2018. november 16., péntek

A megválaszolatlan kérdés


Franz Welser-Möst karmester egy különleges zenei utazást állított össze, nemcsak a megilletődött Mutti részére, hanem egész Európa számára.

Az első világháború lezárásának 100. évfordulója kiváló alkalom hogy Európa nagy lélegzetet vegyen, megálljon egy pillanatra, és átgondolja hogy honnan hová jutott, és merre tart. A karmester zenei utazása a pusztulástól a reményen át az elmélyülésig vezetett.

A koncert Charles Ives A megválaszolatlan kérdés című darabjával ért véget, egyfajta elmélyedésként.
.
A világ rejtélyes fenségén való gondolkodásban
egy kérdés megfelelőbb, mint maga a válasz.
- idézi a művel kapcsolatban Mr. Ives-t a fidelio
.
Számára a keresés lényegesen fontosabb,
mint a válasz megragadása.
.
Franz Welser-Möst karmester pedig így említi:

"Ez a darab azzal a kérdéssel foglalkozik: 
hova tűnt az emberiség víziója? 
És ez továbbra is megoldatlan marad."
.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2018. november 14., szerda

Amikor még Mutti is elérzékenyül

A történelem nagy pillanatainak árnyékában,
oldalán a Bromance fenegyerekével:



Hát, hiába no, a 100 év, meg a történelem drámai korszaka még a legkeményebb sváb sztoikusból is megrendültséget hoz elő. Mi lesz azonban 100 év múlva?

Az akkori Muttik, és a jövő Bromanco-s fenegyerekei hogyan fognak visszanézni ránk? Miként fogják látni a mostani éveket? Hogyan vélekednek majd az ezredforduló környéki évtizedekről? Nem tudni.

Addig is a legjobb amit tehetünk, hogy vidáman elropogtatunk egy zacskó nagy magyar nemzethy keresztény szotyoládét a Panco Arénában, és köpünk a világra! Így mulat egy magyar úr!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2018. november 11., vasárnap

Vezérlőcsillag

A youtube hatalmas erdejében bolyongva egyszer csak, egy rég elfeledett kedvenc dal jött most velem szembe. Meghallgattam párszor, és ismét mélyen megérintett. Eszembe is juttatott még valamit! De, előbb jöjjön maga a dal, hallgassuk meg együtt!



Most ahogy újra meghallgattam ezt a csodálatos előadást, az énekes, "Cipő" csillagvárását, ez eszembe juttatta a Ji-king, a Változások könyvét. Pontosabban annak két jelét. A 39-est és a 40-est.

A Ji-king Konfuciuszhoz köthető öt klasszikus könyvek egyike. 
A világban és az emberekben végbemenő változásokat mutatja be 64 szimbólum (jel) által. Lao-ce Tao Te King -je után a Ji-king is a Taoista életfilozófiára mutat rá, csak Lao-ce-hoz képest bővebben. 
 
Ebből a könyvből juttatta eszembe a fenti dal a 39-es és a 40-es számú jelet, aminek leírásból elhoztam most néhány részletet ide, kedvcsinálónak. Hátha felkelti a kedves olvasó, a kolostor udvarára látogató érdeklődését, és jobban mélyére néz a Tao erőteljesen hömpölygő útjának.
 
A jelek leírása után érdemes ismét meghallgatni a dalt, és újra eltűnődni picit a dolgokon...
 
39. jel - Az akadály
 
(részletek)
 
- "A jel olyan akadályokat ábrázol, amelyek az idők során megjelennek, amelyeket azonban le lehet, és le is kell győzni."
 
- "A tévedhetetlen belső iránytartás végül üdvös kimenetelt eredményez. Az akadályok, amelyek csak egy ideig állnak fenn, nagyon hasznosak a saját személyiség fejlesztéséhez. Ebben rejlik a szorultság értéke."
 
- "Az akadályok és nehézségek visszalökik az embert önmagába. Míg azonban a közönséges emberek kívül keresik a bűnöst, más embereket vagy a sorsot okolva, addig a nemes ember önmagában keresi a hibát, s e befelé fordulás révén a külső akadály ösztönzőerővé válik a belső éréséhez és gazdagodásához."
 
- "Az akadályból való kiutat a befelé fordulás és a saját jellem magasabb szintre emelése jelenti."
 
- "Ha veszély fenyeget bennünket, akkor nem szabad vaktában előretörni, mert ez csak további bonyodalmakhoz vezetne. Helyesebb először visszavonulni - nem azért, hogy feladjuk a harcot, hanem hogy kivárjuk a cselekvésre alkalmas pillanatot."
 
- "A legnagyobb akadályok közepette barátok érkeznek."
 
40. jel - A szabadulás

(részletek)
 
- "A mozgás itt kikerül a veszélyből. Az akadály elhárult, a nehézségek megoldása a legjobb úton halad."
 
- "Olyan időszakról van szó, amikor a bonyodalmak és feszültségek oldódni kezdenek."
 
- "A szabadulás ideje feloldja az embert a nyomasztó terhek alól, és ösztönző hatással van az élet folyamataira, hasonlóan a megkönnyebbülést hozó esőhöz, ami kioldja a légköri feszültséget, és rügyeket fakaszt."
 
- "Amint elértük a szabadulást, térjünk vissza az élet megszokott rendjéhez, ez az üdvös."
 
- "A zivatar hatására kitisztul a levegő. A nemes ember hasonlóan kezeli azon személyek hibáit és vétkeit, akik előidézték a feszültséget. A tisztaságon keresztül teremt szabadulást."
 
- "Ha az ember teljes szívből a szabadulás feladatának szenteli magát, akkor belső egyenessége akkora erőt kölcsönöz neki, hogy azzal mint fegyverrel nyugodtan szembefordulhat mindennel, ami hamis és közönséges."
 
- "A helyzet olyan, hogy nincs szükség sok beszédre. Túl vagyunk az akadályon, elérkezett a szabadulás órája. Az ember békésen kipiheni magát, és nyugton marad."
 
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2018. november 2., péntek

A római birodalom bukásának 3 fő oka


KÉP: Hadrianus

Tanulságok, amelyeken a 21. század Magyarországának is érdemes elgondolkodnia.
 
"A birodalom korában a római uralkodók több száz hibát vétettek, de hármat lehet kiemelni közülük mint különlegesen romboló hatásúakat. Ha ezek közül bármelyik esetében másként döntenek, egy sokkal gazdagabb történelem léphetett volna a gazdasági visszaesés ezer sötét éve helyébe."

- írja a szerzőpáros az Egyensúlyban című könyvükben, amelynek sokat eláruló alcíme: A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig
 
Glenn Hubbard és Tim Kane szerzőpáros gazdasági, politikatörténeti, pszichológiai és társadalmii szempontokból veszi nagyító alá történelmünk nagyhatalmait, felemelkedésüknek és bukásuknak okait. Mert végül is mind elbuktak. De vajon, miért?
 
Sorra veszik a római birodalomtól elkezdve a japánokat, kínaiakat, a spanyolokat, angolokat, keresik és kutatják a birodalmak bukásainak okait. Keresik a mélyben meghúzódó politikai és gazdasági okokat arra nézve, hogy miért nem volt képes megtartani egy birodalom a vezető pozícióját. 
Tanulságos történetek ezek a történelem különböző korszakából:
 
 Nagyításhoz klikk a képre!
 
RÓMA

A könyv történetei közül a rómait hoztam most el ide, mert az éles szemű olvasó érdekes párhuzamokat fedezhet fel. Nem mintha Magyarország nagyhatalom lenne, de Róma bukásának okai minket is el kell hogy gondolkodtassanak!
 
A bukás 3 fő oka
 
A szerzőpáros alaposan elemzi a római birodalmat, és a sikerek után a sok hiba közül 3 fő dolgot jelöl meg a bukás okaként:
 
- Fal
- Pénzromlás
- Elhibázott tervgazdaság
 
Fal
 
Hadriánus falának is nevezett történelmi építmény a mai napig áll, és szimbolizál valami furcsa dolgot. A könyv szerzői a birodalom bukásának egyik fő okát ebben látják. Hadrianus császárt híressé tette az impozáns fal, amit parancsára emeltek Nagy-Britannia szigetén, ami elválasztotta a birodalmat a vad népektől. A szerzők így kommentálják:
 
"Talán mondani sem kell, hogy ez a történet hollywoodi változata. A fal a római állam kiterjedésének végpontját jelölte, de jobbára arra szolgált, hogy ellenőrizze és adóztassa a kereskedelmet, s nem azért épült, hogy elszigetelje a római világot. Lélektanilag azonban a fal pontosan ezt idézte elő."
 
Aztán kifejtik hogy a római birodalom csúcspontja pont erre a korszakra esett. Hadrianus uralma alatt érte el legnagyobb méretét, onnantól fogva már csak zsugorodott. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a kor gazdasági fordulópontot jelentett a birodalom életében.
 
Még ha méreteiben és jelentőségeiben semmi hasonlóság nincs Hadriánus fala, és a Felcsúti "Császár" kerítése közt, szimbolikájában azért mégiscsak van abban valami borzongató, hogy a magyar néplélek milyen kéjes élvezettel retteg a távoli "vad" népektől a déli határ kerítése mögött. Ennek tükrében ízlelgessük csak egy kicsit újra a szerzők sorait a falról:
 
"...nem azért épült, hogy elszigetelje a római világot. Lélektanilag azonban pontosan ezt idézte elő."
 

Pénzromlás

Akkoriban még máshogy lehetett mérni a pénz értékének romlását, mint ma, hiszen nemesfém tartalma volt. Rómának egyre nagyobb kiadásai voltak, amit egyre kevésbé tudott a bevételeiből fedezni. Valamit tenniük kellett. Sok minden intézkedés mellett, a könyvben alaposan bemutatják a kor inflációját, azaz, a pénzük elértéktelenedését.
 
Említik a könyvben hogy Didius Julianus szenátor első lépése az volt hogy a dénár pénzérme ezüsttartalmát 87%-ról 81,5%-ra csökkentette. Septimius Severus tovább csökkentette az értéket, az érmék ezüsttartalma már csak 78,5% volt. Kr.u. 196-ban már csak 54% volt az ezüsttartalom. Tovább folytatódott a római gazdaság küzdelme önmagával, és Kr. u. 284-re már csak jelképes 2-5%-os ezüsttartalommal bírtak a pénzérmék, és az infláció teljesen elszabadult. Így írnak erről a szerzők:
 
"A kereskedelem cserekereskedelemmé fajult, és természetbeni adózás volt. A pénz hiányában lehetetlenné válik a hosszú távú kereskedelem. A gazdaság méreteinek zsugorodásával a prosperitás is összeszűkült."
 
Ma már nem tartalmaznak nemesfémet a pénzek, így más összehasonlításokkal kell felismernünk értéküknek alakulását. Számolhatjuk hogy mennyi ingatlant, aranyat tudunk belőle venni, vagy mennyi egyéb eszközt. Viszonyíthatjuk szomszédos országok mutatóihoz, munkaórákhoz, megvehető iPhone-ok vagy Big-Mac -ek mennyiségéhez, vagy számolhatjuk egyéb módon, akár a különböző pénznemek egymáshoz való viszonyában is. Hogy áll ebben a magyar forint?
 
1 euro-ért
2010-ben kb. 270 forintot kellett fizetni
2018-ban már kb. 320 forintot

1 amerikai dollárért
2010-ben kb. 210 forintot kellett fizetni
2018-ban már kb. 270 forintot

1 svájci frankért
2010-ben kb. 210 forintot kellett fizetni
2018-ban már kb. 280 forintot
 
Rómában 150-200 év alatt érte el a pénz, hogy a kb. 80%-os nemesfémtartalom a 0-hoz közelítsen.  
Vajon milyen lesz a magyar forintnak a következő 50 éve?
 
Ezekről a hosszabb távú pénzelértéktelenedő trendekről azt írja a könyv:
 
"Az állampolgárok alig vették észre, s miért kellett volna nekik? A principátust már egy évszázadnál is régebben alapították. Egyetlen élő ember sem élt olyan korban, amikor a pénz még "tiszta" volt. Az ezután következő császárok mindig pénzrontáshoz folyamodtak, amikor a költségvetési nyomás alá kerültek."
 
Hmm...
 
Tessék csak a fenti forint árfolyamokat újra átgondolni!
 
 
Elhibázott tervgazdaság
 
Diocletianus neve merül fel itt a könyvben, aki egy egyszerű katonaként indulva emelkedett fel a római császárságig. Történészek által az egyik legnagyobbként említve személyiségét és tevékenységét. A könyv szerzői azonban közgazdász szemmel tekintenek uralkodásának eredményére, és emiatt nem hogy nem tudnak osztozni a történészek lelkesedésével, hanem egyenesen értetlenül állnak előtte.
 
Diocletianussal kapcsolatban orosz párhuzamot hoznak. Azaz, úgy tett rendet Rómában, mint Sztálin a Szovjetunióban.
 
Árkontrollt vezetett be, amit ha kellett kivégzésekkel tartatott be a kereskedőkkel szemben. Az inflációt akarta ezzel megfékezni, de ezúton nem megy. Beindult az államosítás is, és egyre inkább központosított állami és tervgazdaság vette kezdetét. (ismerős?) Olyan magas adóterhek lettek, hogy a földművesek is otthagyták a földjeiket. Azt írják a szerzők:
 
"Vérforraló a mi huszonegyedik századi ismereteinkkel a harmadik és negyedik századi római történelmi és kortárs beszámolókat olvasni."
 
Mit lehet ehhez hozzátenni? Hogy a 21. századi, kis kelet-európai ország, Magyarország ismeretében is "vérforraló" a római tanulságokat olvasni? Igen. Van egy olyasmi mondás, hogy a történelem nem ismétli önmagát, de rímmel rá. A kommunista központosított tervgazdálkodások után, a mai "modern" Magyarországon ismét csak van egy "uralkodó", aki egész egyszerűen, úgy központilag mindent tud. És nemcsak hogy mindent tud, hanem mindent meg is old. Legyen az bármilyen iparág. Turizmus, mezőgazdaság, bankszakma, energia, ingatlan, egészségügy, oktatás, külügy, belügy, minden. Mindent tud, és mindent kitalál, megold, megszervez, irányít, átalakít, központi jelleggel. De, hová vezet ez?
 
A könyv megemlíti hogy Diocletianus "képtelen volt megérteni, hogy az emberek és piacok miért nem működnek az általa vágyott módon." Így tehát még agresszívabb államosításba kezdett. Céhek, kereskedők, gazdálkodók, mindenkinek a tevékenységét bekebelezte, koordinálta, kontrollálta, dominálta. Ki tudja, lehet neki is volt egy kedvenc stadionja, és zsebében pedig a szotyis zacskó mellett, a kedvenc Mészáros Lőrincével nézte végig a gladiátorok küzdelmét...
 
Róma elbukott.
 
A szerzők lovagias eleganciával, valamelyest felmentést is adnak az akkori uralkodóknak, hiszen:
 
"...az általuk irányított változásokban tanúsított gazdasági tudatlansága a római civilizációt a látványos kudarc útjára lökte. Bizonyos értelemben mindez nem az ő hibájuk volt. A közgazdaságtan ismeretlen tudomány volt, s az is maradt újabb ezer évig."
 
Mi a mentsége azonban a mostani uralkodóknak?
Mi lesz a mentsége Magyarországnak?
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés: