2019. október 17., csütörtök

Ábrahámtól a gázgyári földekig. Graphisoft Parktól Jákóbig.

KÉP: A Kolostor Őre a Graphisoft Parkban.
2019. ősz. Nagyításhoz klikk a képre!

 
Továbbra is türelmesen és kitartóan haladok Jákob családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek világában.
 
Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál, Ábrahámnál, majd a családi pszichológiai sorsvonalaknál, később a festészet területén, most pedig a kapcsolódó gazdasági témákon fogok.
 
Aztán előbb-utóbb, ígérem hogy tényleg be fogom mutatni az eddig titkolt könyvet is, de egyelőre még nem jutottam a végére, miközben folyamatosan leágazásokat teszek különböző területekre. Jöjjön tehát a gazdasági vetülete a témának.
 
Közel 10 éve már annak
 
hogy a budapesti Graphisoft Parkban (kép fent) egy kisebb tulajdonrésszel rendelkezem, így aztán időként megfordulok ott. Találkozók, közgyűlések, szemlélődések, inspirációk, vagy csak simán egy séta, kávé, süti céljából keresem fel a helyet. Így volt ez most pár hete is. Megtekintettem néhány új épületet és fejlesztést, majd a szép napos időben egy sütemény és kávé mellett, elgondolkodtam ott a parkban az elmúlt hetek kolostoros témáján: Jákob családján.
 
Ültem a kellemes őszi délutánon a kávézó teraszán, és kortyolgatás közben üzleti időutazásra indult a fantáziám, átsuhanva a Graphisoft Park jelene és múltja felett, elrepülve egészen Jákob családjáig, a bibliai törzsek világáig. Ebből a délutáni elmélkedésből hoztam most el ide egy kis esszenciát:
 
Ábrahámtól a gázgyári földekig
 
Jákob családja és a törzsek témáját kerülgettem már az irodalom, a vallás, a művészet, és a pszichológia felől is, azonban jöjjön most a gazdasági oldala. Még ha nagy talmudi magyarázatokat nem is hozok ide, pusztán az ótestamentumi, bibliai örökségnél maradva, abból is tanulságos kép rajzolódik majd ki. Ezeket fogom itt megvizsgálni, aztán átrepülve néhány ezer évet az archaikus időkből a jelenig, egészen az óbudai gázgyári területekig, megnézek majd néhány párhuzamot és tanulságot.
 
Ábrahám
 
Ahogy a bibliai szövegekből kiolvasható, a népek sokaságának atyja, Ábrahám, egy vagyonos ember volt. Természetesen nem volt mindig az, át kellett mennie éhségen is, vándorlásokon is, nehézségeken, és különböző földeken telepedett le, de aztán végül mégiscsak úgy adódott hogy vagyonos ember vált belőle: "Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal." Mózes I. 13.
 
A bibliai szövegekben megjelenik hogy Ábrahámnak "barompásztorai" is voltak, azaz, egyre terebélyesedő vagyona, és az ezzel járó felelőssége. Olyannak tűnik, mintha egy mezőgazdasági vállalkozást vezetne. Bár, akkoriban és ott, talán sokkal másabb gazdálkodás nem is igen volt. Nyilván ebbe a mezőgazdaságba beletartozott némi kereskedés is, azokkal az eszközökkel ami a háztartáshoz, a földműveléshez és az állattartáshoz kellett. És ennek a gazdasági közösségnek volt a legfőbb ügyintézője: Eliézer.
 
Hogy Ábrahám mekkora méretű gazdaságot vezethetett, talán jól mutatja ez a bibliai idézet: "A mint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolcz próbált legényét és üldözve nyomula Dánig." Mózes I.14.
 
Tehát pillanatok alatt összeszedett a saját "cégéből", a törzséből 318 tapasztalt fiatalembert, akit fel is fegyverzett. Azt hiszem tényleg kijelenthető hogy, ha erre képes volt, akkor valóban módos gazda, vagyonos ember lehetett.
 
Sokan úgy képzelik el az Isteni Kiválasztottsággal rendelkező személyeket, tartozzanak azok bármilyen valláshoz vagy spirituális irányzathoz, hogy szegény koldusok, aszkéták, világtól elvonult barlangi remeték. Igen, vannak ilyenek is, de vannak olyanok is akik vagyonnal, hatalommal, befolyással, és a hozzájuk tartozó nagy felelősséggel is rendelkeznek. Ábrahám ilyen volt.
 
Izsák
 
Folytatva és átélve a családi örökséget, Ábrahám fiát, Izsákot is utolérik nehéz gazdasági körülmények, talán ma úgy mondanánk hogy recessziós évek köszöntöttek be, és éhség támadt az országban.
 
Aztán fordultak a körülmények, és a bibliai leírások alapján úgy tűnik Ő is vagyonos emberré vált:  "És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendőben száz annyia, mert megáldá őt az Úr. És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen nagygyá lőn. És vala néki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a Filiszteusok." Mózes I. 26.
 
Olvashatjuk aztán a későbbiekben hogy Izsáknak is szolgái, pásztorai (alkalmazottai) vannak. Kutakat ásnak, állatot tartanak, gazdálkodnak, szóval Ő is egy komoly "céget" vezet.
 
Jákob
 
Izsák fiának, Jákobnak is kijut a családi sorsvonalból. Ő is átél vándorlást, kalandot, nélkülözést, sok mindent. Nincstelenként kerül Háránba, szolgálónak áll, de rátermettsége és az Isteni Gondviselés a hosszú évek folyamán komolyabb vagyonhoz juttatja.
 
Ábrahám és Izsák, úgymond, "saját céget" vezettek, ellenben Jákob, "alkalmazottnak" áll be egy rokonhoz, ahol végül is Ő virágoztatja fel az ottani gazdaságot. Mondhatjuk Ő futtatja fel a céget. Aztán a "felmondásnál" szóba is kerül ez, és a "főnöke" is elismeri, de Jákob a nyomaték kedvéért azért csak megjegyzi: "mi kevesed vala én előttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán." Mózes I. 30.
 
Aztán kisebb-nagyobb félreértések és konfliktusok árán, de otthagyja a "céget", ám "végkielégítése" jelentősnek mondható, így aztán az Ő élete is úgy alakul hogy vagyonos ember lett: "És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara." Mózes I. 30.
 
Jákob gazdasági méreteit talán az is jól mutatja hogy, amikor visszatér, és testvérével békülni szeretne, akkor több száz kecskét és több száz juhot, számos tevét, tehenet, tulkot és szamarat kíván ajándékozni a testvérének. Egy ilyen állatállomány ma is komoly vagyont jelent, hát még akkoriban, amikor sokkal fontosabb szerepet töltöttek be ezek a "jószágok" a gazdaságban, mint most.
 
Az "Örökölt sors" aztán folytatódik Jákob fiánál, Józsefnél is.
 
József
 
Őseihez hasonlóan József is nélkülözéssel és nehézségekkel találkozik élete egy pontján. Testvérviszály kapcsán messzire kerül a családjától, gazdasági jólét és "uralkodás" helyett szegénység és szolgaság vár rá Egyiptomban.
 
Isteni Kiválasztottsága, a tehetsége és a rátermettsége kapcsán mégiscsak kitör ebből a nehéz helyzetből, és egészen Egyiptom közigazgatási csúcsáig emelkedik fel. A Fáraónak nyújt tanácsokat, a gazdasági szempontból közeledő hét bő, és hét szűk esztendő kapcsán.
 
A Fáraót annyira megérinti József rátermettsége a témát illetően, hogy felismeri azt, nincs hozzá fogható gazdasági szakember az udvarában, így aztán egy jelentős pozícióra kéri fel: "nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá. Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén. És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába. És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén." Mózes I. 41.
 
Így aztán József jelentős gazdasági hatalmat és irányítói pozíciót kap a kezébe. Felnőve a feladathoz, jól is végzi a dolgát. Egyiptom gazdaságát sikerül kiválóan kormányoznia. Annyira hogy: "És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön." Mózes I. könyve 41.
 
József kimondva és kimondatlanul is, az ország és a térség legjelentősebb emberévé válik: "József pedig az ország kormányzója vala, és ő árulja vala a gabonát a föld minden népének." Mózes I. 42.
 
