2019. június 26., szerda

C.G. Jung Ház Küsnacht

Nagyításhoz klikk a képekre!

Carl Gustav Jung életének egyik legfőbb helyszíne a Zürich melletti községben, a Küsnacht-ban lévő családi ház volt. Hetente kétszer van nyitva a ház, előre egyeztetett időpont és regisztráció után lehet menni megnézni. Így tettünk hát Zsuzsával.


 A Jung család

örökösei és egy alapítvány nyitotta meg ezt a házat az érdeklődők előtt néhány éve, és tették látogathatóvá bizonyos részeit. Idegenvezető kíséri körbe az érdeklődőket, és közben Jung apó személyes életéről mesél, bemutatja a családi helyszíneket és tárgyakat, a szobákat és azok történeteit.
 
Mielőtt megérkeztünk
 
már sokat olvastam a házról és a történetéről, Jung apó családi életéről, a praxisáról, láttam képeket is, úgyhogy olyan érzésekkel érkeztem meg a küsnachti házba és a kertjébe, mintha már jártam volna itt. Sajnos fotókat nem lehetett bent csinálni, így csak kívülről készítettem.
 
 
Ismerős volt tehát már valamelyest az épület, a kert, a család élete, mégis, ahogy egyre beljebb és beljebb haladtunk az épületben a hatalmas régi falak közt, mintha megelevenedtek volna a történetek.
 
 
Szinte érezni lehetett a pipadohány füstjét Jung apó íróasztala körül. Aztán a csönd, amit a dolgozószobája árasztott. A sok könyv. Földtől a padlóig súlyos könyvespolcok, amelyeken Jung apó 5000 db-os könyvgyűjteménye helyezkedett el. Carl Gustav Jung számára nem kellett elmagyarázni hogy: "Olvasni jó. Olvasni hasznos."
 
Lehetett látni a gyerekek játékait is, és a család egyéb eszközeit. Jung apó nemcsak egy amolyan, mogorva szobatudós volt, hanem egy igazi társasági ember, hatalmas kacagásokkal, nagy közös játékokkal a gyerekekkel, és ezt tükrözték a történetek és a fényképek is.
 
Színes vallási képek,
 
festmények és egyéb spirituális motívumok is díszítették több helyen a házat. Szobrok, festmények, mandalák közt haladva érezni lehetett azt elszántságot, amivel Jung apó a lélek mélységei felé haladt.
 
Megmutatták régi kedvenc bútorait, ahol sokat ücsörgött olvasva és pipázgatva, vagy éppen a kertet és a zürichi tavat szemlélte az ablakból. Megnéztük a helyiséget is, ahol a magánpácienseit fogadta. Hjaajhh, ha azok a falak mesélni tudnának...
 
A gondosan ápolt kertben
 
is tettünk egy nagy sétát Zsuzsával. Szépen nyírt gyep, virágágyások, szobrok, nagy teraszok, és mindez a tó partján. A zürichi tó kristálytiszta és hideg vize nagy örömöt szerzett Jungnak, mert szívesen merült el benne, ücsörgött a partján, vagy ült kis csónakra is. Volt olyan, hogy a vendégeiért saját kis hajójával ment be Zürichbe. Nemcsak hogy kedvelte, hanem közel is érezte magát a természethez. Ahogy elnéztem a hegy tetejéről a tájat, valóban lenyűgöző volt. Sokat túrázott a hegyekben, elmélkedett a vízparton, kedvelte az egyszerű kétkezi munkákat is. És a kövek, azok különösen fontosak voltak az életében.
 
Végigkísérte az életét a kövekkel való különös kapcsolat már egészen kisgyermekkortól, idősebb koráig. Elmélkedett rajtuk, meditált velük, faragta és formázta őket, vésett rájuk, vagy éppen építkezett velük. Kapcsolata a kövekkel talán pont olyan sokoldalú volt, mint a személyisége.
 
Folytatás, hamarosan...
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés: