MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

Hogyan hangzik, amikor hív a hegy? - tette fel a kérdést pár napja a kedvenc hetilapom, a német Die Zeit, és aztán egy külön Alpen-Extra mellékletet is szentelt a témának. Ebből jön most itt a kolostoros blogban egy különös svájci zenész. Előzmény - Die Zeit Sokféle újságot olvastam már az elmúlt évtizedekben, és a mai napig is rendszeresen igyekszem széles körben tanulmányozni napilapot, hetilapot, és magazint, politika, gazdaság, élet, ember, világ, stb. témában. Mind közül leginkább a Die Zeit fogott meg. A témái, a stílusa, a designja, az alapossága, és valahogy az, ahogy a történetek mélyére megy, ahogy a jelenségeket és a korszellemet konkrét emberi sztorikon keresztül mutatja be finoman és szolidan, ám mégis sokatmondóan. Mindez engem valahogy nagyon megfog. A sokszínűség, és a különböző vélemények bemutatása is a lap egyik fontos erénye. Könnyen lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem a német Die Zeit lap az újságírásnak a csúcsa, de legalábbis kiemelkedő magas fokán áll. Te...

A Nobel-díj alapítója, Alfred Nobel életéről szóló könyvet hoztam magammal ide Lericibe. Különös olvasmány egy különös ember történetéről. Érdekes látni, hogy ezt a régi, tekintélyes és gazdag díjat milyen szerény körülmények és micsoda óriási erőfeszítések előzték meg, legalábbis amiken Alfred Nobel és a családja átment. Hatalmas küzdelmek, siker, csőd, perek és elismerések, csalók és támogatók, hullámhegyek és hullámvölgyek, szerencse és szerencsétlenség, ráadásul mindez a különös 19. században, abban a korban, amikor a tudomány, a gazdaság és a társadalom egyre intenzívebb fejlődésen ment át. Itt ülök Lericiben és figyelem, ahogy az emberek lazítanak a tengerparton, fagyiznak és kávéznak, vagy csak sétálnak, miközben most is bámulatos fejlődésen megy keresztül a társadalom. Jól példázza ezt az évről-évre kiosztott Nobel-díjak témája is. Millió, sőt, milliárd évek óta hullámzanak a tengerek itt a földön, a hold, a nap, és a csillagok is már hosszú-hosszú ideje járják a maguk türelm...

Kicsit még kócosan, kicsit még álmosan, némi holiday-borostával reggel, Olaszország partjainál.  Néhány napja már a kellemes hangulatú Lerici vendégszeretetét élvezzük itt Zsuzsával. Ráadásul az amúgy sem nagy településnek egészen a szélén vagyunk kint, két apró, már-már privát hangulatú tengeri kis öbölnél. Kikerülve az overtourism fejfájásait, most így szeptember közepén még nyugisabb, még kellemesebb az ittlét. A tenger még meleg, csodálatosan kék, a nappalok szintén kellemesek, az éjszakák hűvösek, tele vagyunk jó olvasmányokkal, nagy séták, úszás, olasz ízek, kávék, cappuccino és gelato: tíz nap lebegés. Üdvözlettel A Kolostor Őre

Az amerikai befektető legenda, Warren Buffett kapcsán figyeltem fel a rendkívüli Charlie Mungerre , és az évtizedek alatt a körülöttük kialakult Berkshire Hathaway nevű cégre, erre a hatalmas pénzügyi és szellemi óriásra, erre a mastermind műhelyre. Hozzájuk kapcsolódóan jött aztán képbe az indiai befektető Mohnish Pabrai, és rajta keresztül jutottam el a svájcban élő Guy Spierhez, akiről a mai téma szól. Az ő munkásságuk mellett más befektetőket is figyelek, másoknak is követem a tevékenységét. 20-25 ilyen ember biztos van, akiknek igyekszem szorosan követni gondolataikat a befektetésekről. Nagy vagyont kezelnek már hosszú évek óta sikeresen, amihez nemcsak hatalmas szakmai tudás és tapasztalat szükséges, hanem megfelelő vérmérséklet is. Higgadtság, bátorság, bölcsesség, és végtelen türelem. Aki benne van ebben az iparágban, tudja miről beszélek. A fent említett négy úriember mindegyik különböző, de mégis lenyűgöző karakter. Sok mindent lehetne írni róluk, de most maradjunk a mai tém...

Kávézacc és könyvespolc, hetilap és klasszikus irodalom Szőnyeg méretű hetilap az ölemben, polcokon könyvek és újságok, körülöttem csend. A soproni könyvtár olvasótermében ülök éppen, rendszeresen látogatója vagyok az intézménynek. Kedvelem a könyvtárakat. A csöndet, a hosszú tömött polcokat, és a köztük sétáló, a könyvek szeretetével átitatott embereket. Az olvasó ember töpreng, tűnődik, gondolkodik. A dicsfény felfestése előtt még gyorsan hozzá teendő, néha persze a könyvtárba járó ember is meghülyül. A sok betű az agyára megy, és például a választásokon hülyékre szavaz, társaságban bolondságokat beszél, vagy a tőzsdén felcseréli a bikát és a medvét. Ennek ellenére előlegezzük meg a reményt: a betű és a könyv előre visz, különösen akkor, ha már kiállta az idők próbáját. Ott ülök tehát a szőnyeg méretű hetilappal az ölemben, körülöttem egyéb újságok, hírek, tudósítások és publicisztikák. Próbálom értelmezni, hogy merre tart a világ. Merre hömpölyög a történelem, és benn...

Nagyításhoz klikk a képre! 2021 tavaszán kezdtem bele, hogy megfessem a magam lélektani mandala-sorozatát Carl Gustav Jung inspirációja alapján. Az első után nem tudtam mi következik. Nem tudtam mennyi lesz és milyenek. Azóta sok kép készült, ez a fenti a huszonharmadik, és azt érzem, hogy nem értem még a végére. Ezek nem művészi festmények. Nem is mindig, úgymond "szabályos" mandalák. Ezek önismereti ábrák, lélektani képek, amatőr festmények, egyfajta belső párbeszéd, önismereti út. Mindegyik különböző és sajátos jelleggel bír. Mintha önálló egyéniségek lennének. Pedig csak különböző hangulatot, inspirációt és benyomást tükröznek. Volt olyan kép, ami egy csendes éjszaka, az elalvás előtti szendergő állapotban jelent meg bennem, viszont volt olyan, amit egy helyszín, vagy egy társasági esemény hívott életre. Két kép elkészülte között volt olyan, hogy csak pár nap, vagy hét telt el, néha pedig több hónap. Nehezen megfogalmazható különös élmény ezeket a képeket ...