2016. május 28., szombat

tavaszi témák


Fotó: Bonsaiempire

Idén is szép volt a tavasz, mint mindig. A természet újjászületése, a virágzás, a harmónia, finomszinten mind-mind derűssé és örömtelivé teszi a létezést. Ha be bírjuk fogadni.

A derű, a gyönyörködés, és a nyugalom mellett persze halad az élet a maga útján. Itt a kolostor udvarán is. Nézzük milyen témák merültek fel az idei tavaszon:


MÁRCIUS

- Gmundeni hétvége, meditáció >>

- Ráhangolódás a tavaszra >>>

- Saul >>>

- Zsiday Viktor és a meditáció >>

- Az elegáns megoldás >>>

- Shiva - Meditáció >>

- Bécs felett >>>

- Elképzelhetetlen >>>


ÁPRILIS

- Lelkes Anna a hárfaművész >>>

- 10 éve ültettük >>>

- Jaksity György >>

- Ücsörgés >>>

- Lénárd Sándor és a völgy >>

- Kolonist >>>

- Aldimoro >>>

- Ahol egy hegedű van, az már Európa >>>

- A hallgatás és a sáskajárás >>>


MÁJUS

- Lénárd Sándor, napjaim ilyenformák >>

- Történelemalakítók >>>

- "besüpped a csendbe" >>>

- meditáció-koncert >>

- Sarokba dobott, megunt poros játék >>>

- Meditáció, Koncert, Pozsony >>


- - -


Így zajlott hát 2016 tavasza, a kolostor, meditatív udvarán. Ha megérintettek a témák, érdemes a korábbi évek bejegyzéseit is felfedezned!

2015 tavasza >>>
2014 tavasza >>> 
2013 tavasza >>>
2012 tavasza >>>
2011 tavasza >>>

a 2010, 2009, 2008 -as tavaszi témák még nem kerültek így, a fentiekhez hasonlóan az évszak végén összegyűjtésre. De megtalálod őket a blog archívumában. Kellemes olvasgatást és meditációt kívánok hozzájuk!


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén






2016. május 23., hétfő

Meditáció - Koncert - Pozsony



 

Meditációs santoor koncert,
Pozsony



A budapesti meditációs koncert után Pozsony volt a következő állomás. Ezen már én is részt vettem. Minden perce csodálatos volt. Meghallgatni, átélni, ott lenni.


Könnyed léptekkel érkezett a maestro a pozsonyi Prímás palota dísztermébe. Hangszere, játéka, és az egész lénye magával ragadta, lenyűgözte az egybegyűlteket. Meditatív két óra volt, emelkedett hangulat. Változó ritmusok, tiszta hangok, az embert szinte kézen ragadták és magukkal vitték...

Voltak egészen lassú, lágy, lomha ritmusok is. Aztán voltak pergő, nagyon gyors, szinte perzselően tüzes pillanatok. Olyan volt, mint maga az élet, amely néha belassul, néha felgyorsul. Néha kimerevedik egy pillanat, néha pedig káosszerű örvénylés veszi kezdetét.

A meditatív emberek, ebben a "hullámzásban" próbálnak középen maradni. Egyensúlyban. A belső mozdulatlanságban. Kívülről persze alkalmazkodik az ember a "hullámokhoz", de belül a Lélek, önmaga érintetlenségében, tisztaságában és nyugalmában "pihen". És aztán az ember is, ha a Figyelme ide, a Lélekhez eltalál. Az előadásban ezt is éreztem megjelenni. A különböző ritmusok hullámzását, amit ha meditatívan tud szemlélni az ember, akkor egyre inkább érzi, hogy ezeknek a váltakozó hullámoknak a forrása, mégiscsak a Végső Mozdulatlanság. A jelenségek mögött meghúzódó, Végső Mozgató Erő. Isten maga.

A santoor, ez a csodálatos húros hangszer kiegészült a tabla dobokkal. Mesteri volt az a játék, ahogy az előadás alatt lágyan, alig észrevehetően alakult át a színpadon a főszerep. Szinte észre sem vette az ember hogy mikor, de megtörtént a váltás. A santoor vált alázatos, csendes kísérőjévé a doboknak. Aztán újra vissza. A művészek pedig egymásra mosolyogtak. Boldogan és örömmel áramlottak a flowban, a zenében, a vibrációkban.

