MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

Idén nyáron visszatértünk Zsuzsával egyik kedvenc sportunkhoz, a tollaslabdához. Vettünk újra ütőket, majd beindult az adogatás, hosszabb rövidebb labdamenetek, kellemes mozgás, fáradtság, izzadás és némi izomláz. A nyár sok érdekességgel szolgált még a politikában is, a tőzsdéken, a turizmusban, és egyéb helyeken, na de nézzük mi is történt pontosan itt a kolostoros blog virtuális udvarán. Nézzük az elmúlt három hónap témáit! JÚNIUS - Mandala 20. >> - The Evolution of my Mandalas >> - Élet a divatvilág trónján >> JÚLIUS - Az amerikai vita >>> - Szoba kilátással >>> - Ebéd a parton >>> - Jegyzetek >>> - Bika a falon. Együtt hazafelé. >>> - Álomelemzés. Verena Kast. >> AUGUSZTUS - Mandala 21. >> - Szüret Azahriah barátaival >> - Mandala 22. >> - Ausztria álarc nélkül >> - 50 év múlva is beszélni fognak erről a hónapról >>>   - - - Korábbi évek nyári, kolostoros blogbejegyzése...

FOTÓ: NYTimes Alapjáraton is sok politikát fogyasztok a hétköznapokban, de amikor a mostanihoz hasonló turbulens időszak van, akkor meg aztán különösen. És ez az elmúlt hónap nemcsak hogy turbulensnek számított, de történelminek is. Így aztán nálam az elmúlt hetek intenzíven a politika körül forogtak. Ebből jön most egy kis ízelítő, csupán pár gondolat.  Politika?!   Hhrrr... Sokan felhorgadnak a politika szó hallatán, hogy milyen borzalmas egy téma az. Megértem őket, de én nem osztom ezt a véleményt. Szerintem az emberi természetnek olyan szintű tanulmányi terepe, ami semmihez sem fogható. A hatalom, a befolyás, a szolgálat, a közügyek, a társadalom életének olyan esszenciális tükre és terepe ez, ami rengeteg tanulsággal szolgál, főleg akkor, ha az ember a felületesség helyett a jelenségek mélyére tekint. Az persze már más kérdés, ki milyen tanulságokat von le a dolgokból. Szóba lehetne itt hozni az ókori görögöket, rómaiakat, kínai császárságot, orosz cárokat, királyokat, f...

A sokat látott és tapasztalt Paul Lendvai könyvét olvastam a napokban Ausztriáról, ami azért is érdekes, mert Magyarországról nézve sokszor idealizált a "sógorok" földje, itt viszont most illúziók nélkül kerül bemutatásra a modernkori története és politikája. Ausztria álarc nélkül. Szerintem még azoknak is sok újdonságot rejt a könyv, akik követik az osztrák híreket és politikát, mert a szerző mély alapossággal mutatja be a résztvevők tevékenységét. Végigvezeti a mű az olvasót Ausztria huszadik századán, és próbál a néplélek mélyére is nézni. Feltárja az osztrák mentalitás és attitűd mozgatórugóit, mindezt valós politikusok és közéleti személyiségeken keresztül. A történelmi évtizedek fényében aztán rákanyarodik a huszonegyedik századra. Az önismeret egy ember számára szerintem fontos a testi-lelki egészség és a harmónia szempontjából. Ugyanez igaz egy közösségre, egy országra nézve is. Csak kollektíven ez nehezebb ügy, hiszen szereti az ember szédíteni önmagát, csoportosan ...

2021 tavaszán kezdtem bele, hogy megfessem a magam lélektani mandala-sorozatát Carl Gustav Jung inspirációja alapján. Az első után nem tudtam mi következik. Nem tudtam mennyi lesz és milyenek. Azóta sok kép készült, ez a fenti a huszonkettedik, és azt érzem, hogy nem értem még a végére. Ezek nem művészi festmények. Nem is mindig, úgymond "szabályos" mandalák. Ezek önismereti ábrák, lélektani képek, amatőr festmények, egyfajta belső párbeszéd, önismereti út. Mindegyik különböző és sajátos jelleggel bír. Mintha önálló egyéniségek lennének. Pedig csak különböző hangulatot, inspirációt és benyomást tükröznek. Volt olyan kép, ami egy csendes éjszaka, az elalvás előtti szendergő állapotban jelent meg bennem, viszont volt olyan, amit egy helyszín, vagy egy társasági esemény hívott életre. Két kép elkészülte között volt olyan, hogy csak pár nap, vagy hét telt el, néha pedig több hónap. Nehezen megfogalmazható különös élmény ezeket a képeket festeni. A ritmusuk, ahogy ...

A szétesett elmémet épp hogy csak össze tudtam kanalazni az elmúlt évben az Azahriah-val kapcsolatos földöntúli találkozások után, lábadozó fázisban vagyok még mindig a súlyos élmények kapcsán. A Librarius olvasói talán emlékeznek is ezekre, hiszen három fejezetként került publikálásra: 1) A megfejtésre vágyó Azahriah-Galaxis 2) Azahriah, az éjszakai látogató 3) Azahriah füstjétől szédül az erdő Az idei nyár pihentető heteiben próbáltam tehát összeszedni a darabokra szétesett elmémet, amikor Azahriah ismét felforgatta az életemet. Csak a mostani esetben többen voltak, nem egyedül hozta el a felfordulást. Hárman jöttek el értem: Azahriah, Desh, és YoungFly. Hónom alá nyúltak, felkaroltak, torkomba tokaji bort nyomtak, aztán meg se álltunk, míg el nem értünk Pannónia dombjai közé, ahol nem hittem a szememnek. Ezek a 21. századi modern csibészek egy igazán régimódi, hagyományos szőlőszüretre vittek el a youtube szekerükkel. Azt sem tudtam hol vagyok, amikor a tudatom hát...

2021 tavaszán kezdtem bele, hogy megfessem a magam lélektani mandala-sorozatát Carl Gustav Jung inspirációja alapján. Az első után nem tudtam mi következik. Nem tudtam mennyi lesz és milyenek. Azóta húsz kép készült, ez a fenti a huszonegyedik, és azt érzem, hogy nem értem még a végére. Ezek nem művészi festmények. Nem is mindig, úgymond "szabályos" mandalák. Ezek önismereti ábrák, lélektani képek, amatőr festmények, egyfajta belső párbeszéd, önismereti út. Mindegyik különböző és sajátos jelleggel bír. Mintha önálló egyéniségek lennének. Pedig csak különböző hangulatot, inspirációt és benyomást tükröznek. Volt olyan kép, ami egy csendes éjszaka, az elalvás előtti szendergő állapotban jelent meg bennem, viszont volt olyan, amit egy helyszín, vagy egy társasági esemény hívott életre. Két kép elkészülte között volt olyan, hogy csak pár nap, vagy hét telt el, néha pedig több hónap. Nehezen megfogalmazható különös élmény ezeket a képeket festeni. A ritmusuk, ahogy egymá...