Addig se iszik
Mese nincs, Bödőcs Tibor olyan magasra tette a lécet legelső könyvével, amihez még felnézni sem könnyű. A tehetsége évről-évre bontakozik ki a szemünk előtt. A humor hegyeinek újabb és újabb csúcsaira kísér minket a búcsúszentlászlói serpa, de ez a mostani utazás, ez már szédületes. Szinte oxigénpalackért könyörög az olvasó a szellemi magaslatok közepette, és a csúcs áramlat flow élmények közt a lélegzete is elakad ahogy gyönyörködik a tájban, a leírt szavak bödőcsi mágiájában. A hatalmas hegyek visszhangjai viszik messzire a nevetés, a térdcsapkodás és a röhögés hangjait, és már a hütték is nyerítenek, mikor Zsuzsa csendesít hogy halkabban olvassak, mert ő nézné a TV-t. De ki ez a Bödőcs ? A 21. század Hofija talán? Lehet. Még néhány, a színpadon eltöltött hasonló színvonalú évtized után biztos az lesz. Ezzel a mostani könyvével viszont talán már meg is haladta Hofi Gézát. Alázatosan meghajol a mester előtt, aki talán méltó utódját látva nyújtja át szám...