Ilyen mesteri előadás és könnyedség láttán érzi azt a néző, hogy akár ő maga is képes lenne rá, hiszen minden egyes mozdulat annyira egyszerűnek tűnik. Igen, annak tűnik. 

Végül, szűnni nem akaró taps búcsúztatta a művészeket. Állva tapsolt a díszterem, lenyűgözve, meghajolva a maestro nagysága előtt. Csodálatos volt.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén




ui: Ha nem is a pozsonyi, de egy korábbi, indiai koncertjén hallgathatsz bele, Abhay Sopori lenyűgöző játékába:
 

2016. május 14., szombat

Sarokba dobott, megunt poros játék


Talán láttál már olyat kedves olvasó, amikor a kisgyereknek van egy játéka, de már nem érdekli. Megunta, és nem tartja már érdekesnek, nem játszik vele. Vagy egyszerűen csak nem tud vele mit kezdeni. Túl komoly játék az még neki. Nem értékeli. Talán a sarokba is dobja, és rá se néz.

Aztán a szomszéd kisgyerek, amikor nála van vendégségben, és felfedezi a megunt, lenézett játékot, boldogan öleli magához és játszik vele. Mire az a gyerkőc, aki eddig unta, azonnal irigy lesz és mérges. Nekem nem kellett, de hát a Tiéd se legyen! Durcáskodás, vagy hajtépés. Rögtön vissza akarja szerezni az értékes játékot, hiszen az övé. Ilyenkor már milyen nagyszerűnek tűnik az a kis elfeledett játék, nemigaz? E kis bevezető után hadd tegyem fel az álnaiv kérdést!

"Értelmes" felnőtteknél vajon ez máshogy van?

Dehogyis. Biztos számtalan példát tudsz erre Te is mondani. Hadd meséljek el most ez ügyben három történetet. Kiváló példák ezek az "értelmes" felnőtt emberek viselkedésében jelenlévő, hmm... nem is tudom mire. Gyerekeskedésre? Durcásságra? Meggondolatlanságra? Vagy nem is tudom mire. Nevetségesnek hangozhatnak a történetek, azonban nem annyira mókásak, hiszen ez ügyben itt sok száz millió euróról van szó. Hatalmas pénzekről és felelősségről. Munkahelyekről, termékekről, jövőről, és sok mindenről.

Itt a kolostor udvarán

rendszeresen olvashatsz a meditációtól első pillanatra távolinak tűnő dolgokról. pl: üzleti, marketing, politikai, befektetési, vagy egyéb témákról érintőleg, amelyekben azért mégis csak felfedezhetőek az emberi tanulságok. Kétségek, kérdések, vagy éppen emberi gyarlóságok, esetleg tanulságok, amelyeket ha alaposan megvizsgálunk, talán még a hasznunkra is válnak.

Megvizsgálás és tanulságlevonás után, a tudatosságunkkal megerősödve vihetjük bele a meditáció fényét, bölcsességét és harmóniáját a történetekbe, és a hétköznapjainkba. Valami ilyesmi következik most is. Megfigyelés az emberi viselkedés furcsaságairól, innen a 21. századból. Három történet a lesajnált és megunt, sarokba dobott "játékokról". Azokról, amit mások viszont örömmel és csillogó szemmel ölelnek magukhoz. És nem csak nagy örömet találnak benne, de fantasztikus lehetőséget is. Míg aki sarokba dobta, az nem. Tanulságos sztorik jönnek, figyelj!

3 cég
3 történet
+ tanulság


KTG Agrar

Németország és Európa egyik jelentős mezőgazdasági cége a KTG Agrar. A nyilvánosság számára is elérhetőek a kötvényei, részvényei, az élelmiszer termékei, vagy akár a munkahelyei. Érdeklődés csak-csak van, de óriási tolongás azért még sincs, hogy Európa befektetői be akarnának szállni a cégbe. És itt nemcsak nagy, intézményi befektetőkről van szó, hanem egyszerű, hétköznapi emberekről is. Hiszen nyilvános a cég, bárki számára elérhető. Nem nagyon értékelik az emberek. Kicsit olyan, mintha megunt, értéktelen dolognak tartanák. Egészen addig, amíg...

Pár éve megjelentek kínai befektetők, akiknek viszont felcsillant a szemük a cég láttán. Hiszen jelentős termőfölddel rendelkezik, nagyszerű termékei vannak, folyamatosan fejlődik, így a kínai befektetők bizony nagy lehetőséget láttak benne, és bevásárolták magukat. Megvették a cég kb. 9 %-át. Ez bizony jelentős részesedés, súlyos összegek. Lett is ám nagy felháborodás!

Cikkek jobbra-balra, hogy mit képzelnek a kínaiak, meg hogy lehet ez, meg különben is, meg irgum-burgum. Végül is, most akkor mi van? Itt van egy "sarokba dobott" poros (-nak hitt) kis "játék", amit a német és európai emberek nem értékeltek, viszont a föld túloldalán lévő kínaiak meg igenis értékesnek tartanak. Alig várják hogy magukhoz öleljék. (Még ha csak egy "kisebb" részét is.) Ez lenne a helyzet? Nekem úgy tűnik, igen. Azoknak, akiknek ott van ez a kis "játék" a "szobájában", a földrészén, vagy az országában, azok egész egyszerűen nem is foglalkoznak vele. Amikor aztán az "idegen" hozzányúl, azonnal vérszem, irigység, düh, és fröcsögés. Elgondolkodtató, nem?


Flughafen Wien

Vagyis Bécs város reptere. Hasonló szituáció. Óriási forgalom, hatalmas üzlet, rengeteg utazó, kiváló menedzsment. Európa egyik jelentős turista, üzleti és kulturális célpontja a város, és annak a reptere. Szintén, bárki számára elérhető tulajdonrész vásárlási lehetőséggel. Európai és osztrák intézmények, cégek és emberek mégis csupán legyintenek rá. Nem érdekes, nem vonzó. Mint egy megunt valami, ott "porosodik" a sarokban. Amikor is egyszer csak kopogást hallani...

A föld túloldaláról, ausztrál befektetők jelennek meg és kopogtatnak az ajtón, hogy jelentős tulajdonrészt vásárolnának a bécsi reptérben. Számukra óriási értéket mutat. Jóval a piaci ár fölött tesznek nagyvonalú ajánlatot, amit aztán sokan el is fogadnak. Megkötik az üzletet, és mindenki boldog. De azért valahogy mégsem hagyja nyugodni az embereket.

Ezeknek az ausztráloknak ez ennyi pénzt megér, nekünk meg nem?- gondolják sokan. Mindegy, megy tovább az élet a maga ritmusában. Repülők jönnek-mennek, utazók milliói áramlanak Európa e pontján. Aztán néhány év múlva, újabb kopogás. Kopp-Kopp!

Az ausztrálok ismét tesznek, most egy még magasabb, ismét jóval a piaci ár fölötti ajánlatot, egy újabb jelentős tulajdonrészre. Hát ez már bizony sokakat elgondolkodtatott. Ők, onnan a világ másik sarkából sokkal értékesebbnek látják azt, ami sokaknak itt a szomszédságban van?! Ők sokkal nagyobb fantáziát és lehetőséget látnak benne, mint akár az európaiak, akár az osztrákok? Úgy tűnik, igen. Hogyhogy?

Az üzlet megköttetett, és ha nem is akkora tulajdonrészt, mint amit szerettek volna, de azért mégis újabb jelentős pozíciót szereztek az ausztrálok. Ez "szégyen" idézték a bécsi lapok a kisbefektetőket. De talán a nagyobb szereplők is hasonlóképpen vélekedtek. Mint a gyerekjáték a sarokban, emlékszel?


