MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

Néha bizony hasznos megállni, tűnődni, átgondolni, ismételni. Ennek jegyében jöjjenek most újra az elmúlt három hónap témái itt a kolostoros blogon: SZEPTEMBER - Martijn Doolard, az Alpokban élő remete >> - Tolsztoj: Háború és béke >> - Tolsztoj: Ivan Iljics halála >> OKTÓBER - Szalay-Berzeviczy Attila könyve lenyűgöző! >> - Nádas Péter 80. >> NOVEMBER - Az Atyák tanításai >> - Száz év magány >> - Gabriel Garcia Marquez Magyarországon >> - - - Így telt tehát az idei ősz itt a kolostor udvarán. Korábbi évek őszi, kolostoros blogbejegyzéseit pedig itt találod:   2021 ősz >>> 2020 ősz >>> 2019 ősz >>> 2018 ősz >>> 2017 ősz >>> 2016 ősz >>> 2015 ősz >>> 2014 ősz >>> 2013 ősz >>> 2012 ősz >>> 2011 ősz >>> 2010 ősz >>> A 2009 -es és 2008 -as év őszi bejegyzései még nem kerültek ilyen formában összesítésre, de ...

Marquez - Wikipedia Különös nap volt, amikor Marquez mester Magyarországra látogatott. Éjfélkor szállt le a gépe a budapesti reptéren szikrázó napsütésben. Burrito formájú felhők köszöntötték a gépet, a reptér munkatársai pedig erős kávékkal, tequilákkal, és mexicói szivarokkal üdvözölték az író társaságában érkezett százhúsz fős kíséretet, a Macondóból származó Buendía családot. No, de ne rohanjunk még ennyire előre, nézzük hogyan is kezdődött az egész látogatás, hogyan hívta meg Marquez mestert a dél-amerikai kontinensen is otthonosan mozgó Kepes András. A teljes történet a Librariuson olvasható itt >> A Kolostor Őre

Márquez mester már A pátriárka alkonyával lenyűgözött, a Száz év magány című könyvével azonban teljesen magával ragadott. Mondhatom hogy elvarázsolt, utaztatott, kacagtatott, földbe döngölt, zúzott, aprított, és közben teljesen elképedtem, mert a szerző szürreális világa mágikusan meseszerűnek tűnik, azonban rájöttem hogy nagyon is valóságos. Bödőcs Tibor azt írja Gabriel García Márquezről: "Oldalaira nem árt, ha a nyájas olvasó machetét is visz magával. Történetei sűrűek, mint a bika vére, ami cementet reggelizett." Precíz meglátás, bizony ez így van. A Száz év magány cementszerűen sűrű történetei egy család körül forognak, ahol több generáción keresztül zajlik az őrület, az élet, a történelem, az őrület és az élet, a szenvedés, az öröm és a bánat, plusz még nem kevés őrület, na és a történelem, meg hát, maga az élet, no és a történelem, plusz némi őrület, és ahogy haladunk oldalról oldalra, a térdcsapkodós röhögés közben egyre jobban beszippant minket a magány. De nem az ...

Mózes a Szinájról kapott Tant, majd átadta Józsuának, Józsua átadta a bölcseknek, a bölcsek átadták a prófétáknak, majd a próféták átadták a Nagy Gyülekezet embereinek. A teljes írás a Librariuson olvasható itt >> A Kolostor Őre