Vissza Óbudára
 
Ücsörgök tehát a kellemes őszi napsütésben a Graphisoft Park egyik kávézójának teraszán a hatalmas platánfák alatt, és Jákob családján elmélkedem, miközben kortyolgatok egy csésze feketét. Elképzelem ezeket a törzseket és az "üzleteiket". Milyenek lennének, ha ma élnének?
 
Mivel foglalkozna ma Ábrahám? Milyen céget futtatna fel Jákob? Start-up cégekkel foglalkoznának vajon? Smart City-t építenének, vagy repteret? Esetleg ingatlanfejlesztéssel foglalkoznának, vagy magánoktatás? Hmm.. ki tudja. Csak ülök, elmélkedem, és eszembe jut még a föld is.
 
Mennyi-mennyi gazdasági tevékenységet végigkísér egy földterület. Pl. ahol Ábrahám törzse az állatait legeltette, ahol József gabonái teremtek, ahol Izsák sátrai és kútjai álltak, aztán eszembe jut az a földterület is, ahol éppen ülök. Az egykor volt, Óbudai Gázgyár területe.
 
A gázgyár építése, 1912.
Nagyításhoz klikk a képre!
 
 
Az 1900-as évek elején épült, hogy kiszolgálja Budapest egyre nagyobb gázigényét. De a területnek jóval korábbi múltja van. Különböző korok, családok és törzsek vették birtokba. Úgy, ahogy Ábrahámék is keresték a földjeiket, a helyüket. Már a réz és bronzkorból is van innen, a tágabb környezetből lelet. Aztán a rómaiak is birtokba vették ezt a környéket. Találtak a régészek római téglaégető és fazekas műhelyeket is. Találtak még kutakat, hordókat, szóval volt ipar, kereskedés, mai szóval: pörgött a business.
 
Óbuda gázgyár 1914-1917 körül
Nagyításhoz klikk a képre!
 
 
Homokosdűlő nevű nagy üres rész volt aztán ez a terület Óbudán, amit kinézett a gyár számára a város. 1910-ben megindult az építkezés, és aztán szépen lassan betelepült a környék. Úgy is mondhatnám, hogy megjelentek a modern törzsek itt. Elindult a termelés, a gyártás, odaköltöztek a családok, és a pusztaság közepén egy termelő, dolgozó közösség jött létre. Tényleg mintha elfoglalta volna egy korabeli törzs, ahogy Ábraháméknál lehetett olvasni a vándorlásokat és a letelepedéseket.
 
1984-ig üzemelt a gázgyár, közben aztán szépen lassan leállt. A törzs elvonult, és lassan de kitartóan az enyészeté lett a terület. Élet az ember után. Rozsdaövezet, pusztaság. Hosszú, kihalt, csöndes évek jöttek a környéken, a törzs levonult, és a föld, a pusztaság csak várt... aztán megérkezett végre a 21. század korszelleme.
 
KÉP: Bét
Kocsány János és Bojár Gábor.
A Graphisoft Park alapítói és vezetői.
Nagyításhoz klikk a képre!

 
Budapesti Szilícium-Völgy
 
1996-tól kezdte meg az építkezést a kihalt pusztaságban, az egykori gázgyár helyén, a rozsdaövezetben, a Graphisoft szoftver cég. Egy fantasztikus, inspiratív, termelő és tudásközpontot hozott létre az amerikai szilícium-völgy mintájára. Egy új törzs vette birtokba a területet. Ma már kb. 3-4 ezer ember van újra jelen, napi szinten itt a Parkban.
 
Ahogy Ábrahámék családjában többször előfordult az, hogy vezetőként léptek fel és irányt mutattak másoknak is, akár vallási, gazdasági, vagy az élet egyéb más dolgaiban, így ezáltal gyarapodtak, mert emberek csatlakoztak hozzájuk, így, itt is valami hasonlót látok. A 21. századnak a korszelleme tapasztalható itt a Graphisoft Parkban. A törzs mindennap végzi a dolgát. Érdemes rájuk odafigyelni, és érdemes őket követni. Ha tehetem, én is ezt teszem. Akár egy jó könyv, és egy kávé mellett.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2019. október 10., csütörtök

Jákob és a két William

William Blake és William Dyce


Két festő. Két kép.
 
Továbbra is türelmesen és kitartóan haladok Jákob családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek világában.
 
Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál, a "népek sokaságának atyjánál", Ábrahámnál, majd családi pszichológiai sorsvonalaknál, most pedig a festészet mellett állnék meg néhány gondolat erejéig.
 
A fenti képen két úr, William Blake (angol) és William Dyce (skót) festők láthatóak. Ők nagyjából egy korban éltek, és mindkettejük festészetében megjelentek vallási motívumok. Köztük van olyan kép is, amelyik kapcsolódik Jákob családjához, ezekből hoztam most ide egyet-egyet.
 
 
 KÉP: William Blake - Jákob lajtorjája
(Nagyításhoz klikk a képre!)

 
Bibliai vonal
 
Jákob életének fiatal szakaszában, egy különös időszak után hosszú útra megy. Kétségekkel tele indul, maga mögött hagyva a családját. Utazása során egyik este "Isteni" álma lesz. Egy égig érő lajtorját lát, amin angyalok haladnak föl, s le. Az ótestamentumi fordítással kapcsolatban különböző vélemények vannak a feljáró, a lajtorja, lépcső, vagy létra szavak verziói közt.
 
Álmában Isten megerősíti abban hogy vele van, és vele is lesz. Ezt az álmot örökítette meg William Blake a fenti festményen.
 
Művészi vonal
 
Nem tudok nagy szakértői kommentárt fűzni a képhez, csak amolyan amatőr meglátást. Első körben azt emelném ki, hogy nagyszerű maga a téma választás. Az égbe vezető lajtorja, ami által kapcsolódunk az isteni dimenzióhoz. Jákob álma egyébként sok más festőt is arra inspirált, hogy vászonra vigye a jelenetet.
 
A festmény részletei is lenyűgözőek. A föl és le haladó angyali lények körvonalainak és mozgásának a kecsessége, könnyedsége és méltósága ad egyfajta emelkedett áramlást, olyat, ami hívogatja a szemlélőt.
 
Hívogató a kép, hogy mi is emelkedjünk a fény felé. A spirális lépcsővonulat ad egyfajta spirituális megközelítést is, az Isteni szférák felé törekvésnek. A társaság az úton pedig egyfajta kollektív élményt. Szinte érezni a képen az alakok mozgását, egyfajta lágyan suhanó energiát, és föntről, a fényből áramló, ellenállhatatlanul hívogató sugalmazást. Talán még hallani egy kis hárfazenét, és érezni lehet valami angyali vidámságot és kedvességet is. Lent pedig az alvó lény mozdulatlanságát látni, ahogy a testi, földi valója pihen, miközben a szellem útra indul felfelé, egyre magasabbra, a legmagasabb szférák felé.
 
Pszichológiai vonal
 
Az álom értelmezése, a pszichológiai vonal is érdekességeket rejt. C.G. Jung többször is említi könyveiben az álmok értelmezését és annak fontosságát. Sokszor, egyfajta balanszírozó, kiegyenlítő hatásúak az álmok, kompenzatórikus jellegűk van. Itt ebben a bibliai epizódban, az előzmények ismeretében sejthető Jákob zaklatottsága és kétségei, szóval olyan gyötrődő lelki állapot, aminek kiegyensúlyozásához a Tudattalan egy megnyugtató és megerősítő álmot szállít.
 
Ráadásul az Örökölt sors témája is megjelenik az álomban, mert az őseinek, az Ábrahámnak Istennel kötött szövetségéről is szól az álom megnyugtató üzenete. Szóval a családi sorsvonal is folytatódik, megerősítésként jelenik meg az álomban. És lehetne ezt még tovább fejtegetni, akár az egyéni, akár a kollektív szintjét az álomnak, de talán most így, figyelemfelkeltő érdekességként ennyi is elég. Kanyarodjunk rá a másik festményre!
 
 
 KÉP: William Dyce - A damaszkuszi Eliézer
(Nagyításhoz klikk a képre!)

 
Bibliai vonal
 
Eliézer Ábrahám szolgálója (munkatársa, alkalmazottja) volt. De talán még ennél is több. Amolyan tanácsadó féle is lehetett. Legalábbis feltételezhetjük hogy nem egy egyszerű alkalmazottról van szó, hanem egy nagyobb tudású, bölcs tanácsadóról Ábrahám mellett. Ez abból is következik hogy, egyfajta, tapasztalt és rangidős vezető lehetett a többi szolgáló (munkatárs) között, ráadásul egy igen kényes és kiemelkedő feladatot is rábízott Ábrahám.
 
Izsák számára kellett feleséget találnia. Mi ez, ha nem az egyik legkényesebb, és leginkább bölcsességet kívánó feladatok egyike? Ráadásul ez már szinte diplomáciai, nagyköveti feladat. És Eliézer kiválóan teljesítette a küldetést. Nagyjából ez a történet lényege. A személyének mélyebb pszichológia üzenetére lentebb majd bővebben is kitérek.
 
Művészi vonal
 
A ruha gyűrődéseinek megfestése az ecset mesteri vezetését mutatja William Dyce részéről. Aztán figyeljük csak meg az arcot és a tekintetet! Vajon mire gondol az öreg Eliézer ott a pusztában? Vajon mi járhat a fejében? És a gondolatai mellett vajon milyen érzelmek járhatják át az öreg bölcset?
 
Leonardo festményei kapcsán tanultam meg, hogy figyeljem meg nagyon alaposan a megfestett személy arcát és tekintetét. Szóval, mit üzenhet Eliézer tekintete? Azt hiszem nem könnyű a kérdés, mert Mr. Dyce mesterien festette meg a képet, így aztán sok mindent beleláthatunk. És talán ezeknél a pillanatoknál érkezhet el oda egy festmény szemlélője, amikor már nem is a műről szól az üzenet, hanem magáról a nézőről. Mert Eliézer tekintete úgy van megfestve, hogy abba több mindent is beleláthatunk. Na de mégis mit? Talán pont azt, ami bennünk van.
 
Pszichológiai vonal
 
Jung apó nagyon sokat foglalkozott a könyveiben az Ősi Mintázatok, az Archetípusok megjelenésével. Az Ótestamentum meg aztán különösen alkalmas ezek vizsgálatára. Jákob családjának több generáción áthúzódó története ebből a szempontból is figyelemreméltó.
 
Ábrahám az ŐsAtya, és egyfajta ŐsMester archetípusát hordozza magában. A család, a dinasztia, vallás, és a nemzetségalapító ősatya története a maga küzdelmeivel, eléggé szimbólumszerű. És ennek részese a maga szerény módján Eliézer is. Aki pedig, mintha az emberiség első tanácsadója, coach-a, ügyvezetője és diplomatája lenne egy személyben. Az ŐsAtya bizalmas és közvetlen munkatársa. Akik kedvelik az olasz témájú filmeket, azoknak eszükbe juthat egy szó: consigliere. (csak itt nem a sötét oldalon)
 
Eliézer szerepét ha ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor tényleg olyannak tűnik, mint egy szürke eminenciás. A háttérben tevékenykedik, kerülve a rivaldafényt, de a kellő tudás birtokában, határozottan és bölcsen. Ennek a bölcsességnek a csúcspontját egy egyszerű, de szintén szimbólumszerű jelenetben mutatja a Biblia. Ott, ahol kiválasztja Eliézer, Ábrahám fia, Izsák számára a feleséget. Ráadásul a kiválasztás, az Istenhez forduló, alázatos útmutatás kéréssel indul, és a víz alapelem is megjelenik a történetben. A víznek itt, akár mint pszichológiai, akár mint spirituális szerepe is szimbólumszerű. Nyilván, ahogy az egész történet is.
 
Arról pedig már nem is beszélve, hogy Eliézer úgy hajtja végre Ábrahám parancsát, hogy eredetileg ő lett volna Izsák helyett az ŐsAtya örököse. Isten útjai máshogy alakították a helyzeteket, de ez nem tette Eliézert kicsinyessé. Tudása és bölcsessége legjavát nyújtotta továbbra is Ábrahám számára.
 