Pireuszi Kikötő

Azt hiszem az előző két történet után, már nem tudok nagy meglepetést okozni. Hosszú évek tárgyalásai és egyeztetései során, nemrég jutott el a történet oda, hogy Görögország legjelentősebb kikötőjének több mint 60%-át, és az üzemeltetést boldogan megvették a kínaiak. Hatalmas fantáziát látnak benne, és óriási terveik vannak. Üzletkötés utáni reakciók és tanulság? Részletezzem? Azt hiszem nem szükséges. Talán mondanom sem kell, ez sem egy eldugott cég, valamelyik kis európai falucska szélén, hanem egy mindenki számára elérhető, nyilvános társaság. A görögöknek ennyi volt a tervük a saját kikötőjükkel, hogy eladják, a kínaiaknak meg hogy fejlesszék. No comment, ahogy az angol mondja.

+ Ráadás Balaton Sztori

A humor és a tanulság jegyében, ráadásként hadd hozzak ide egy idézetet, amit egy fórumon olvastam. Valahogy így szólt:

"Egy osztrák barátom félig viccesen azt mondta, ha a Balaton az övék lenne, egész Ausztria megélne belőle."

Azt hiszem itt is helyénvaló lenne az angolokat idézni. Aztán letenni a teáscsészét, egy kicsit csöndben maradni, és elgondolkodni.

Személyiségtípusok

Mit lehet még ezekhez a fenti történetekhez hozzátenni? Talán csak annyit, legalábbis nekem ez jut eszembe, hogy ezen történetek kapcsán még a személyiségtípusokat, a reakcióknak a fajtáit is érdemes lehet megfigyelnünk. Hiszen többféle reakciók születnek az emberekben. Pl:

- A durcás

A mindenkit hibáztató. Aki mindenben csakis a világ gonoszságát véli felfedezni. A gonosz erők összeesküvő játszmáját. Elnyomó idegen erőket. A gonosz gazdagok, a szemét kínaiak, az aljas zsidók, a szörnyű politikusok, a még aljasabb üzletemberek, a megátalkodott szabadkőművesek. Sőt, így egyben a legdurvább, a kínai zsidó üzletember, aki egyben még politikus is és szabadkőműves. Na attól mentsen meg minket a kárpátok szent koronája.

És aztán ki is merül ennyiben a történet. Valaki mindig hibás a nyomorunkért. Valaki mindig felelős a szerencsétlenségeinkért, valaki mindig minket támad, valaki mindig ellenünk szövetkezik. Ők a hibásak mindenért. Ők, ők, ők! (a tudjukkik)

- A harcos

Aki nemcsak hogy durcás és morog, de folyamatos bosszúvágyban is él, és az életét egy harcnak éli meg. Folyamatosan felháborodik, ellenségeket keres, majd harcol is velük. "Rugdos", kiabál, "lökdösődik". Még ha öltönyben is van, és értelmiségi keretet is próbál ennek adni. Bosszút áll a dolgokért, kegyetlenkedik, irigykedik, és mindenáron le akar tiporni másokat. Nem ismeri a win-win fogalmát és lehetőségeit. Csakis győztesekben és vesztesekben tud gondolkodni.

- A megfigyelő

Aki mintegy megfigyelőként nézi a világ eseményeit, és a saját szűrőjén keresztül szépen lassan átmossa a dolgokat. Érleli, figyeli, tanulságokat von le, összefüggéseket keres, információkat rendszerez. Próbál megfigyelni, megismerni, értelmezni. majd tanulságokat leszűrni.

- A cselekvő

Aki nyitottan áll a dolgokhoz, és folyamatosan figyeli az újabb impulzusokat, amit az élet kínál számára. A lehetőségeket, és a hozzá beérkezett információkat át is alakítja, és cselekedetbe, tevékenységbe ülteti át. Ez lehet akár üzleti, művészi, emberi, tanulmányi, bármilyen tevékenység, bármilyen aktivitás. Figyel, észlel, lép, cselekszik.

Persze ezeknél sokkal több reakció és típus lehet, hiszen különféle módokon reagálunk az eseményekre, a hírekre, a világ történéseire. Akár egy sarokba dobott kis játékszerre. És az arra pillantó, szomszéd gyerek csillogó szemére.

A meditáció

segíteni fog hogy tisztábban láss. Önmagadban is, és másokban is. És miért jó ez? Mert ha tisztábban látsz, tisztábban ismered fel és kerül a tudatodba hogy mik azok a dolgok, amelyek akadályoznak abban, hogy sokkal kiegyensúlyozottabban, emelkedettebben, és sokkal tudatosabban élj. Nagyobb örömben, nagyobb harmóniában. És ezt nem a külvilágtól fogod megkapni, hanem belülről, a Lelkedtől, a Szellemedtől. A külvilág ingerei csak abban fognak segíteni, hogy önmagadat megismerd. Mint Neo.



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén






2016. május 11., szerda

meditáció-koncert



Meditáció és Koncert,
azoknak akik valami különlegesre,
felemelőre és békésre,
valódi meditatív élményre vágynak


Valami olyasmire, amit sejtünk hogy bennünk van, de nehezen találjuk. Halk szavú, csöndes társ, valahol mélyen bennünk.

Amikor a pillanatok befeszülnek, amikor az érzelmek magukkal ragadnak, a düh, a keserűség, a csalódottság, vagy csupán a tompaság, akkor érezzük igazán hogy jó lenne. Jó lenne ha itt lenne, jó lenne ha velünk lenne. Ha felébredne.

Aztán egyszer csak megpendül a húr. Csönd lesz a teremben. Jólesik becsukni a szemet, és csak hallgatni. Megpihenni a csöndben, felengedni, ellazulni. És csak hallgatni a húrokat, ahogy a művész pengeti. Már nincs gondolat. Nincs feszültség, nincs aggódás, csak a pillanat. Ellazul az ember, megpihen, lénye könnyeddé válik, és utazásra indul. A létezés egy sokkal szebb, emelkedettebb állapotába. Mosolyországba, örömvilágba. A harmónia, a belső béke, és a derű társaságába. Ők így együtt, vezetődül, ezen az estén a szantúr húrjait küldik Hozzád.

Eljött hát a Te időd.
Lépj túl egy estére legalább a hétköznapok gondján!

Pontos helyszín, időpont és helyfoglalás

- - -

Néhány gyakorlatias jó tanács a
meditációs koncerthez

Egyensúly 

Még ha nehéz is, de próbálj valahogy egyensúlyban érkezni. Azaz, lehetőleg ne hullafáradtan, vagy ne túl pörögve. Ha munkából érkezel, napi 4 kávéval a szervezetedben, 5 meeting anyagával az agyadban, akkor nehéz lesz. Talán segíthet, ha előtte picit sétálsz egy parkban, valamelyest megnyugszol, lecsillapodsz.

Ha teljes kimerültségben érkezel, az sem lesz túl szerencsés. Próbálj kialudtan, kipihenten részt venni az eseményen. Jobban be bírod fogadni majd a vibrációkat.

Gyomor

Itt is jó tanács az egyensúly. Ne edd magad előtte degeszre, de ne is éhgyomorral ülj be.

Tudás

Tudom, tudom, rengeteg spirituális helyen jártál már, tele vagy tudással, tapasztalattal és élményekkel, és alig várod már hogy mindezt megoszd a melletted ülőkkel, de most ez nem az az alkalom. Próbálj inkább önmagadra, és az átélt élményre figyelni. Jobban jársz Te is, és a melletted ülők is, ha inkább meditáltok.

Tökéletesség

Valószínű nem lesz tökéletes az este. Biztos lesznek olyan kis nüanszni gesztusok, dolgok és helyzetek, amelyek elvonhatják a figyelmedet az élményről. Ne ragadj le ezeknél!

Idő

Végezetül pedig, ha mégis úgy alakulna az Élet, hogy Te nem érsz rá, és nem tudsz részt venni ezen az eseményen, attól még lehet hogy az ismerőseid és a barátaid igen.
Küldd el számukra a meditációs koncert információit és elérhetőségeit! Könnyen lehet hogy nagy hálával fognak gondolni utána Rád!

A közönség soraiban tehát néhány szék Rátok vár!

Addig pedig legyen itt egy kis ráhangolódás:





 

Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén