Harari és az Idő

Van annak némi szimbolikája, ha Németország egyik legkiválóbb hetilapjában, a Die Zeit-ban (Az Idő) jelenik meg Mr. Harari. A jeruzsálemi egyetem professzora, aki alaposan tanulmányozza az emberi természetet és "az időt".

 

Annak ellenére hogy pár nappal ezelőtt már szó volt Mr. Harari -ról itt a kolostor udvarán, újra csak elhoztam ide a témát, mert most, amikor a szokásos heti újságadagomat megvettem, és megláttam a Zeit-ban az interjút, rögtön elolvastam. Aztán egy olyan tanulságos dolog jutott eszembe, amit már rég meg akartam itt osztani. Bár, nem lesz egy könnyű téma, rázós utazás következhet!

 

Önismeret

 

Ebben a mostani interjúban is, a szokásos témákkal indít az újság Mr. Hararival kapcsolatban. Jelen, Jövő, Mesterséges Intelligencia, emberiség, fejlődés stb. Aztán van egy rész ahol arról beszél Mr. Harari, hogy milyen embereket, és hogyan lehet manipulálni, és hogy milyen félreértésben élnek is sokan. És hogy ezt mások, pl. cégek vagy a politika ma már milyen könnyen ki tudja játszani, és hogy ez milyen veszélyes. Erre ő is egyfajta tudatosságbeli, önismereti fejlődést javasol, ahogy, mint mondja, már több ezer éve is ezt javasolta Szókratész, Konfuciusz, és sokan mások.

 

A professzor, ahogy említi, belső elcsendesedéssel, meditációval próbálja ezt a fajta tudatosságbeli fejlődést magában építeni és erősíteni. Aztán mondja hogy vannak akik pl. pszichoanalízissel, vagy egyéb más dologgal. Az interjúnak ennél a részénél jött az ihletettség arra, hogy megemlítsem itt a kolostor udvarán is azt az intenzív és mélyreható utat, vagy úgy is nevezhetem hogy felismerést, amit kb. egy éve élek át.

 

Meditáció + Pszichoanalízis

 

Idén áprilisban és tavaly júniusban már írtam Jung apóról. Azaz, a pszichológia egyik legnagyobb formátumú egyéniségéről, Carl Gustav Jungról. A vele töltött elmúlt, intenzív egy évem fantasztikus "utazás" volt a lélek és az önismeret birodalmában. Tudatilag, lélektanilag, megértések, felismerések, finomhangolódás, és sok minden egyéb szempontjából.

 

15 éve foglalkozom meditációval mélyebben, ami szintén rengeteg mindent adott, és foglalkoztam már korábban is a pszichológiával, de azt mondanám hogy most az utóbbi egy évben sokkal mélyebben és intenzívebben mentem bele. Nem iratkoztam be hagyományos, díványon fekvős, beszélgetős pszichoterápiára, hanem csak Jung apó munkáiban mélyedtem el nagy alapossággal és éber tudatossággal. Talán most értem meg komolyabb összefüggések felismerésére, és így most kerültek a kezembe Jungnak a szélesebb körű, mélyreható művei és munkái is.

 

Így aztán a fenti interjú kapcsán az merült fel bennem, hogy egy idő után ha az ember megért rá, akkor érdemes lehet párhuzamosan folytatni a két területtel kapcsolatos önismereti fejlődést. Tehát nem külön-külön, hogy vagy pszichoanalízis, vagy meditáció, hanem is-is. Mert segíteni fogják egymást!

 

Bár, annyit azért hozzá kell tennem, lehet hogy ez a labilisabb, gyengébb személyiségeknek talán túl sok, és ezt nehezen tudnák megemészteni, ami aztán inkább visszájára fordulhat és károkat is okozhat, ezért nem árt az óvatosság. Mélyvíz ám ez, úgyhogy csak komoly úszóknak való! Azoknak viszont nagyon is! Hier ist die Zeit meine Freunde!

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

Mr. Harari újra elgondolkodtat

A különös professzor, Mr. Harari által ismét filozofálhatunk egy kicsit a jövőről. Tekintélyes intézmény meghívásának tett most eleget, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte fel arra, hogy fejtse ki a jövővel kapcsolatos gondolatait. Hogy a témának még nagyobb súlyt, tekintélyt és jelentőséget adjanak, Mr. Harari beszélgetőtársa, maga az IMF elnöknője, Christine Lagarde volt.

 

Sok minden szóba került. A Mesterséges Intelligenciától elkezdve a gyógyítás, a gazdaság, az emberi természet, és még a meditációról is beszéltek, szóval széles palettáról válogatták a témákat. Aztán a zárómondatainak súlya, ereje és üzenete feltette az i-re a pontot.

 

Mr. Harari könyvei továbbra is nagy hullámokat vernek a világ vezető gondolkodói, és az intézmények körében. Nem lehet elmenni mellettük bevonódás nélkül, hiszen már most a jelenben részesei vagyunk a jövőnek. Ráadásul ez a jelen hatalmas mértékben támaszkodik a múltunkra, és legfőképpen önmagunkra. A magunk emberi viselkedéseire. Hogyan tovább?

 

A professzort előadásokra, beszélgetésekre hívják, (magyar újságírók is keresik) és bár, biztosra ő sem tudja jövőt, így most az IMF beszélgetésén is maradt továbbra is a szerénységénél, és pusztán csak "tapogatózó" mozdulatokkal próbálta az irányokat érzékeltetni. Szóba kerültek a világ jelenlegi problémáira adott megoldásválaszok milyenségei is. Aztán ezeket a problémákat Mr. Harari történelmi viszonyba is helyezte, hogy lássuk hogyan is néztek ki ezek, csupán 100 évvel ezelőtt, és hogyan most.

 

Eljutott a beszélgetés aztán oda, hogy olyan mértékű kihívások vannak az emberiség előtt, amire már nincsenek országos szintű megoldási válaszok és lehetőségek. Csak sokkal szélesebb együttműködésben lehet ezeket megoldani. És ebben, ha történelmi távlatokból nézzük a kérdéseket, jól is halad az emberiség, viszont itt, a bizakodó jövőkép ellenére azért csak felfedte az emberiség előtt álló egyik legnagyobb akadályt, és ezzel fel is tette a beszélgetésre, és az i-re is a pontot:

 

 

"Sohasem szabad alábecsülnünk az emberi hülyeség erejét, mert ez az egyik leghatalmasabb erő a történelemben."

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

Burgenland

Túrabakancs a lábra és irány Burgenland! Zsuzsával egy kellemes kis őszi napot töltöttünk most ott, a burgenlandi domboknál. Szőlőtőkék és fák között, jó levegőn, háttérben a Fertő tó hatalmas vízfelületével.

A nyári, tóparti kánikula után szinte felüdülés most a hűvösebb őszi levegő, a sárguló levelek, és az árnyékos fák alatt kanyargó hegyi túraútvonalak.


Lusta, lomha lámák legelésznek az erdőszélén. Nyugalmuk tökéletes harmóniában van az osztrák vidékkel. Aztán egy Gruß Gott jobbról, egy Guten Tag balról, biccentés és köszönés ha másokkal találkozik az ember a falu határában, aztán halad tovább. Kényelmes vándortempó. Megy a bakancs, tapossa az ösvényt, ameddig jólesik.

A hegytetőn viszont még a vasakarat is megpihen. Leül és csak szemlélődik. Így van ez rendjén.

Mese nincs, csodálatos a kilátás. Jó levegő tölti meg a vándor tüdejét, iszik egy korty vizet, néhány jóleső finom falat, aztán halad tovább. Csodás az idő és lenyűgöző a táj.

Néhány történelmi és kulturális információs csemege is szembejön, csak hogy el tudja magát helyezni az ember az évezredek áramlásában. Hogy el ne felejtsen kitekintéssel lenni az időben meghúzódó túraútvonalak pályájára is. A kiírásból megtudható hogy Közép-Európa ezen részén Krisztus előtt 700 évvel már gazdagság és jólét volt, köszönhető a bronznak és a sónak. És mi a helyzet ma?

Tipp-topp kis házak, rendezett porták, kiváló útminőség(!) és rengeteg szélerőmű. A wikipedia szerint: az 1995-ben még Ausztria többi részéhez viszonyítva picit lesajnált és elmaradt régió 20 év alatt komoly felzárkózást mutatott. Csak egy példa: 2000-ben a régió az elektromos áram igényének 3%-át állította elő szélerőművel, 2011-ben már 50%-át, 2013-ra elérték a 100%-ot, ma pedig már többletet termelnek, és exportálják a megtermelt energiát. Hmm... hát, így is lehet. Stadionország, jó reggelt!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

20 éves a Graphisoft Park

KÉP: Bojár Gábor Graphisoft Park

A Tudás, Érték, Graphisoft Park című blogbejegyzésben már lehetett olvasni erről a lenyűgöző, budapesti kedves helyemről. 

Újra elhoztam ide a kolostor udvarára, hiszen most lett 20 éves a Graphisoft Park. Ráadásul ezt a 20 éves jubileumot, 20 ezer négyzetméternyi új iroda átadásával koronázták meg. Kiváló alkalom ez arra hogy megálljunk egy pillanatra, és áttekintsük hogy mi is zajlik ott. Érdemes, hiszen Magyarországnak egy teljesen másik arcát lehet ott megismerni.

A Graphisoft Park azzal a szemlélettel épült, 

hogy ha egy fiatal tehetség ide állásinterjúra jön, 

beleszeressen a helybe

- írja a Napi

Duna-parti Szilícium-Völgy 

az ókori romokon és egykori rozsdaövezetben

- fogalmazza meg a WeLoveBudapest

Az épületek magassága 

továbbra sem haladhatja meg a park fáiét 

- írja a Világgazdaság 

a legfontosabb szempont 

mindig is a munkavállalók igényei voltak. 

- írja az Octogon 

75 ezer négyzetméteres területen 

több mint 6000 embernek biztosít 

egyedi minőségű munkakörnyezetet.

Építészfórum
.

 KÉP: Steve Jobs szobor a Graphisoft Parkban

Privát Levél

Amikor a Graphisoft Park szokásos éves közgyűlésén részt veszek, utána szoktam privát összefoglalót, hangulatjelentést írni egy szűk kör részére, a befektetőtársaimnak és a rokonoknak, akik követik a céggel kapcsolatos dolgokat. Egy kis részletet hoztam most el ide az egyik ilyen privát levélből, amit egy korábbi közgyűlés után küldtem:
.

Graphisoft Park Közgyűlés

Feljegyzések

(privát levél, részlet)

"......Warren Buffett munkássága lenyűgöző, sokat tanultam tőle. A témához szorosan kapcsolódó másik lenyűgöző személy, Mr. Buffett befektető társa, Charlie Munger. Tőle is sokat tanultam.

Mr. Munger többször is említ egy sztoikus görög filozófust, Epiktetoszt. Álljon itt egy rövid részlet tőle:

Epiktetosz mondja:

"Emlékezz erre: az életben úgy kell viselkedni, mint a lakomán: körülhordoznak egy tálat, - éppen hozzád ér, - nyújtsd ki a kezed és szerényen vegyél belőle. Ha elmegy melletted, ne állítsd meg! Ha meg nem jön, ne fürkéssz utána sóvár tekintettel, hanem várj türelemmel, amíg hozzád ér! Így viselkedj a gyerekekkel, az asszonnyal, a hivatalokkal, a vagyonnal szemben is, s méltó leszel arra, hogy az istenek asztaltársa légy. Ha pedig az eléd tett ételekből nem veszel, hanem eltekintesz fölöttük, akkor nemcsak a lakomájukon veszel részt, hanem együtt fogsz uralkodni az istenekkel."

Az Epiktetosz-i magasságokat csupán messziről szemlélve választottam ki egy jóképű rántott húst a közgyűlés után fent az étteremben, majd helyet foglaltam a teraszon egy kellemes helyen a fák alatt.

Néhány perc múlva Várkonyi Viktor foglalt helyet tőlem kicsit arrébb, két, talán amerikai úrral. Ekkor, úgy elméláztam a rántott húsom fölött. Persze nem azon, hogy jó választás volt-e mellé az uborka saláta, mert persze hogy az volt, ezt még Epiktetosz sem vitatná. Rántott húshoz az a tökéletes. A helyzet szimbolikáján tűnődtem inkább.

Itt ülök ezen a csodás napon a Graphisoft Parkban. Bojár úr épp most tájékoztatta a részvényeseket a jövőbeni magasabb osztalék esélyeiről, a fák gyönyörűen nőnek, újabb irodák épülnek, egyre több a bérlő, Mr. Várkonyi is az amerikaikkal élvezi a napot itt az étterem teraszán, miközben az országot meg egy másik Viktor plakátjai árasztják el, rajta egy másik amerikaival. Nem tudom ki fog itt nevetni a végén...

Mindenesetre nekem úgy tűnik, hogy a a Kárpát-medence az utóbbi években ész nélkül zuhan, talán már nem is a szocializmusba, hanem vissza valami sötét feudalizmusba. Vagy ki tudja hova...

És akinek van szeme, ilyenkor tudja csak igazán értékelni az ilyen helyeket, mint a Graphisoft Park. Apró oázis ez a sivatagban. Üdítő és reményteljes, már csak a a látványa, a létezése is. Pláne ha az ember még részese is lehet részvényesként is. Vagy akár munkavállalóként, bérlőként, szomszédként, bárhogy. Van még pár ilyen hasonló, reményteljes kis közösség Magyarországon. De azért, mégiscsak több kéne. És remélem az oázisok fognak nevetni a történet végén. A maguk csöndes, derűs és bölcs módján. "Smart" módon, ahogy a művelt 21. század mondaná.

Ilyen tűnődések közepette értem a Parkban eltöltött ebédem végére. Bojár úr, Charlie Munger, Epiktetosz, és Mr. Várkonyiék után arra jutottam a politika és a filozófia magaslatain szédelegve, hogy a legjobb amit tehetek mielőtt még visszasuhanok Bécsbe, ha kinyújtom kicsit a pillanatot, élvezem a napot és a Parkot, és elfogyasztok még egy csésze finom, csokis cappuccinot."


Üdvözlettel

A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Társadalmi célú hirdetés:

Egy kis Európa a szaunában

KÉP: Hegykő-Termál

Hegykő. Osztrák határhoz közeli kedves kis település. Itt indítottuk Zsuzsával az őszt, ugyanis a napokban meglátogattuk a kellemes kis fürdőjét. A virágokkal és a hatalmas fákkal tarkított füves parkjában, a pihenni vágyók örömmel adták át magukat a friss levegőnek, a napsütésnek, és a szabadtéri medencék gyógyvízének. Számomra egy ilyen helyen szinte kötelező jelleggel jön a szauna. Bemegyek, pihenek, izzadok, töltődöm, és ha úgy adódik, szívesen el is beszélgetek ott az emberekkel. Így történt most is, és nagy örömömre szolgált hogy a szauna mélyén egy kis Európába csöppentem.

Remek kis társaság

kerekedett azon a délutánon. Idős hölgy Bécsből. Cseh nyugdíjasok. Kelet-Magyarországi család. Osztrák vállalkozó, aki Burgenlandban és Magyarországon is rendszeresen vállal munkát. Pesti hölgyek, vidéki urak, fiatalok, idősebbek, csehek, osztrákok, magyarok. És, bár csupán érintőleg jelent meg a téma a szaunában, de a jelenlévők "ősei", a mögöttük lévő generációk, a felmenőik már bizony túlnyúltak ezen a cseh-osztrák-magyar hármason. Mind térben, mind a nyelvben, mind kultúrában. Sokkal szélesebb volt a terület a származás tekintetében. Így tehát a jelenlévők, valóban egy széles spektrumát képviselték a térség társadalmának. Ott Hegykőn, a kis szaunában.

Szóba kerültek a

turistáskodás alatt átélt tapasztalatok, országok konyhái, zenéi, politikája, gazdasága, és úgy egyben a hétköznapok. A maguk kis csalódásaival, örömeivel, bánatával. Úgy vettem észre hogy az emberek valóban kíváncsiak voltak egymásra. Volt aki harsányabban mesélt, volt aki szolidabban. Egyáltalán nem ismertük egymást, de arra a néhány izzadásos-pihenéses félórára, valamit mindenki megosztott önmagából, és valamit mindenki be is fogadott a másikból. Néhány érzést, gondolatot és tapasztalatot egymás világából.

Aztán eljött az áhított pillanat,

amikor mindannyian

reményteljesen fordultunk az ajtóhoz. Bár, a falakat megrengető "Aufguss" mennydörgés itt most nem hangzott el, de mindannyian tudtuk hogy idő van, bármelyik pillanatban nyílhat az ajtó, és betoppanthat a szaunamester kezében a dézsával. És onnantól már nincs más, csakis a kövekre locsolt eukaliptuszos víz forró, felszálló párája, ami után mindenki elcsendesedik, és átadja magát az élménynek. Ott Hegykőn, a szauna mélyén együtt, egy kis európai társasággal.

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Társadalmi célú hirdetés: