MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

Peregnek a homokóra szemcséi, és újra csak eltelt egy évszak. Múlik az idő, zajlik az élet, és közben meditatívan szemlélhetjük az eseményeket. A világ változását, a kakukkfű szaporítását, vagy éppen személyiségünk kibontakozását. Nézzük miről is szólt az elmúlt három hónap itt, a kolostor meditatív udvarán. Jöjjön a szokásos, évszakvégi visszatekintés: MÁRCIUS - Indul a tavasz >>> - Farkasbőrben >>> - A magyar néplélek >>> - Zenés meditációs est >>> ÁPRILIS - Thomas Cromwell >>> - Mosoly >>> - CEU >>> - Feltámadás és a Lollapalooza >>> - A kör >>> MÁJUS - A katedrális >>> - Világkép >>> - Miről szól a "Munka"? >>> - - - Így zajlott hát 2017 tavasza, a kolostor, meditatív udvarán. Ha megérintettek a témák, érdemes a korábbi évek bejegyzéseit is felfedezned! 2016 tavasza >>> 2015 tavasza >>> 2014 tavas...

És miről szól a "Hatékonyság"? Tudom, vannak akiknek a "munka" szó, valami kötelező rosszat jelent. Vannak akiknek viszont valami teljesen mást. Ezt a két hozzáállásbeli különbséget egy kérdéssel tudom a legjobban szemléltetni. Te minek örülsz jobban, a pénteknek, vagy a hétfőnek? Hmm... elgondolkodtató, igaz? Ha ismered Csíkszentmihályi Mihály munkásságát, különösen a Flowt, akkor érted miről beszélek. Bármilyen hihetetlen is ez a nagy tömegek számára, de bizony sokan vannak úgy az életben, hogy jobban kedvelik a hétfőt, mint a pénteket. És itt most nem a besavanyodott, megkeseredett, száraz és szikár munkamániásokra gondolok, hanem valami sokkal emelkedettebb dologra. A "Flow"-ra magára. A hétfőket kedvelők között is jópáran vannak, akik nemcsak hogy kedvelik és örömüket lelik benne, hanem hétről-hétre igyekeznek egyre jobbá és hatékonyabbá is válni a munkájukban. De miről is szól valójában ez a "Hatékonyság"? Ezügyben ...

"Több mint tévés. Ő egy kulturális intézmény." "Egy halk úriember." "Óvatosan, kultúrával kényszerít ki figyelmet magának, és sebészi pontosságú kérdésekkel monológot hozott ki a vendégeiből." "Modern tudott lenni úgy, hogy mégis volt benne valami oldschool visszafogottság." "Az 1910 -es éveknek az úriembere, a napernyőpörgetős, óceánjáró hajós romantikából." ...szóltak így a jellemzések Kepes Andrásról a SZNOBJEKTÍV című műsorban .   Jöjjön hát most egy ilyen elképzelt óceánjárós utazás! Üljünk le Kepes András mellé, dőljünk hátra kényelmesen, nézzünk bele a messzi távolba, az aranysárga lenyugvó naplementébe, és hallgassuk ezt a század eleji finom úriembert, aki minden egyes mondatával a horizontot tágítja. . Pincér, egy kellemes koktélt, ha kérhetem! ugyanis hosszú társalgásnak nézzünk elébe. Hihetjük azt, hogy mi vagyunk a világ közepe , de Kepes András már az első mondataival úgy forgatja...

Vallás és hatalom. Hatalom és vallás.   . Katedrális épül. Isten dicsőségére. Vagy talán a "vallási egó" buzgólkodására és kielégítésére? Ken Follett könyvéről már régóta hallottam, eddig azonban még nem olvastam. A napokban viszont volt szerencsém megismerni a katedrális történetét, és azt kell mondjam hogy egy letehetetlen, magával ragadó, fantasztikus írás. Legalábbis ami a történetmesélést illeti. Mert engem az is lenyűgöz. Sőt, az nyűgöz csak le igazán, az írói mestermunka. Mint Thomas Cromwell esetében is. Mozgatórugó Viszont ha a történetmesélés csodálatossága mögé nézünk, magunkba az emberiségbe, akkor azért a minimum az, hogy elgondolkodtató a szereplők mozgatórugója. Ami semmit sem változott az elmúlt évezredekben. Nem változik az ember. Királyi palást, bíborosi gyűrű, grófi várak, vallási templomok, mind-mind egyről szóltak. Ki birtokolja a hatalmat. Akár egy országban, akár egy kisebb csoportban. És ma sincs ez másként, csak ma má...