2016. december 2., péntek

"De, ki az a Plotinus?"


Kérdezte érdeklődve a fiatalember, miközben sietősen szedte a lábát.

- Barátom, nekünk helléneknek illik Szókratész örökségét ápolnunk, és ha már kérdezünk, akkor legalább bölcsen tegyük! - Mondta kissé fennhéjázóan a társa, és ő is szedte a lábát. Porzott az út mögöttük. Mindketten siettek.

- Különben is, ki vagyok egyáltalán én? - folytatta, már kevésbé fennhéjázóan. Ki az az ÉN? Még magam sem tudom.

- Hát Porphüriosz vagy, ki más is lehetnél? - felelte a fiatalabbik egyszerűen, miközben lihegve próbálta tartani a tempót.

Siettek a csarnokba

az előadást meghallgatni. Előadást az EGY -ről, a JÓ -ról, a LÉLEK -ről, és az EMBER -ről. Csöndben, sietősen haladtak. A nap állásából sejtették hogy késésben vannak. Csak nem hagyta a kérdés a fiatalembert nyugodni.

- Porphüriosz vagy hát nagyra becsült barátom, tudom, nem más! De, ki az a Plotinus?

- Megérkeztünk, hallgass! Ülj oda az urak mellé a csarnok szélére.

Így az újonnan érkezők is

elvegyültek az örök kérdések csarnokában. Naplementéig tartott a találkozó. Az oszlopok árnyai már messze nyúltak, így aztán a filozófusok csendben haza indultak. Voltak mélyek, bölcsek, igazak és szerények, aztán voltak akik csak úgy tettek. Miközben semmit sem értettek.

- De, ki az a Plotinus? - Kérdezte hazafelé is a barátját, aki mintha már megváltozott volna.

- Elég volt! Legalábbis mára. Tudni kell hol a határ. Nagyszerű a filozófia, de valamit tennünk is kell. Holnap nyit a piac, és össze kell még pakolnunk az árut. Olajbogyó, szőlő, füge. Mind össze kell még raknunk, beáraznunk, aztán holnap kivinni a piacra, és eladnunk. Gyerünk!

Olajbogyó,

szőlő, füge mmm... micsoda ízek. Már az említésétől is összefutott a nyál a szájában a fiatalembernek. Hálás volt Porphüriosznak, nagyra becsült barátjának, hogy maga mellé vette. Kedvelte a piacot, a kereskedést, az üzletet és a befektetést. Közben jól megtömte mindig a hasát is. Nem bánta a kemény munkát. Este még későn összepakolták az árut, jóízűen megvacsoráztak, majd a hosszú nap után álomra hajtották a fejüket a hellének. Az élet maga a boldogság. Munka, üzlet, filozofálás... Csupán egy kérdés maradt hát.

- De, ki az a Plotinus?

Évszázadok jönnek mennek.

A csarnokok megtelnek. Újabb és újabb kérdések születnek, vagy épp a régiek visszaköszönnek. Ki vagyok én? Mi a jó? Honnan jöttünk? Hova tartunk? Mennyi a szőlő ára? Miért van hiány olajbogyóból?

- Az olajbogyó árát speciel nem figyelem. - mondta a szakember a rádióstúdióban.

Sűrűn hívják, ha gazdasági kérdésekről van szó, mert a véleménye hiteles és fontos. Nemcsak hogy átlátja a piacot, hanem benne is van.

- Az olajbogyót nem, mostanában inkább az ingatlanszektorukat, és az állampapírpiacukat figyelem. - folytatta szakmai elemzését a hellénekről a hungarian.

- Értem Zsiday úr, köszönöm. - felelte a műsorvezető, és búcsúzóul még megkérdezte:

- De, ki az a Plotinus?


 - - -


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2016. november 27., vasárnap

Ősz


Lassan búcsúzhatunk az ősztől. Ismét eltelt három hónap. Nézzük a szokásos visszatekintést, azt, hogy mi is történt ezalatt az idő alatt itt a kolostor udvarán.


Szeptember

- Mária Terézia >>>

- Az ezerarcú én >>>

- A szezon >>>

- türelem, jelenlét, csöndesség >>>

- Csermely Péter. Ismét. >>>

- Széchenyi >>>

- Meditáció és az Agy >>


Október

- Buddha Story >>>

- Modernkori Mesék >>>

- Matterhorn >>>

- Sahaja Jóga Meditációs Est >>

- Graphisoft Park és a "polgár" >>

- Meditáció , Ausztria >>


November

- Közel a vég! >>>

- USA >>>

- DT >>>

- 3000 >>>

- Vasárnap >>>

- Trump és a Tao >>>

- - -

Korábbi évek, őszi, kolostoros bejegyzései:

2015 ősze >>>
2014 ősze >>>
2013 ősze >>>
2012 ősze >>>
2011 ősze >>>
2010 ősze >>>

A 2009 -es és 2008 -as év őszi bejegyzései még nem kerültek ilyen formában összesítésre, de megtalálod őket a blog archívumában.

Kellemes olvasgatást, szelíd szemlélődést, és
nyugalmas létezést kívánok az élethez!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2016. november 25., péntek

Trump és a Tao


A kínai mester
meglepő üzenete a Fehér Házba


Legújabb írásomat a


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2016. november 20., vasárnap

Vasárnap

Mozartot hallgatni, frissen facsart narancslevet szürcsölgetni, és halleluja, a karácsonyra készülődni. Szóval a vasárnapban csak úgy kellemesen ellebegni, aztán...

Aztán jön egy email, hogy az ismerős kocsiját feltörték ma Pesten.

Egy sztoikus csak legyint.

Az állampolgár viszont elgondolkozik.
A hőbörgők a tündöklő szombatban bíznak.
A világvége várók reménykednek.
Buddhát meg sem érinti.

Lehet hogy ez is a szabadkőművesek bűne lenne?
Vagy csupán némi hegedűszó hiányzik Pestről?
Bezzeg a "régi szép időkben" ez elképzelhetetlen volt.

De vajon most mi, mit tehetünk?
Válaszokat, megoldást keresünk.
Ki így, ki úgy.

Aztán majdcsak lesz valami...

Addig pedig marad Mozart, némi narancslé, még egy kevés a vasárnapból, és még pár hét a karácsonyi várakozásból. Halleluja!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



 Társadalmi célú hirdetés: