Világszinten is egy befektetési behemót a norvég állami nyugdíjalap, viszont úgy vigyáznak rá, mint egy hímes tojásra. Norvégia hatalmas olaj és gázipari bevételéből származó pénzről állapodott meg a társadalom és a politika már évtizedekkel ezelőtt, hogy nem sajátítja ki ezt a bevételt senki, hanem okosan és bölcsen befektetik. Ott erről meg tudtak állapodni a politikai szereplők és a társadalom, így Norvégia óriási anyagi, közgazdasági, mentális és szellemi szabadságot épít ezáltal a jövő generáció számára. Lenyűgöző hozzáállás.
9000 cégben van részesedésük különböző kontinensen, ami a világgazdaság kb. 2%-át jelenti, értékét tekintve pedig ez olyan 2000 milliárd dollár! Én a 2010-es évek elején olvastam róluk először, azóta ha nem is napi szinten, de azért figyelem őket. Mostani vezetője, Nicolai Tangen 2020 óta irányítja ezt a vagyonkezelési óriást, a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű, szuverén nyugdíjalapját. Érdemes Tangen úrra odafigyelni! Sokszor ad interjút, előadásokat tart, és a youtube-on saját podcast csatornát működtet, ahol befektetőkkel és cégvezetőkkel szokott remek és hasznos beszélgetéseket bonyolítani.
Most a napokban azonban egy olyan tanulságos és inspiratív beszélgetést láttam vele, amiben őt kérdezték. Shane Parris hívta meg a The Knowledge Projekt podcastba, és gondoltam mindenképp elhozom ide a kolostor udvarára is, mert olyan tanulságos dolgokat mondott, ami a befektetésen túli világnak is hasznos.
Néhány kedvcsináló részlet az egyórás beszélgetésből:
- Az elején a mesterséges intelligencia kerül szóba, a tech szektor, ingatlanbefektetések és a kamatok.
- Aztán rákanyarodnak arra, hogy milyen területeket nem vesz el az AI, milyen képességekre lesz szüksége a munkavállalóknak: együttérzés, emberek közti kapcsolat, stb.
- A hallgatni tudás képességéről amikor beszéltek, az nagyon tetszett Hogyan lehet ezt megtanítani? - kérdezte a műsorvezető. Válasz: fontos szempont a kíváncsiság. Ha nem vagy kíváncsi dolgokra, akkor nem is tudsz odafigyelni másokra és meghallgatni őket. Saul Perlmutter Nobel-díjas fizikus mondta Nicolai Tangennek egyszer, hogy az emberiség most először a történelemben ért el arra a szintre, hogy az összes problémánk megoldásához megvan a képességünk. Klímaproblémák, éhezés, stb. mindenhez megvan a szükséges technológiai tudás. Amit mégsem tudunk megoldani, hogy nem tudunk egymással beszélni, nem tudunk odafigyelni egymásra, képtelenek vagyunk meghallgatni a másik embert. És nem tudunk megfelelően együttműködni.
- Régi nagy birodalmakról is beszélt, hogy akkor indult meg a hanyatlás, amikor a szabadkereskedelmet a vámok váltották fel, amikor a bevándorlást és a szabad gondolatokat elkezdték korlátozni, amikor "erős emberek" emelkedtek fel a hatalomba, és különféle szabadságjogokat kezdtek el korlátozni.
- Beszél az európai és az amerikai gondolkodásmód különbözőségéről, előnyökről és hátrányokról. Európa egy kényelmes, komfortos, kulturálisan színes hely, amerika viszont sokkal ambiciózusabb és energikusabb.
- A változásokkal kapcsolatban véleménye szerint, pl. egy nemzet attitüdjét, ambicíonáltságát nem lehet megváltoztatni. A saját cégedet, környezetedet, családodat és barátaidat tudod csak megváltoztatni, egy nemzetet szinte lehetetlen.
- Ha valamit változtathatna most egy ország attitűdjében, akkor azt tenné, hogy ahová csak lehet, bevezetné a mesterséges intelligenciát. Jó példaként hozza fel Svédországot, akik a 80-as években rengeteg pénzt áldoztak arra, hogy 800 000 háztartásnak adjanak személyi számítógépet, hogy minél több ember tudja használni ezt az eszközt. Azóta pedig rengeteg sikeres technológiai startup céget termelt ki Svédország. Pl. Spotify. Nemcsak ez a sok számítógép volt az oka, de nagyban hozzájárult. Szerinte most ugyanez a helyzet a mesterséges intelligenciával is. Minél több helyre el kéne juttatni, ahová csak lehet. Ez egy életben egyszer adódó lehetőség, amit meg kell ragadni.
- Sok újságot olvas napi szinten, különböző témákban, igyekszik követni, hogy mi megy a világban.
- Befektetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos a makacs és határozott elképzelés a dolgokról, de ugyanilyen fontos a rugalmasság is, ha szükséges, akkor tudjon váltani az ember. Erre igazából kevesen képesek. Ráadásul a mai világban kevesen képesek és akarnak a tömeggel ellentétes és népszerűtlen álláspontra helyezkedni, mert mindenki csak a like-okat gyűjti.
- A vagyonkezelést a világ egyik legérdekesebb munkájának tartja. Számára ez egy álommeló. Már a mostani pozíciója előtt is ezt csinálta. A vagyonkezelés érinti az élet minden rétegét, hiszen kapcsolatban van azzal, amit eszünk, viselünk, és az egész környezetünkhöz kötődik, ráadásul hatalmas pszichológiai kihívás a piacokban való aktív részvétel. (mindezt tanusíthatom, tényleg így van) A vagyonkezelés ráadásul kapcsolódik a makrogazdasághoz, geopolitikához, és mindenhez, ami az emberi társadalomra hatással van. A legelképesztőbb "játszma" ez, amit valaha építhetsz.
- Elmondja, hogy a befektetésekben a legnehezebb: a semmittevés. Felvenni a pozíciót, és csak hagyni a dolgokat a maguk üteme szerint menni. Az emberek mindig csinálni akarnak valamit, és a legnehezebb a nemcsinálás, de a vagyonkezelésben sokszor ez a legeredményesebb. Feltéve, ha jól választja meg az ember, hol és mikor, és mivel kapcsolatban ne tegyen semmit. (ezt már én teszem hozzá)
- Fontosnak tartja a cégnél az egészséges vitakultúrát, az építő jellegű egyet nem értés hozzáállását, mert ebből fejlődni tudnak az emberek és a cégek. És ez nagyon nehéz, mert a mai korban ma már mindenki hiperérzékeny, és nehezen bírja elviselni az övétől eltérő véleményeket.
A beszélgetés további tanulságos dolgokat tartalmaz, érdemes meghallgatni, elérhető a youtube-on itt.
A Kolostor Őre
Kapcsolódó bejegyzések:
- Warren Buffett utolsó levele >>
- Bojár Gábor és a Forbes >>
- Business as usual >>
- Shopping, de nem úgy >>
Zsiday és Plotinus
