásról írok, csupán a személyes élményeimből megformázott felismerésre, általam elképzelt szellemi összekapaszkodásra gondolok. Talán táplálkoztak egymásból, talán nem, mégis felfedezek valamifajta kölcsönös egymásra hatást. Vagy csak túl sok kávét ittam.

Mindenestre érdemes kilátogatni Illyés Gyula pusztáira, akár csak a könyv lapjain keresztül, és megismerkedni azzal, ami ott van. Önismereti utazás ez Magyarország kollektív pszichéjének mélyrétegébe, költői tálalásban a könyv lapjain keresztül, és megismerkedni azzal, ami ott van.

Három szempontból is

megfogott a mű, és önkéntelenül, valahogy párhuzamosan és egyszerre ezen három nézőpontból tekintettem rá, miközben olvastam.

1) Irodalmi szempont. A megfogalmazás, a stílus, az elmesélés hogyanja megragadó, lenyűgöző. Nagyon tetszett.

2) Történelmi, társadalmi, szociológiai szempont. Tanulságos és elgondolkodtató az a társadalmi világ, az a szociológiai berendezkedés és kor, amit bemutat a Puszták népe.

3) Pszichológiai faktor. Minél jobban elmerültem a könyv lapjaiban, annál jobban felderengett előttem a misztikus pszichológus, Carl Gustav Jung sokatmondó csendes mosolya. Mit szólna ehhez a műhöz Jung apó? Tömény tanulmány, mélyreható tanulság a kollektív tudattalan, a lélek és a személyiség mély mozgatórugóiban, hiedelmeiben és a cselekedeteinek motivációs gátjaiban. Archetípusok, álmok, árnyék, és a többi jungiánus fogalom illeszkedik szépen sorban az egészre.

Ezen fenti három szempontból aztán több egyéb kapcsolódás és párhuzam is eszembe jutott, az egyikből készítettem egy videót is:

Illyés Gyula a Meldrum-házban?

YouTube Link >>

Üdvözlettel
A Kolostor Őre


Kapcsolódó írások:

- Lénárd Sándor >>

- Nádas Péter >>

- Moldova György >>

- Carl Gustav Jung >>

Végtelen tréfa

David Foster Wallace híres műve, a Végtelen tréfa legjobb mondatáról készítettem egy kis videót. Az amerikai író könyve elgondolkodtató, inspiráló és lenyűgöző. Ezért kívántam ezt egy sajátos módon feldolgozni, ahogy a felvételből kiderül.

"Az igazság megszabadít. 
De csak miután végzett veled."

A könyv hátsó oldalán is erőteljes üzenet van, és különös az egész mű, bár nem könnyű, de mégis megéri elolvasni. Ez is egy olyan könyv, amin érdemes többször átmenni. Én is készülődök, ingujjamat kezdem feltűrni, talán idén másodszor is elolvasom majd. Meglátom majd hogy alakulnak az előttem álló hónapok. Addig is jöjjön a videó, David Foster Wallace legjobb mondata:

YouTube Link >>

Az említett ebook: 
A kolostor legjobb mondata >>

Egyéb írások:
Klaviatúrám szorgalmas kopogtatásából >>


A Kolostor Őre