Hogy mennyire így van, jól mutatja az, hogy Jákob családja történetének irodalmi feldolgozásában az író, nyilván élve a szabadabb irodalmi eszközökkel, Eliézer szerepét kihangsúlyozandó több generációba is beleszőtte a bölcs segítő és tanítói karakterét, így aztán újabb és újabb generációk élhettek a saját koruk Eliézer-i útmutatásával. Ezért a műben Jákobot is segíti egy eszes Eliézer, akitől aztán József is sokat tanul majd.
 
Ahogy az író a monumentális művében említi: "Büszke tanítás volt ez. József nagyvonalúan szórakozott. Hiszen mi mindent tudott még Eliézer ezenkívül! Titkokat, melyek a tanulást nagy és jóleső gyönyörűséggé tették, éppen azért, mert titkok voltak, amiket e földön csak kis számú s hallgatag főokos ismert templomokban s udvarházakban, nem pedig a nagy tömeg."
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2019. október 3., csütörtök

Örökölt sors

Továbbra is türelmesen és kitartóan haladok Jákob családjának a feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, vallás, és egyéb területek világában.
 
Így adódott hogy Jákob nagyapjánál, a "népek sokaságának atyjánál", Ábrahámnál is elidőztem, és most is, így oldalágról ismét hozok egy művet, mielőtt még teljesen a Jákob családjának könyvét mutatnám be.
 
Ahogy szó volt már itt e téma kapcsán a történelemről, vallásról, irodalomról, és a pszichológiáról is, így most Jung apó mellett egy másik témába vágó könyvet hoztam. Címe: Örökölt sors
 
A szerző és a könyv kapcsán sok érdekes dologra lehet bukkanni a neten:
 
őseink traumáit hordozzuk magunkban,
és szorongásainknak sokszor olyan okai vannak,
amik nem is velünk történtek meg.
- írja a 24
 
átfogóan mutat be
nagyon sok elméleti tudást
és gyakorlati megfigyelést
- említi a mindset
 
olyan népszerű,
hogy gyakorlatilag
tábort vert a sikerlisták élén
- mondja a KönyvesBlog
 
 
Jákobtól a 21. százaid
 
Az Örökölt sors című könyv itt íródott a 21. század Európájában. Míg Jákóbék története néhány ezer évvel és néhány ezer kilométerrel arrébb, valahol a Jeruzsálem környéki vidékeken zajlott. Szóval két különböző világ időben, korban és kultúrában, de van bennük közös, ahogy Sándor György mondaná: "Mégis!"
 
Erről lesz szó most itt picit bővebben.
 
Az örökség
 
E szó hallatán az embernek sokszor vagyonelemek, ingatlanok, földek, autók, pénz, ékszerek, és egyéb tárgyak jutnak eszébe. Aztán tovább haladva a témában, előkerülhetnek érzelmesebb dolgok is örökség kapcsán, mint pl: személyes emléktárgyak, kedvességek, szimbolikus dolgok stb.
 
És természetesen azt is tudjuk hogy, akár tetszik, akár nem, de biológiailag is megöröklünk bizonyos dolgokat az őseinktől. Testfelépítést, egészségügyi hajlamokat, géneket stb.
 
Ezek a fenti dolgok a fizikai és a biológiai szintje az életnek, de ha mélyebbre, "finomabb-szintre" megyünk, akkor ott is találkozhatunk örökségekkel: mentális dolgok, szellemi beállítódottság, kulturális kondíciók, viselkedési mintázatok, pszichológiai jelenségek stb. És erről a szintről szól ez a megrázó erejű könyv, az Örökölt sors. Ráadásul nem felületes ezoterikus hókusz-pókusz, hanem tudományos alapokra, kutatásokra, kísérletekre, és sok-sok terápiás tapasztalatra épülő figyelemreméltó mű ez.
 
Milyen pszichológiai és milyen mentális örökségeket cipelünk? Milyen frusztrációkat, milyen gesztusokat? Milyen attitűdöket, milyen félelmeket, gátlásokat, agressziókat, és korlátokat? Milyeneket? És honnan jönnek ezek? Elődeink honnan kapták, és mi mit kezdünk velük? Egyáltalán észrevesszük őket? Felismerjük az automatizmusainkban meghúzódó előző generációkat?
 
Sok-sok gyakorlati példával illusztrálva járja körbe ezeket a témákat ez a megrázó erejű mű.
  
Bátor könyv ez bátor olvasóknak, mert kézen fogja az érdeklődőt és az önismereti utazás olyan mély szintjeire viszi, ahol bizony nehéz kérdésekkel szembesül az illető. És aztán a következő kérdés az, hogy az olvasónak van-e elég ereje, tudatossága és bátorsága a válaszokat is megkeresni. Mondom, megrázó erejű mű ez a javából. Ahogy Jung apó írásai is.
 
Ugrás vissza Jákóbhoz!
 
Családjának monumentális műve az irodalom köntösében vesz végig sok témát, valláson, kultúrán, történelmen át a pszichológiát is. A fenti sorok kapcsán azt is mondhatnám, hogy magát az ÖRÖKLÉST!
 
Amit az Örökölt sors könyv végigvezet a pszichológiai oldalon, az mind megjelenik Jákob családjának archaikus történetében is. Ábrahám, és a család több generációjának tagjai is cipelik a pszichológiai mintázatokat, lerakódásokat, örökségeket, sorsvonalakat, automatizmusokat és kondíciókat. Persze minden egyes generáció megvívja a maga harcát a tudatossággal, a felismerésekkel és az elakadásokkal, de kétségtelenül láthatóak a generációs ismétlődések, örökségek és sorsvonalak.
 
Eltéphetetlenül veszünk részt hosszú-hosszú generációs láncolatban, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem, akár azt hisszük függetlenek vagyunk ettől, akár azt hisszük nem. És ez bizony elgondolkodásra késztetheti a szellem és az értelem emberét. Nincs új a nap alatt. Az örök kérdés körül keringünk: Kik vagyunk, honnan jöttünk, és hová tartunk?
 
E körül bolyongtak Ábrahámék, Jákobék, és e körül keringünk mi is itt a 21. században. És vándorlásunk során letehetetlenül cipeljük a batyunkat. Sic itur per asperam, ad astra.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2019. szeptember 27., péntek

Ábrahám

KÉP: Ábrahám, Izsák és az Angyal


"legyen a te neved Ábrahám, mert népek
sokaságának atyjává teszlek téged."
 
Biblia, Teremtés könyve
 

Türelmesen és kitartóan haladok Jákob családjának a feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok. Azonban, ahogy írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek kutatásomban az irodalom, a történelem, vallás, és egyéb területek világában.
 
Így adódott hogy Jákob nagyapjánál, a "népek sokaságának atyjánál", Ábrahámnál elidőztem most egy kicsit jobban. És milyen jól tettem! Története és személyisége sok-sok tanulsággal szolgál. Több olvasmányélmény mellett, gondoltam egyet mindenképp elhozok ide a kolostor udvarára is.
 
 
A Nobel-békedíjas
 
író, professzor, a magyar származású Elie Wiesel a könyvében több ótestamentumi és talmudi történetet is körbejár a maga sajátos stílusában. Válaszokat keres, töpreng, megismerésre és kérdésekre ösztönöz. Könyvében szó esik hosszan Ábrahámról is.
 
A kezdetek
 
Ábrahám és családja áldásokon, csodákon, konfliktusokon és nehézségeken megy keresztül, és aztán ahogy az ígéret elhangzott, "népek sokaságának atyjává" vált. És ezért is fontos visszamenni a forráshoz, a dolgok kezdetéhez, mert ott jelentős dolgok történnek mindig. Olyanok, amelyek aztán rányomhatják pecsétjüket hosszú-hosszú évtizedekre, vagy akár évszázadokra is.
 
Ábrahám, Sára, Hágár, Izsák és Izmael története (csak hogy a legszűkebb családot vegyem) csodás áldásokkal, és szörnyű konfliktusokkal terhelt. Ahogy Elie Wiesel fogalmaz: "Amint egyre mélyebbre merészkedünk a szövegbe, rádöbbenünk, hogy a tragédia több szinten tárul fel."
 
És a könyvében Mr. Wiesel olyan kérdésekre ösztönöz minket olvasókat, amelyeket magunktól nem is biztos hogy feltennénk. Különböző nézőpontokból próbálja megvilágítani az eseményeket. mert, ahogy írja: "ez a történet magasabb szinten bomlik ki; mert mélyebb jelentéssel bír."
 
És így aztán keresi, kutatja, próbálja megérteni az összefüggéseket, és a bonyolult történet szereplőit is. Próbálja megérteni az érintetteket, de közben mégiscsak feltesz nyugtalanító, fájdalmas és zavarba ejtő kérdéseket is. Keresi és kutatja a válaszokat, próbálja megfejteni a miérteket. És ez tényleg fontos, mert ezen kezdeti szituációk több nagy, világméretű vallás és kultúra életét is meghatározták.
 
 
Egy másik kezdet
 
A kínai bölcselet két nagy ága, a konfucianizmus és a taoizmus gyökerei a Ji-kinghez, a Változások könyvéhez vezetnek vissza. Lao-ce és Konfuciusz tevékenységére is hatással volt, kapcsolatban voltak vele. A könyv betekintést nyújt az élet alakulásának, átváltozásának folyamataiba. Itt a kolostoros blogban háromszor lehetett már találkozni a Ji-king könyvvel:
 
- 21 lecke a 21. századra >>>
- Vezérlőcsillag >>>
 
A sok-sok bölcsesség mellett az egyik legfőbb üzenete a Ji-king-nek, hogy az ember érzékelje a változásokat, és lehetőleg azokat minél hamarabb, már amolyan csíra jellegű állapotaiban. Az óvatosság, a megfontoltság, a mértéktartás amúgy is nemes erények, és ha az ember még figyelmes is, akkor hamar észreveheti hogy a dolgok kezdenek megváltozni, kezdenek átalakulni.
 
Különböző szituációk, emberek és helyzetek átalakulása, mint az energiák egyfajta kozmikus tánca, hol közelebb hozza egymáshoz a dolgokat, hol felemeli, hol a mélybe süllyeszti, hol egyéb módon változtatja meg. A Ji-king 64 ilyen átalakulást mutat be. És amikor beindul az átváltozás, az a jelenben, még ha csak csekélységnek tűnik is, a jövőre lehet hogy óriási hatása lesz. És itt kanyarodunk vissza Ábrahámhoz!
 
Vissza a jelenbe
 
Ábrahám archaikus történetei a mai napig hatással vannak emberek millióira, kontinensek és kultúrák egymás közötti viszonyára. Ami nem jelenti azt, hogy a jelen szereplői közt ne lenne a több ezer évvel ezelőtti szituációkkal kapcsolatban félreértés vagy belemagyarázás, vagy sok egyéb dolog belevetítése, de mégis van egyfajta meghatározó viszonyrendszer, valamifajta kapcsolódás az ősi történetekhez, és azok "átalakulásaihoz". Ráadásul ezek határozzák meg a jelen szereplők "átváltozásait" is.
 
Ha alaposan elmélyed az ember azokban az ősi történetekben, amelyek, az akkori kis "csíra", fejlődő állapotukban még szinte "semmiségeknek" tűntek, aztán mégis óriási hatást fejtettek ki évszázadokra, akkor egy picit már megfontoltabbá válik az illető a saját kis életével kapcsolatban is. Mert még ha nem is vagyunk vallásalapító ősatyák, azért ha jól megfigyeljük a szűkebb családi életünket, munkahelyünket, országunkat vagy közösségünket, ott is felfedezhetünk hosszú, évtizedes történeteket, amelyek látszólag csupán kis semmiségekből, kis csírákból nőttek ki. És hová vezettek aztán!
 
Érdemes tehát az olyan "drámák" és átalakulások történeteit tanulmányozni, amelyek hatalmas tömegek életére volt hatással, mert rengeteg tanulsággal szolgálnak, és az ember bölcsebbé válhat tőlük. Sok ilyen története van az emberiségnek. Vannak fényesebben tündöklő, és egészen szívszorító történetek is. Tanulságuk, szépségük és üzenetük felbecsülhetetlen értékű. Az egyik ilyen történet például Jákob családjáé.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés: