MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

KÉP: Gewinn magazin 5 évvel ezelőtt már írtam itt a blogban egy osztrák ingatlanos cégről, az S Immo-ról. Az azóta eltelt évek is aktívan zajlottak. A cég remek ingatlanfejlesztéseket és sikeres beruházásokat hajtott végre, ezért növeltem a tulajdonrészemet. Követtem az eseményeket, számoltam, kalkuláltam, gondolkodtam, figyeltem, de legfőképp sokat és türelmesen vártam. Most azonban a történet egy fontos fordulóponthoz ért. A cég felvásárlás közelbe került, és az egész sikertörténet mögött meghúzódó legfőbb kulcsember is távozik, talán nyugdíjba is vonul. Ő nem más, mint az egyik alapító, aki 30 éve dolgozik a cég sikeréért, és akinek hozzáértését az egész osztrák ingatlanos szakma elismerte, akinek nagyrészt köszönhetőek az elmúlt évek, évtizedek eredménye. Az ember a siker mögött: Ernst Vejdovszky. A napokban elbúcsúztam én is a befektetéstől, a cégben lévő részesedésemet eladtam. A nyereséggel, több mint elégedett vagyok. Sikertörténet volt ez a javából. Köszönöm Ausztria! Danke S...

Keménykalap, kesernyés szivarfüst, elegáns sétapálca, majd dörgedelmes beszédek és intézkedések kapcsolódnak Churchill személyiségéhez a fejünkben. Egy remek könyvvel azonban most tágíthatjuk horizontunkat az életmű alaposabb felfedezésében. Címe: Nincs több pezsgő. Különös bája a műnek, hogy a magyar politika egy sajátosan karakteres alakja, Lázár János közreműködésével került a könyv a hazai olvasók asztalára. Fejezetről fejezetre haladva, bizonyos mondatoknál önkéntelenül felderengett bennem Lázár János tipikus szájszegleti mosolya, amivel korábban sűrűn megajándékozta a kamerákat és a tisztelt nagyérdeműt. Sokat lehetne még e téma pszichológiája körül időzni, de az angol urak eleganciájával lépjünk ezen most túl, hogy teljes figyelmünket Churchillre fordíthassuk. Kalap fel, sétapálca elő, és irány London! A teljes írás itt olvasható: Winston Churchill legjobb mondata >> Üdvözlettel A Kolostor Őre Csak Könnyedén

Kávéházak ráérős régi világában találjuk magunkat, ha leülünk André Kostolany írásai mellé és meghallgatjuk az öreg tőzsdepápa történeteit. Kikérünk a pincértől egy jó erős feketét, és csodálattal figyeljük a múlt század világpolgárának kalandjait a gazdaság, a történelem, és a kultúra területéről. Vajon melyik volt a legjobb mondata az öreg "Kostó"-nak? A teljes írás itt olvasható: André Kostolany legjobb mondata >> Üdvözlettel A Kolostor Őre Csak Könnyedén

Beszakítja az íróasztalt az 1100 oldalas sárga monstrum, az ezeregyszáz oldalas opus magnum, David Foster Wallace Végtelen tréfa című könyve. Nemcsak a súlya, hanem a tartalma miatt is. Tömény pszichodráma egy olyan társadalomról, amelyik talán nem is annyira a fantáziavilág szülötte. A gyanútlan olvasó amikor egy csendes könyvesbolt polcáról leveszi, teniszpályákat lát a könyv borítóján, majd megfordítja, és hátul pedig közlik vele: "Az igazság megszabadít. De csak miután végzett veled." Köszönöm szépen! Szép indítás. Nézzük mi van belül! Strapabíró masszív íróasztallal rendelkezem, így bátorkodtam a könyvesboltból hazavinni egy példányt. Aztán fejezetről fejezetre haladva kellett az íróasztal lábait is, és magamat is újracsavarozni, hogy bírjuk a fizikai és a mentális megterhelést. Jelentem: túléltem. De csak miután párszor végzett velem. Vajon melyik volt a könyv legjobb mondata? A teljes írás itt olvasható: David Foster Wallace legjobb mondata >> Üdvözl...

"Amikor minden elcsendesedett az őserdőben, gyertyafénynél tűnődő leveleket írt távoli világokba." - meséli Kardos G. György egy különös könyv előszavában, ami a világvégi völgyről és annak remetéjéről, Lénárd Sándorról szól. Kiknek íródtak azok a bizonyos levelek? Költőknek, kalandoroknak, könyvkiadóknak, hivataloknak, Európának, Amerikának, a hétköznapok emberének, a múlt hőseinek, a jövő gyermekeinek, a földnek és az égnek. Hosszú és göröngyös utat járt be Lénárd Sándor Budapestről indulva, Ausztrián és Olaszországon át, hogy 1972-ben a brazil őserdők mélyén, "a láthatatlan házban" hajtsa végső nyugalomra fejét a páfrányok alatt. Több nyelven írt és fordított, gondolkodott és tűnődött a világ dolgain, hogy aztán a szinte már-már görög bölcseleti filozófiáját papírra vesse. Elmélkedett az életről, zöldborsóról, Bach fúgákról, páfrányokról, őserdőről, történelemről, kolonistákról, és sok minden egyébről ott a Donna Emma völgy távoli csöndjében. Vajon...