Sopron, belváros, a kultúrpresszóban ülök, előttem kávé, mögöttem pedig Nádasdy Ádám dedikál. Folyamatosan érkeznek az emberek a rendezvényre kezükben könyvekkel. Én is hoztam, szintén dedikáltatni.
Nagyításhoz klikk a képekre!
Gyárfás Dorkával közös beszélgetős est készülődik a kávézóban. A
helyiség megtelt, állnak, ülnek, kinek hol jut hely. Egzotikus tea és
kávék illata a levegőben, kíváncsi várakozás, még egy kis sustorgás,
helló-szia, hogy vagy, rég láttalak, ilyesmi, aztán elindul a
beszélgetés és csönd lesz lassan a teremben.
Fő témák: London, nyelvek, kultúrák; Nádasdy Ádám esetében mi más? Ja, igen, még a párkapcsolat, khm-khm, és poénok, taps, sztorizás, miegymás.
Európaiságot érzek a levegőben, hosszú évszázadok egymásra rakódott és sűrűn egybeszövött kultúráját. Emberséget, barátságot, humanitást. Röpködnek az angol, német, olasz mondatok, poénok és somolygás, könyvcímek és szerzők, a közönség pedig hálás. Örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy...
Korán érkezőként sikerült még a rendezvény előtt dedikáltatnom, így nem csak a sorbanállást úsztam meg, hanem jutott idő egy kis négyszemközti beszélgetésre is. Többek közt szóba került, hogy
befektetésekkel foglalkozom, tőzsdével, és meg is említettem, hogy pont e miatt a könyvben a "
Szatócsok népe" volt a kedvenc fejezetem. Nádasdy úr mosolygott és helyeslően bólogatott, miközben tollával a könyvben kitörölhetetlen nyomot hagyott.
A Kolostor Őre
