2024. április 19., péntek

C.G. Jung. Red Book. Leviatán.

A híres svájci pszichológus, Carl Gustav Jung talán legmisztikusabb könyve a Red Book, amiről korábban már volt szó itt a blogban. Most hoztam egy újabb figyelemreméltó részt belőle. Egy festményt, és hozzá néhány gondolatot.

Jung által festett képek sokasága van a könyvben, amelyeket itt most talán nem is művészi szempontból kell értelmezni, hanem a pszichológiai üzenetek kapcsán. A Red Bookról szóló múltkori blogbejegyzésben egy különös alak, a Torony Őre volt a festményen, most pedig egy tengeri szörnyről lesz szó: a Leviatánról.


Nagyításhoz, klikk a képre!


Egy szó, amit soha ki nem mondtak.
Fény, ami soha meg nem gyulladt.
Páratlan zűrzavar.
Vég nélküli út.

Jung sorai ezek, amit a fenti festmény tetejére írt. A Red Book szerkesztői magyarázatot is írtak a könyvben a képhez.

Egyiptomi mitológiai téma kerül itt feldolgozásra, ahogy a bárkán viszik a napot, megóvva azt a tengeri szörny támadásától, nehogy felfalja. Örök küzdelem ez, minden egyes nap, hogy az éjszaka sötétje után fel tudjon kelni ismét a nap, és fényt hozzon a világra. Ez a küzdelem a tudatosság és a tudatlanság szimbóluma, ami folytonos és örök.


Az átalakulás szimbólumai

A Red Book szerkesztői hivatkoztak még e festmény kapcsán a Jung Összegyűjtött Munkái könyvsorozatra is. Ebből nekem megvan 9 kötet, amit újra és újra olvasok, tanulmányozom és értelmezem. Bámulatos mélységét tárja fel az emberi pszichének. Tehát a fenti festményhez a Red Book szerkesztői az Összegyűjtött Munkák sorozatból Az átalakulás szimbólumai című kötetet hozzák elő, és abból is egy kis részt, ami erre a fenti, és más hasonló mitologikus jelenetekre vonatkozik. Jung szó szerint ezt írja:

"Tisztán látható, mit is jelent a tengeri avagy halszörny elleni harc: nem mást, mint az éntudatnak a tudattalan öleléséből való kiszabadításáért vívott küzdelmet. Erre utal a tűz is, melyet a monstrum hasában gyújtanak, s ami a tudattalan sötétségével szemben alkalmazott apotropikus varázslat. A hős megmenekülése egyúttal napfölkelte is, azaz a tudatnak a tudattalanon aratott diadala."

Leviatán

Az egyiptomi kultúrán túl, egy másik, a zsidó-keresztény hagyományban is megjelenik a tengeri szörny, pl. a Leviatán. Szintén a Jung, Összegyűjtött Munkái sorozatból a Lélektani típusok című könyvben ezt írja:

"Az Epimétheusz király által kormányzott "Jók Birodalma" ősidők óta harcban áll a Behemót birodalmával. A Jób könyvéből ismert Behemót és Leviatán Isten két szörnyetege, hatalmának és erejének jelképes kifejeződései. Nyers, állati szimbólumokként az emberi természet lélektanilag rokon erőit jellemzik."

Több helyen is ír az Összegyűjtött Munkái című sorozatban a Leviatánról. A tengeri szörny megjelenéséről a pszichoanalízisben, a zsidó és keresztény kultúrkörben, vallásban, álomfejtésben, misztikában, szóval több oldalról járja körbe a témát.

Álom a Leviatánnal

Volt pár éve egy igen jelentős személyes álmom, amiben szerepelt a Leviatán. Sokat foglalkoztam Junggal az elmúlt, közel tíz évben, és a munkásságából sok minden mellett az álomelemzés nagyon megfogott. Az ember Tudattalan dimenziója, az archetípusok, meg ez a Leviatán szimbólum is. És természetesen még sok egyéb. Az emberi lélek és Jung kapcsolata az egy gyönyörűen gazdag témakör, ami ráadásul nem egy elvont mese, hanem a személyes és a közös kollektív sorsunk összessége, tele szimbólumokkal, kihívásokkal, és meghökkentő meglepetésekkel.

A fenti festményt kinyomtattam és kitettem a home-office irodám egyik falára, hogy folyamatosan emlékeztessen a tudatosság és a tudatlanság játszmájára, a fény és a sötét örök küzdelmére.

Egy szó, amit soha ki nem mondtak.
Fény, ami soha meg nem gyulladt.
Páratlan zűrzavar.
Vég nélküli út.

Carl Gustav Junggal kapcsolatos korábbi bejegyzések
a kolostoros blogban itt olvashatók >>


A Kolostor Őre