MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

L enyűgöző olvasmányélmény volt, megható, csodálatos írás, mesteri. RE-MEK-MŰ! Mintha valamifajta titkos hagyományi láncolat bontakozna ki előttem, ami indul ezzel az Illyés könyvvel (1936) majd folytatódik Lénárd Sándor Völgy a világ végén (1967) aztán Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) majd Moldova György Európa hátsó udvara (2000) és Nádas Péter Világló részletek (2017). Nyílván sok egyéb szerző munkája is becsatlakozhat még ide, az időben visszafelé haladva, vagy a sorban különböző helyekre illesztve. Ebben a fent említett láncolatban nem valamifajta általános és egyetemes, szorosan vett direkt összekapaszkodásról írok, csupán a személyes élményeimből megformázott felismerésre, általam elképzelt szellemi összekapaszkodásra gondolok. Talán táplálkoztak egymásból, talán nem, mégis felfedezek valamifajta kölcsönös egymásra hatást. Vagy csak túl sok kávét ittam. Mindenestre érdemes kilátogatni Illyés Gyula pusztáira, akár csak a könyv lapjain keresztül...

David Foster Wallace híres műve, a Végtelen tréfa legjobb mondatáról készítettem egy kis videót. Az amerikai író könyve elgondolkodtató, inspiráló és lenyűgöző. Ezért kívántam ezt egy sajátos módon feldolgozni, ahogy a felvételből kiderül. "Az igazság megszabadít.  De csak miután végzett veled." A könyv hátsó oldalán is erőteljes üzenet van, és különös az egész mű, bár nem könnyű, de mégis megéri elolvasni. Ez is egy olyan könyv, amin érdemes többször átmenni. Én is készülődök, ingujjamat kezdem feltűrni, talán idén másodszor is elolvasom majd. Meglátom majd hogy alakulnak az előttem álló hónapok. Addig is jöjjön a videó, David Foster Wallace legjobb mondata: YouTube Link >> Az említett ebook:  A kolostor legjobb mondata >> Egyéb írások: Klaviatúrám szorgalmas kopogtatásából >> A Kolostor Őre

Sopron, belváros, a kultúrpresszóban ülök, előttem kávé, mögöttem pedig Nádasdy Ádám dedikál. Folyamatosan érkeznek az emberek a rendezvényre kezükben könyvekkel. Én is hoztam , szintén dedikáltatni. Nagyításhoz klikk a képekre! Gyárfás Dorkával közös beszélgetős est készülődik a kávézóban. A helyiség megtelt, állnak, ülnek, kinek hol jut hely. Egzotikus tea és kávék illata a levegőben, kíváncsi várakozás, még egy kis sustorgás, helló-szia, hogy vagy, rég láttalak, ilyesmi, aztán elindul a beszélgetés és csönd lesz lassan a teremben. Fő témák: London , nyelvek, kultúrák; Nádasdy Ádám esetében mi más? Ja, igen, még a párkapcsolat, khm-khm, és poénok, taps, sztorizás, miegymás. Európaiságot érzek a levegőben, hosszú évszázadok egymásra rakódott és sűrűn egybeszövött kultúráját. Emberséget, barátságot, humanitást. Röpködnek az angol, német, olasz mondatok, poénok és somolygás, könyvcímek és szerzők, a közönség pedig hálás. Örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy... Korán érkezőként ...

A napokban olvastam William V. Bangert alapos munkáját a jezsuitákról. Tömény, sűrű írás, egy rendkívül aktív közösségről. A mű bemutatja a kezdeteket, majd azt, hogy még a legnehezebb és szélsőséges körülmények között is miképp jutott el üzenetük a világ legtávolabbi szegletébe. A történelem hatalmas hullámzása lenyűgöző, azonban még inkább kedvelem azt, amikor ez az általános nagy átfogó történelmi kép egy kisebb szintről kerül bemutatásra. Egy család, egy közösség, egy város, vagy akár egy cégen keresztül. Tehát a nagy globál makró történelmi kép perspektívát vált, és alulról a mikró szintről kerül bemutatásra. Itt ebben a könyvben is valami ilyesmi történik, mert William Bangert a jezsuiták közösségén keresztül mutatja be az elmúlt évszázadok történelmi eseményeit. Az ő szemükön keresztül figyelhetjük az európai mozgásokat, távoli gyarmatbirodalmakat, és a civilizáció peremén lévők életét. Sok esetben felkelti az érdeklődésemet a dolgoknak a születése, a kezdeti el...

Szakadó esőben, tűző napon, pálinkával és pogácsával, jó szóval és társasággal meneteltek a vádlik ütemesen és rendületlen. Sportteljesítmény ez, vagy politikai? Esetleg kulturális küldetés, motivációs prezentáció, csapatépítő összetartás, reményvivő fáklyagyújtás, esetleg népies vallási zarándoklat? Mi volt ez? Talán mindegy is. A lényeg: tisztelet a vádlinak! Személyes és szubjektív sorok Magyar Péter egymillió lépéséről. A csibészvilág szlengjében hallottam több évtizeddel ezelőtt a megszívlelendő jótanácsot: ha a kort nem is, legalább a súlyt tiszteld! Utalva a kemény bicepszek ütőerejére. Itt most valami hasonlót láthattunk az elmúlt napokban, csak sokkal szelídebb és kifinomultabb formában. Nagy utat járt be Magyar Péter, és nem csak az elmúlt egy héten, hanem az elmúlt egy évben. Kulturált sportolók, korrekt harcosok, üzletemberek, esetleg a tudomány, vagy a művészet alakjai bizony megtapsolják és elismerik a "kollégák" teljesítményét. Éremosztás után j...