MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

  Séra András Privát olvasóna p ló (2020 - 2024) "Vannak olyan rokonok és ismerősök, akik még nálam is szűkszavúbb jegyzeteket/naplókat készítenek az életükről. Szerzetesi rendszerességgel írják fel a hőmérsékletet és az időjárást, a napi testsúlyt, edzést, elfogyasztott élelmiszereket, és egyebeket. Ilyesmi engem nem vonzott, viszont ellenállhatatlan vágyat éreztem egy idő után arra, hogy naplózni kezdjem a befektetéseimet és az olvasmányélményeket. Több füzet van már tele a jegyzetekkel. Ebből a két irányú „hóbortból” kínálom fel most az olvasóközönség számára a másodikat, a privát olvasónaplót, azt, amit közel négy évig írtam 2020 és 2024 között." Saját magamnak kezdtem írni ezt a naplót hagyományos módon kézzel, tollal és füzetbe. Rájöttem aztán, hogy ha egészen kis részét, néhány személyes fejezetet kiveszek belőle (ami főleg nem is rám, hanem inkább másokra vonatkozik) akkor hasznos lehet ez a jegyzet az érdeklődőknek. Négy év kulturális kalandjait tartalma...

Idilli helyen, erdők, mezők és patakok közt fekszik Ausztria egyik különös kolostora, ahol a ciszterci szerzetesek már közel kilencszáz éve mélyülnek el a vallásban, és keresik a lélek békéjét. Mivel Zsuzsával a környéken jártunk, a rejtélyes erdei kőpiramisok , és a rosenaui Szabadkőműves Múzeum után mindenképp meg akartuk nézni ezt a várostól távolabb eső, a természet csöndjében fekvő különös helyet. A Zwettl környéki misztikus napjaink következő állomása tehát a ciszterci kolostor volt. Nagyításhoz klikk a képekre! Ma már kevés aktív szerzetes lakja, de a hatalmas történelmi múlt, meg a hagyomány, a vallás, építészet, és a kultúra okán az épületegyüttes gyönyörűen karban van tartva. Ehhez állami és magánpénzek is hozzájárulnak, így a környék egyik fő turista látványossága lett. Egy hűvösebb őszi hétköznap délelőttjén voltunk ott Zsuzsával, így aztán nem tolongtak a turistabuszok, és nem kellett a selfie-hadsereg hódító harcosaival sem megküzdenünk. Kellemesen és kényelmesen...

Senki sem tudja mikor épült, kik építették, és miért. Egy biztos: évezredek óta áll ott. A szomszédságában pedig egy különös szabadkőműves kastély. Túrabakanccsal indultunk a rejtélyek nyomába. Nagyításhoz klikk a képekre! Ízletes és tartalmas reggeli közben Zsuzsával azon tanakodtunk a kastélyhotel vastag falai között a Schloss Rosenauban , hogy a tojásrántotta mellett kihajtogatott térképen vajon melyik utat válasszuk, hogy eljussunk úticélunkhoz, a közeli erdő sűrűjében fekvő kőpiramishoz. A hotelban kevés vendég, finom falatok, kint hulló falevelek és csodás őszi idő. Reggeli után még egy erős fekete espresso, aztán térkép a hátizsákba, túrabakancs fel, és irány az erdő! Magas fák között itt-ott madárhang, távolban pedig az erdészek motoros fűrészei dolgoznak kíméletlenül. A levegő szinte ropogósan friss és hűvös, rajtunk pedig meleg mellény, így aztán könnyedén tapossuk az utat. Beljebb jutunk az erdőbe, egyre beljebb. A környező kis falvak hangjai már halkulnak. Csendesség ves...

Különös kulturális kalandra indultunk Zsuzsával a dombokkal és hatalmas fákkal ölelt kis osztrák völgybe Zwettl mellett, hogy pár napot eltöltsünk a Rosenau Kastélyban, és alaposan szemügyre vegyük ott Ausztria Szabadkőműves Múzeumát. Nagyításhoz klikk a képekre! A hulló falevelek és az őszi hangulat kiváló hátteret nyújtott egy ilyen misztikus utazáshoz a páholyok, a testvériség, és a kimondhatatlan titkok világába. Az első rejtély, amit mindenképp meg kellett oldanunk, hogy a dörmögő osztrák tájszólások széles palettájából vajon melyikkel kell megküzdeni a kastély recepcióján, hogy néhány napos ittlétünk kezdetét vehesse. Az égiek segítségével, a templomos lovagok áldásával, vagy a helyi turisztikai kamara alapos tréningjeinek köszönhetően semmiféle nyelvi, vagy egyéb fennakadásba nem keveredtünk. A súlyos faajtó megnyílt és barátságosan befogadtak. A barokk kastély belső udvarára lépve már különös hangulat kerített hatalmába. Történelmi falak, vallási és egyéb szimbólumok, aztán ...

A legnemesebb ügyek körül is megtalálhatók sötét foltok, a legnagyobb jóakarat közben is felütheti fejét a gonosz. Pár héttel ezelőtt szó volt itt a blogon az Alfred Nobel életéről készült könyvről. Alapos mű a sikerekről és a kudarcokról, ami aztán végül is a Nobel-díj megteremtésében csúcsosodott ki. Tovább haladok most a témában, és Matilda Gustavsson, Az elitklub című könyvét olvasom, ami a hosszú ideig zajló, az irodalmi Nobel-díj árnyékában húzódó sötét ügyek, és a körülöttük lévő összefonódások hátterét tárja fel. Tanulságos könyv ez magáról az emberről: a jóról és a rosszról, a nemesről és a gonoszról, az igazságról és a hazugságról. Örök játszmák. Óriási a kísértés a hatalom, a presztízs, a befolyás és a vagyon árnyékában. Mi történik viszont, amikor kiderül az igazság? Félrenézés, valóságtagadás, hitetlenkedés, további hazudozás, ego féltés, presztízs féltés, és sorolhatnánk. Ajánlom olvasásra ezt a művet a naivaknak, az idealistáknak, a levegőben lebegőknek, és a rózsaszí...