TÉL

KÉP: CG Jung Haus
Küsnacht, winter

Ismétlésképpen jöjjenek most újra a kolostoros blog elmúlt három hónap témái:


DECEMBER

- Mandala 13. >>

- Bocelli's Christmas >>>

- Händel: Messiás >>

- Mandala 14. >>>


JANUÁR

- A Fielmann Kastély Különös Története >>

- Mandala 15. >>>

- Mellettem elférsz >>>

- Annie Ernaux: Évek >>


FEBRUÁR

- Wonderful Life >>>

- Ulysses >>


- - -

Korábbi évek téli, kolostoros blogbejegyzései:

2022 tél >>>
2021 tél >>>
2020 tél >>>
2019 tél >>>

2018 tél >>>

2017 tél >>>

2016 tél >>>
2015 tél >>>
2014 tél >>>
2013 tél >>>
2012 tél >>>
2011 tél >>>

2010, 2009, években még nem kerültek ilyen formában összesítésre a bejegyzések, úgyhogy az akkori, téli bejegyzéseket, simán csak a blog archívumában találod. Kellemes olvasgatást kívánok hozzájuk!

 

 

A Kolostor Őre

Ulysses

Most a napokban értem a végére James Joyce - Ulysses című hatalmas művének. Egy ideig eltart mire megemésztem.

Szerb Antal A világirodalom története című könyvében ezt írja:

"Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész."

Nekem egy 1974-es kiadásban (fenti kép) van meg a mű, amihez Sükösd Mihály írt utószót, és amiben hosszan töpreng a könyvről, majd egy ponton kifejti:

"Harminc évvel Joyce, csaknem ugyanennyivel Szerb Antal halála után bevallanánk, de még felejthetetlen mesterünknek sem hisszük el, hogy Ulysses blöff volt csupán."

Ezen gondolkodom itt most magamban, és én sem hinném, hogy csak blöff volt, de a véleményem várat magára, ugyanis most még e különös monstrum hatása alatt állok.

A téma egyik szakértője, Gula Marianna "Jó kis fejtörő" -ként jellemzi a művet, és hosszú elemzésében megemlíti, hogy a könyvhöz nem árt, ha az olvasó rendelkezik némi kulturális háttérrel, hogy értelmezni tudja a szöveget, de ha ez nincs, akkor is sokat kaphat tőle, hiszen, ahogy mondja:

"formai gazdagsága és humora e dimenzió nélkül is kiapadhatatlan örömforrás a nyelvi, formai kalandokat és nyelvi humort kedvelő olvasók számára."

Kappanyos András irodalomtörténész így ír a műről:

"Mert minél inkább elmélyülünk benne, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma."

Szóval humor és humánum hömpölyög közel ezer oldalon keresztül Dublin utcáin reggeltől késő estig. Magával ragadó, őrületbe kergető, elgondolkodtató. Blöff volt csupán? Ki tudja. Döntse el az olvasó maga.


A Kolostor Őre

Wonderful Life

Wonderful vagy sem, bárhogy is legyen, annyi talán bizonyosan megállapítható, hogy ezzel a dallal az élet bizony sokkal könnyebb. Katie Melua méltó művészi örökösként viszi tovább Colin Vearncombe sikerdalát, már-már himnusszerű énekét, vágyát, óhaját és sóhaját, reményét, örömét és bánatát. Ezzel a dallal bizony nemcsak hogy könnyebb, hanem szebb is az élet.

A teljes írás
a Librariuson olvasható itt >>


A Kolostor Őre