2018. szeptember 22., szombat

Harari és az Idő

Van annak némi szimbolikája, ha Németország egyik legkiválóbb hetilapjában, a Die Zeit-ban (Az Idő) jelenik meg Mr. Harari. A jeruzsálemi egyetem professzora, aki alaposan tanulmányozza az emberi természetet és "az időt".
 
Annak ellenére hogy pár nappal ezelőtt már szó volt Mr. Harari -ról itt a kolostor udvarán, újra csak elhoztam ide a témát, mert most, amikor a szokásos heti újságadagomat megvettem, és megláttam a Zeit-ban az interjút, rögtön elolvastam. Aztán egy olyan tanulságos dolog jutott eszembe, amit már rég meg akartam itt osztani. Bár, nem lesz egy könnyű téma, rázós utazás következhet!
 
Önismeret
 
Ebben a mostani interjúban is, a szokásos témákkal indít az újság Mr. Hararival kapcsolatban. Jelen, Jövő, Mesterséges Intelligencia, emberiség, fejlődés stb. Aztán van egy rész ahol arról beszél Mr. Harari, hogy milyen embereket, és hogyan lehet manipulálni, és hogy milyen félreértésben élnek is sokan. És hogy ezt mások, pl. cégek vagy a politika ma már milyen könnyen ki tudja játszani, és hogy ez milyen veszélyes. Erre ő is egyfajta tudatosságbeli, önismereti fejlődést javasol, ahogy, mint mondja, már több ezer éve is ezt javasolta Szókratész, Konfuciusz, és sokan mások.
 
A professzor, ahogy említi, belső elcsendesedéssel, meditációval próbálja ezt a fajta tudatosságbeli fejlődést magában építeni és erősíteni. Aztán mondja hogy vannak akik pl. pszichoanalízissel, vagy egyéb más dologgal. Az interjúnak ennél a részénél jött az ihletettség arra, hogy megemlítsem itt a kolostor udvarán is azt az intenzív és mélyreható utat, vagy úgy is nevezhetem hogy felismerést, amit kb. egy éve élek át.
 
Meditáció + Pszichoanalízis
 
Idén áprilisban és tavaly júniusban már írtam Jung apóról. Azaz, a pszichológia egyik legnagyobb formátumú egyéniségéről, Carl Gustav Jungról. A vele töltött elmúlt, intenzív egy évem fantasztikus "utazás" volt a lélek és az önismeret birodalmában. Tudatilag, lélektanilag, megértések, felismerések, finomhangolódás, és sok minden egyéb szempontjából.
 
15 éve foglalkozom meditációval mélyebben, ami szintén rengeteg mindent adott, és foglalkoztam már korábban is a pszichológiával, de azt mondanám hogy most az utóbbi egy évben sokkal mélyebben és intenzívebben mentem bele. Nem iratkoztam be hagyományos, díványon fekvős, beszélgetős pszichoterápiára, hanem csak Jung apó munkáiban mélyedtem el nagy alapossággal és éber tudatossággal. Talán most értem meg komolyabb összefüggések felismerésére, és így most kerültek a kezembe Jungnak a szélesebb körű, mélyreható művei és munkái is.
 
Így aztán a fenti interjú kapcsán az merült fel bennem, hogy egy idő után ha az ember megért rá, akkor érdemes lehet párhuzamosan folytatni a két területtel kapcsolatos önismereti fejlődést. Tehát nem külön-külön, hogy vagy pszichoanalízis, vagy meditáció, hanem is-is. Mert segíteni fogják egymást!
 
Bár, annyit azért hozzá kell tennem, lehet hogy ez a labilisabb, gyengébb személyiségeknek talán túl sok, és ezt nehezen tudnák megemészteni, ami aztán inkább visszájára fordulhat és károkat is okozhat, ezért nem árt az óvatosság. Mélyvíz ám ez, úgyhogy csak komoly úszóknak való! Azoknak viszont nagyon is! Hier ist die Zeit meine Freunde!
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés: