2017. szeptember 22., péntek

Lénárd Sándor újra és újra

Az évek előrehaladtával egyre több olyan művel, szerzővel és írással találkozom, amelyet újra és újra elolvasok. 2-3 évente előveszem őket. Az élet különböző területeiről. Szakmai könyvek, életrajzok, bölcseletek, vagy egyebek. Hívogatnak, szinte kérik hogy újra és újra olvassam el őket. Mélyítsem az élményt és a megértést. Ebbe a sorba tartozik immár Lénárd Sándor is.
 
Most ősszel ismét "ellátogattam" általa a Donna Emma (vagy ahogy ő írta Donna Irma) völgyébe. Lenyűgöző utazás. Sok minden megérinti közben az embert. A kultúra, a humor, a humánum, az emelkedettség, és sok-sok egyéb tűnődés. 
 
Mi végre is vagyunk mi itt? Hogyan éljük az életet? Mi az ami fontos? Kik is vagyunk? Honnan és hová tartunk? És ne ijedjen meg a kedves olvasó, ezeket a súlyos kérdéseket nem nehézkes és nehezen emészthető transzcendens és misztikai csomagolásban kínálja számunkra Lénárd úr. Nem. A lehető legkönnyedebben, egy egyáltalán nem könnyű életút végén, ott a brazil őserdők mélyéről. 
 
Néhány szem zöldborsó, néhány hangnyi Bach fúga, dús páfrányok, tehenek, és a végtelennek tűnő legelők társaságában. Könnyedsége, embersége és emelkedettsége lenyűgöző, és magával ragadó. Lénárd Sándor újra és újra. Idén ősszel is.
 
 


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 17., vasárnap

Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja

Augusztus végi kellemes utazásunkat végül Baranyában zártuk Zsuzsával, egy fogorvos székében. Ennek a történetét olvashatod most itt kedves látogató, és ezzel záródik is a "Túra" sorozat.
 
Már évek óta járunk ehhez a fogorvoshoz, visszatérő páciensek vagyunk évről-évre. Kedves, vidám, derűs doktor.
 
Szerencsére most nem kellett nagy dolgokat végrehajtania a fogunkon, csak szolid "karbantartást", így hamar végzett, és utánunk nem is volt más páciens, így egy kicsit ott maradtunk még beszélgetni. Érdeklődött Bécsről és Ausztriáról. Mondta hogy ő mindig is ott szeretett volna élni.
 
Aztán ahogy egyre inkább belementünk a témába, ez a kedves vidám doktor egyre elkeseredettebb lett. Mondta hogy Baranya pusztul le. Szomorúan látja hogy mindenki távozik. A megye nem lép egyről a kettőre, szerencsétlenkedés van, és borzasztóan leépül. A környék állapota és az emberek mentalitása borzalmas.
 
Zsuzsa említette a fogorvosnak az egyik, Ausztriához közeli térséget, hogy az mennyire pörög az osztrákok miatt, és hogy ott mennyi fogorvos van. Mondta a doktor hogy tudja. Aztán hogy érzékeljük a helyzetet elmondta, hogy ő gyakornokoskodott ott, de már nem tudna beépülni az ottani magán-fogorvosi körbe, mert ahogy mondta, az ottani "fogorvos-maffia" kegyetlenül kicsinálná! Nem úgy van az, hogy ő csak úgy oda beteszi a lábát (rendelőjét).
 
Ez az a pillanat, ahol nyomatékosan fel kell hívnom a kedves olvasó figyelmét arra, hogy kellő súllyal tekintsen a fenti sorokra. Érdemes ugyanis a dolog mélyére hatolni, és észlelni a helyzet súlyát. Tehát nem afféle Bronx-i kemény legényekről van szó. Nem is Tony Soprano embereiről, vagy valamilyen vad, orosz oligarcháról. Nem, bizony. Diplomás, értelmiségi rétegről, orvosokról, akikről ez a hír megy a szakmában, hogy "kegyetlenül kicsinálnák", ha valaki ott egy új praxist nyitna. Még az a "szerencse", hogy az ország a migránsoktól és Soros Györgytől retteg...
 
A doktor azért megemlítette, hogy van ott a környéken egy lakása, ami ki van adva albérletbe, ugyanis a környék állítólag tele van szabolcsiakkal, borsodiakkal, meg más, az ország keleti részéből jövő családokkal, akik onnan járnak át dolgozni Ausztriába. Így aztán az ottani környék gazdasági pörgésből azért mégiscsak részesedik valamelyest.
 
Ausztriában nem szeretne alkalmazottnak menni, a "doktor-maffiával" nem akar újat húzni, a baranyai állapotok pedig teljesen elkeserítik, így aztán nagyon lehangolt.
 
Van egy szerény, csöndes asszisztens is mellette már régóta, aki a beszélgetés ennél a részénél rám nézett, és halkan megjegyezte, már többször mondtam a doktor úrnak, hogy menjünk Angliába.
 
Magyarország. 2017.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 14., csütörtök

Túra 6. - Az óvatos professzor

Hajlott hátú, idős úr vitte tányérját a wellnesshotelben, majd leült és jóízűen enni kezdett. Valahogy ismerősnek tűnt. Láttam aztán később is. Az ebédnél, a vacsoránál, meg kávézgatva, újságot olvasva a szálloda teraszán. Valahonnan bizony ismerős.

Aztán rájöttem, és mondtam is Zsuzsának, hogy ez az öregúr bizony az az úr, akit már többször is láttam a TV-ben. (nevezzük itt most csak professzor úrnak) Olvastam is tőle cikkeket, meg a köztudatban van, hogy elég nagy koponya. A szakterületét most itt fedje jótékony homály, nem szeretném ha felismernék. A hatalmas szaktudása mellett pedig van egy másik különleges tulajdonsága is. A vagánysága!

Nagy dumája van, legalábbis így emlékeztem rá. Meg hogy azért keményen meg is tudja mondani a véleményét a közéleti témákban, a vagányság mellett természetesen a maga nagyon is intelligens módján.

Vajon tényleg ő lehet az? - gondolkodtam magamban.

Aztán egyik délután a szauna utáni lehűlés folyamában, a hideg vizes medencében hűsöltem, amikor pont odaúszott mellém, gondoltam akkor csak rákérdezek.

A professzor úr? - kérdeztem tőle.

Válaszolt hogy igen, ő az.

Mondtam hogy még nem találkoztunk, én a TV-ből ismerem. De aztán kérdeztem hogy mostanában nem nagyon látom, mi az oka?

Rám nézett, aztán a vagány öregúr picit halkabban mondta, mostanában már jobb ha az ember óvatos! A fejével még bólintott is hogy nyomatékot adjon neki, a szemöldökét felhúzta, és mondta hogy jobb a békesség! Az ember inkább ne ugráljon, mert megütheti magát.

Ekkor eszembe jutott egy pár hete készült interjú, szintén egy ritkán látott, hasonlóan vagány öregúrral, Verebes Istvánnal.

Ugyanezeket mondta, az egykor mindenkinek beszóló, jó értelemben vett nagy dumás Verebes, hogy most már sokkal de sokkal óvatosabban fogalmaz. Nem nyilatkozik, mert félti a családja és a gyerekei egzisztenciáját, nem akar nekik gondolt okozni!

De nem hiányoznak az interjúk. - folytatta a medencében az öregúr.

Sokan csak a megélhetés miatt járnak rendszeresen be a stúdiókba - mondta. Neki nincs erre szüksége. Nincs rászorulva a TV nyújtotta reklámra meg ismertségre, különben is nem a képernyőből él, mondta hogy egyébként megvan a pénze. Itt Bükfürdőn törzsvendég, hosszú évek óta idejár, imádja. Pár dolgot mesélt még a környékről, aztán továbbúszott, én meg elgondolkodtam.

Verebes és a professzor úr, nagy dumás, vagány és intelligens öregurak hallgatnak el félelmükben. Nagy tudású, tapasztalt emberek, akik egyébként olyanokat tudnának mondani a társadalomnak, amit azért csak érdemes lenne meghallgatni. Mindenesetre erre nincs igény.

Gálvölgyi János fogalmazta ezt meg szintén egy nem régi interjúban. Mondta hogy nem kell meglepődni, a nagy többségnek ez tetszik, hogy ilyen az ország. A nagy többséget nem zavarja hogy süllyed az ország minden szinten. Nem akarnak mást, ebben érzik komfortosan magukat, jó ez így nekik, aztán ennyi. Mondta kicsit keserűen, kicsit szomorúan Gálvölgyi.

Hát, ha ennyi, akkor ennyi.

Aztán szépen lassan a Szauna-Medence-Svédasztal bermuda háromszög ismét csak elnyelt engem is, a professzor urat is, és átadtuk magunkat a wellness csendes élvezetének.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

ui: Tényleg, ennyi? A túra után hazatérve tovább gondolkoztam. Tényleg, ennyi lenne ez az ország? Ennyi az emberek szintje? A tompaság, a letargia, az ostobaság, az arrogancia és a megfélemlítés légköre? Meg a retyerutya.

És akkor ezeken gondolkozva olvasom a napokban, hogy Nagy Bandó András is kemény szavakkal bátorítja a színpadi kollegáját, hogy ne féljen! Itt tartunk? A rendszerváltás után 27 évvel itt tart az ország? Úgy tűnik igen. Hát, ha ennyi, akkor ennyi.
 
Túra 1. - Szaunalepedő, Bakancs, Fogorvosi szék >>
Túra 2. - A fák >>
Túra 3. - A Korona >>
Túra 4. - Pokoj Vydavatel >>
Túra 5. - Segafredo >>
Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja >> 


Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 10., vasárnap

Túra 5. - Segafredo



A kellemes nyári estéken ahogy Bükfürdőn sétálgattunk, szembejött ez a Segafredo embléma. A történet érdekessége, hogy a Segafredo kávémárka tulajdonosa a Massimo Zanetti olasz cégcsoport. Velük idén kerültem közelebbi kapcsolatba. 

Az ingatlanos üzletek mellett ugyanis, idén befektettem ebbe a Massimo Zanetti cégcsoportba. Megvettem egy kis részét a cégnek tavasszal, és most amikor szembejött velem a márkajel Bükfürdőn, jót mosolyogtam, és gondoltam legyen erről egy fotó emlékbe. A privát gyűjteményemben több ilyen, a Segafredo-val kapcsolatos kép is van, de ezt a mostanit, mivel kötődik az augusztusi túránkhoz, gondoltam érdekességként megosztom itt a blogon is.

Az espresso

és a cappuccino finom ízei mellett, hadd hívjam fel még a figyelmét a foci kedvelőinek is, ugyanis a bringások mellett a következő években a Juventus csapat hivatalos szponzora is lesz a cég.

Ennyit a sportról. Nincs más hátra, mint egy csésze finom, olaszos Segafredo. És érdekességként még hozzá egy archív reklámvideó a marketing és a kávé világ kotyogósából, valahonnan a 80-as évek Itáliájából:

"Caffè Segafredo. Quello buono."



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Túra 3. - A Korona >>
Túra 4. - Pokoj Vydavatel >>
Túra 6. - Az óvatos professzor >>
Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja >>

Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 8., péntek

Túra 4. - Pokoj Vydavatel

Nyár végi magyarországi túránkon nem hagyhattuk ki a csodás gyógyvizeket sem. A wellness-fitness életérzés jegyében töltöttünk el néhány napot Zsuzsával Bükfürdőn.

Teljesen elveszve a Medence-Szauna-Svédasztal bermuda háromszögben, hamar felmondja szolgálatát az ember izomzata, kellőképpen ellazul, és már csak a boldog lebegés marad a táj fölött. Ilyen képességű izomzattal, és a létezés ilyen kellemes lebegésében már meg sem kíséreltem technikai eszközök cipelését, így az első napokban fényképek sem készültek.

Viszont az esti séta során történt érdekes megfigyelés, az igen!

Mintha letűnt korok köszönnének vissza a megkopott és megritkult "Zimmer Frei" táblácskákkal, ugyanis melléjük, föléjük, alájuk, már egyre inkább a cseh nyelvű invitálás került: Pokoj Vydavatel.

Bükfürdő tele van csehekkel. Eladó ház alig. Parkolók tele. Az éttermek udvarán pedig kellemes, esti, élő zene.

Ahogy egykori kollegám mondaná, "pörög a piac!"


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Túra 1. - Szaunalepedő, Bakancs, Fogorvosi szék >>
Túra 2. - A fák >>
Túra 3. - A Korona >>

Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 5., kedd

Túra 3. - A Korona


Kép: MNO

Magyarországi túránk alatt vettem néhány olvasnivalót, és az egyik hétvégi kiadványban szembejött velem a fenti karikatúra. A Borgiák féle bejegyzés jutott eszembe rögtön, hiszen annak egy része pont erről szól. A fenti képen látható jelenségről.

Aztán ennek, és a hozzá köthető mentalitásnak több, kézzel fogható jelét is láttam és tapasztaltam a túra alatt ismét, amiből meg is fogok osztani itt párat. Tanulságosak. Persze, aki szívesebben dugja struccként a fejét a homokba, annak ez nem fog tetszeni. Mint ahogy gondolom a "Tibike" által emlegetett, Felcsút és a Suttyó Dubaj témája sem tetszik sokaknak, pedig mindent elmond Magyarország állapotáról. Mint a fenti kép is.

(Bár, ahogy hallom, a "Dubajba" látogató műértő közönség is hangot ad már a nemtetszésének. Ki tudja, talán mégis van remény.)

Szóval, a túra alatt szerzett elgondolkodtató benyomásaim megírása itt a kolostor udvarán lehet hogy nem fog tetszeni sokaknak, mert nem lesz eléggé pozitív, nem lesz eléggé büszke, nem lesz eléggé rátarti, nem lesz eléggé önámító és sikerpropaganda szagú, nem lesz eléggé "magyar", ellenben lesz... azt majd az olvasó döntse el hogy milyen lesz. 

"Múlt, Jelen, Velem"

Ez a falu szlogene. Továbbra is bandukolva Velem községben, volt hogy szóba elegyedtünk helyiekkel. Pl. találkozva egy vidám és vagány, lendületes, középkorú hölggyel, aki aztán belemerülve a sztorizásba, rengeteg mindent mesélt a falu életéről.

Említette hogy mennyi fejlesztést lehetne csinálni ebben a gyönyörű kis községben, aztán mesélt a környékbeli politikai kiskirályokról, korrupcióról, NagyMagyarkodásról, tehetetlenségről, rossz indulatról, szóval a helyi nehézségekről is.

Mondta a hölgy, hogy sokkal többet foglalkoznak az itteniek a múlttal, ő inkább a jövővel szeretne.

Zsuzsával mi most ezekben a napokban nem nagyon tudtunk a falunak se a múltjába, se a jövőjébe belefolyni, a jelenébe viszont igen, így elindultunk a környező erdők irányába...


A Korona

"Megkoronázva" a környéken eltöltött idő vegyes élményeit, ellátogattunk az egyik helyi nevezetességhez is. A második világháború végén itt bújtatták a magyar koronát egy ideig. Láttam a neten ez ügyben fotókat. Szépen feldíszített és felújított ünnepi bunker lett mára a helyszín, nemzeti színű szalagokkal, meg minden egyébbel, ahogy kell, ahogy illik. Gondoltam nézzük meg, ha már itt vagyunk. Mikor megláttam, a döbbenettől leesett az állam!
.
Komoly kétségek közt vívódtam,

hogy lefotózzam és bemutassam itt a blogon, de aztán az említés szintjénél jobban már nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni senkit. Ugyanis szégyenteljes és borzalmas állapotban van ez a Naagy-Naagy Nemzeti Büszkeséggel átitatott téma és helyszín, ott a falu közepén, a község szívében. Lepusztulva, lerongyolódva, szakadtan, szegényesen, borzalmas állapotban. Igazi igénytelen hungarikum. (De jellemző módon óriási büszkeséggel átitatva. Büszkeség? Könyörgöm, mire? És ezt nem csak erre, hanem úgy általában kérdezem.)
.
Nézegettem körbe-körbe,

hátha találok ott néhány melldöngető és hangoskodó nagymagyart, mélymagyart, néhány nemzeti érzelemtől túlcsordult szívű büszke honpolgárt, hogy megkérdezzem, ezt itt most hogy? Zsuzsával nézelődtünk körbe-körbe, és sehol senki, akitől érdeklődni lehetne e borzalmas hanyagság és igénytelenség kapcsán. Sehol senki. Se egy mélymagyar, se egy nagymagyar, se egy székely, se egy zsidó, se egy tót, se egy sváb, se egy cigány, de még migránsok se...

Ott áll a bunker a nagy magyar történelmi büszkeséggel magában, igénytelenül, lerongyolódva. De legalább a falu körül az erdő szép volt. Az is valami.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén
Túra 2. - A fák >>
Túra 4. - Pokoj Vydavatel >>
Túra 5. - Segafredo >>
Túra 6. - Az óvatos professzor >>
Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja >>

Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 3., vasárnap

Túra 2. - A fák



Túrabakancsunk kitartóan taposta az ösvényeket, erdőket és mezőket. "Velem" falu egy csöndes kis völgyben húzódik meg sajátos mikroklímával. Néhány kép:

A Szent Vid-hegy kápolnája

Alulról
Majd fentről

Az erdők már önmagukban is szépek és megnyugtatóak. Azonban amikor a túrázókat még hasznos információkkal is ellátja az erdészet, az szerintem külön egy érdem, követendő és fejlesztendő remek dolog. Felemelő az is ha gyönyörködik az ember a természet szépségében, közben ha ez még kiegészül hasznos tudnivalókkal is, na úgy kerek igazán a történet.

Nagyításhoz klikk a képre
.
Részlet a fenti képen látható tábláról:

"Mária Terézia erdőrendtartásának megjelenése óta (1770) az erdész legfontosabb kötelessége: új faállományt ültetni a letermelt helyére, azaz felújítani az erdőt. Természetesen a Szépkilátónál is ez történt, történik. Az erdő felújítása ugyanis egy folyamat, mely 10-12 évig is eltarthat, eredménye egy legalább 1,5 m átlagmagasságú faállomány, majd ennek létrehozása után kezdődhet az erdő nevelése."


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Túra 3. - A Korona >>
Túra 4. - Pokoj Vydavatel >>
Túra 5. - Segafredo >>
Túra 6. - Az óvatos professzor >>
Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja >>

Társadalmi célú hirdetés:

2017. szeptember 1., péntek

Túra 1. - Szaunalepedő, Bakancs, Fogorvosi szék


Augusztus végén lezártam a nyár végi összesítést itt a kolostor udvarán, aztán Zsuzsával bőröndbe pakoltunk és irány Magyarország! Magunk mögött hagytuk Mozart földjét, hogy szétnézzünk Nyugat-Magyarország lankás dombjai közt, túrabakanccsal bejárjuk az erdőket, szauna izzasszon, testünket termálvíz kényeztesse, fogunkat pedig szakértő kezek fúrják. Hosszú, kellemes nyári napok, különleges tapasztalások, érdekes benyomások, és gyönyörű tájak voltak.
.
Útinapló jelleggel küldtem a rokonoknak az emaileket, hogy merre járunk, miket hallunk, miket látunk. Aztán arra gondoltam, hogy talán hasznos lenne ezek közül a levelek közül néhányat megosztani itt a kolostor udvarán is.

Nem meditatív jellegűek ezek a levelek, viszont elgondolkodtató dolgokról, emberekről, történetekről, szóval magáról az életünkről szólnak. A rokonoknak küldött privát sorok picit csiszolt, rendezett, szerkesztett formában kerülnek majd itt bemutatásra. Nem is mindegyik, csupán azok, amelyek a szélesebb olvasói közönség számára is érdekesek, tanulságosak lehetnek. Ezekről fognak szólnak a következő napok itt a kolostor udvarán. Ha van kedved, maradj, tűnődj, nézelődj.
.

.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Túra 2. - A fák >>
Túra 3. - A Korona >> 
Túra 4. - Pokoj Vydavatel >>
Túra 5. - Segafredo >>
Túra 6. - Az óvatos professzor >>
Túra 7. - A Fogorvos Sóhaja >>

Társadalmi célú hirdetés: