MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

    Különös tárlavezetésen vettem részt a Néprajzi Múzeumban. Inspiráló együttműködésre lépett egy projektre a Magvető Kiadó és a Néprajzi Múzeum, ugyanis régi képekhez kapcsolódó irodalmi szövegeket vártak egy pályázat keretében. A régi fotókból párat meg lehetett tekinteni a neten, de a múzeum egy gazdag kiállítást is szervezett belőle. Erre hívta meg egy tárlatvezetéssel egybekötött találkozóra most azokat, akik írtak novellát a projekthez. Ezen az eseményen vettem részt, ahol a kiállítás kurátora, dr. Bata Tímea vezette körbe a résztvevőket, és lenyűgőző dolgokat mesélt a százéves képekkel kapcsolatban. Inspirálóak voltak a képek, szinte egy időutazáson vettünk részt. A régmúlt emberei és hangulata köszönt vissza a korabeli fekete-fehér fotókon, ami nemcsak a novella írókat, de a kurátor elmondása alapján a múzeumi kollégákat is mélyen megérintették. A régi fotókat és a hozzájuk kapcsolódó mostani írásokat nagy érdeklődéssel fogadták a projektben résztv...

A kaput nyitja a nagy kulcs a csomón, a középső a kúria pincéjét, a kisebb méretű pedig a házat magát - mutattam részletesen, és ezzel át is adtam a fontos eszközt a szomszédnak. Arról az emberről van szó, akivel a múltkori történetem zárult. Akivel nagyokat hümmögve sétáltunk a vidéki kúria, a képzeletbeli alkotóházam környékén. Igen, a fantáziám egy különös szeglete ez, a százéves falakkal és a kertben hatalmas fákkal rendelkező alkotói ház vidéken. Az ahová rendszeresen elvonulok festeni és írni. Most pedig átadtam a kulcsokat a szomszédnak. A tavasz sűrűjében voltunk már bőven, és ilyenkor mindig visszatérek a fővárosba egy részvényesi közgyűlésre. Szavazás a pénzügyi beszámolóról, az osztalékról, tervek, jövőkép, befektetői hangulat felmérése, találkozás más részvényesekkel és ilyesmi. Általában ilyenkor az alkotói ház csöndben pihen. A falai közt némán ott várnak a könyvek és a mandalák. Öt éve festem ezeket a különös képeket, amik nem annyira művészi festmények...

Izgalmas, érdekes, vagy éppen elgondolkoztató üzleti sztorikat is meg szoktam említeni néha itt a kolostoros blogban, ezen a sajátos szellemi és virtuális udvaron. Olyan üzleti történetek ezek, amelyekben valamilyen szinten érintett is vagyok. Mivel az európai divatipar egyik jelentős szereplőjéről, a német Hugo Boss cégről volt már szó párszor itt a blogon, ezért gondoltam, hogy a legújabb fejleményeket is elhozom most ide érdekességképpen. A cég részvényeibe 2017 óta több évben és több alkalommal, különböző árfolyamokon fektettem be pénzt. Azóta türelmesen tartom a pozíciókat. Figyelem a céget, a piacot, a managementet, szóval az ilyenkor szokásos ügymenet: hírek, pénzügyi beszámolók, márkaépítés, stb. 2017 óta sok minden történt a cégnél is, és a cég körül is. Covid válság, ukrán-orosz háború, Trump vámjai, megugró energiaárak, Hormuzi-szoros lezárás, és sok-sok minden, ami kisebb-nagyobb hatással van a gazdaságra, devizaárfolyamokra, energiaárakra, kamatokra, rés...

Az utolsó ecsetvonás után a festő leeresztette kezeit és fáradtan csak annyit mondott: kész vagyok a falakkal, főnök, az ablakokat bízza valaki másra! Mindegy - gondoltam, majd csak találok valakit arra is. Különben tetszik? - kérdezte még a fáradt szakember, dicséretre várva. Bólintottam és vállon veregettem. A munkabért és az anyagköltséget kifizettem, a festő hamar összepakolt, az autójával pedig gyorsan kikanyarodott a kapun, és magamra hagyott végre a frissen festett százéves falakkal. Lassan újult meg a kúria, lassan laktam be. Alkotói háznak vettem. Olyannak, ahová rendszeresen visszavonulok írni és festeni. Ez egy igazán remek hely - dícsérte pár hét múlva az ablakos, ahogy belépett a kertbe és körbenézett a nagy fákon, majd néhány lépcső és a széles teraszon áthaladva bementünk az épületbe. Álmaim kúriája volt ez, egy idilli alkotóház, szó szerint a képzeletemben. Egy belső elvonulás, ahol betükbe, színekbe és formákba öltözik a hangulat. A benyomás és az é...

Nagyításhoz klikk a képre! 2021 tavaszán kezdtem bele, hogy megfessem a magam lélektani mandala-sorozatát Carl Gustav Jung inspirációja alapján. Az első után nem tudtam mi következik. Nem tudtam mennyi lesz és milyenek. Azóta sok kép készült, ez a fenti a huszonnyolcadik, és azt érzem, hogy nem értem még a végére. Ezek nem művészi festmények. Nem is mindig úgymond "szabályos" mandalák. Ezek önismereti ábrák, lélektani képek, amatőr festmények, egyfajta belső párbeszéd, önismereti út. Mindegyik különböző és sajátos jelleggel bír. Mintha önálló egyéniségek lennének. Pedig csak különböző hangulatot, inspirációt és benyomást tükröznek. Volt olyan kép, ami egy csendes éjszaka, az elalvás előtti szendergő állapotban jelent meg bennem, viszont volt olyan, amit egy helyszín, vagy egy társasági esemény hívott életre. Két kép elkészülte között volt olyan, hogy csak pár nap, vagy hét telt el, néha pedig több hónap. Nehezen megfogalmazható különös élmény ezeket a képeket ...

Hatalmas kőfejtő bejáratánál állok, már csak pár méter, hogy a hidegbe és sötét mélységbe lépjek. Sopron mellett, Fertőrákoson vagyunk Zsuzsával színház ügyben. Igen, ugyanis ez a különleges helyszín adott otthont egy éjszakára, az Orlai Produkció színpadra vitt remek darabjának, a Csengetett Mylordnak. Nagyításhoz klikk a képekre! A Meldrum-házban játszódó angol TV sorozat ez, ami valamilyen rejtélyes oknál fogva Magyarországon nagyobb sikert ért el, mint a hazájában. A Meldrum család urai és szolgálóinak együttélése, és hétköznapjainak ezer meg ezer konfliktusa okoz vidám perceket a nézőknek. Belépve a kőfejtőbe hamar feltűnt a modernizált helyszín, ami múzeum jelleggel is működik. Régi fotókon látható a története. Például ezen a fenti 1981-es képen már színházi előadás ügyében hozták a korabeli Ikarus buszok a nézőket. A második világháborúban szörnyű események helyszíne volt a kőfejtő, mert munkatábor működött itt. Az emléktáblától kicsit távolabb a mai napig látható az egyik f...

  Just zen, peace, harmony, the existence and contemplation. Leaves are dancing in the sunshine. Falevelek táncolnak a napsütésben. Csak zen, béke, harmónia, a létezés és a szemlélődés. Szóval, nem árt néha megállni, semmit sem csinálni, és csak úgy csendben a falevelek táncában gyönyörködni.  Kint az erdőben egy szép nyári délutánon. YouTube Link  A Kolostor Őre Kapcsolódó bejegyzések: - A tűnődők világa és Caspar David Friedrich -  Alkonyi élmények -  Zen moments: bulls - Zen moments:  creek  Birds  in the forest YouTube Link

Magyarország egymástól nagyon távoli pontjain éltem az eddigi 46 év alatt, mert többször költöztem. Rokonok az ország különböző vidékein vannak, sok megyében megfordultam már események és ismerősök kapcsán, utazás-, munka-, és olvasmányélmények ügyében is nyitottan próbáltam felfedezni a különböző tájrezdüléseket. A youtube végtelenített tartalmaira most nem is térek ki, szóval mély benyomásom van a magyar vidékről, ami által csak még kíváncsibb lettem az évek alatt, vajon mit mond erről a nagy gondolkodó: Hamvas Béla. Az öt géniusz című könyvét olvastam a napokban. Folyamatosan bővítek egy listát, ami az íróasztalomon van mindig, és amin az elolvasandó könyveket jegyzem. Közel háromszáz műnél tartok most, ami fel van írva, amit a jövőben mindenképp szeretnék elolvasni. A lista folyamatosan bővül, talán soha nem is fogok a végére érni, és talán ez így is van rendjén. Mindenesetre haladok. Az elmúlt közel húsz évben kialakult nálam a heti egy-két könyv elolvasásának ritm...

    Két kisregény Annie Ernauxtól. Mindkettő szép, egyszerű, elgondolkodtató és megható. Kedvelem őt, számomra olyan, mint egy francia varázsanyó. Az Évek című munkája teljesen lenyűgözött és magával ragadott. Kétszer olvastam, de fogom még. Aztán más műveit is megismertem, most pedig egy könyvben két kisregénye jött elém. A hely. Egy asszony. - Ez a két cím. A családjáról ír, a szülőkről és a nagyszülőkről. Szimpla, egyszerű mondatokkal elmesélve. Semmi barokkosan túlrajzolt irodalom, semmi lírai szárnyalás, csupán szimpla szavak egyszerű mondatokba rendezve. Mégis a létezés mélyére hatol. Az életet mutatja be, a legelemibb rezdüléseket. A küzdelmet, a reményt, a szorongást, aztán az elkerülhetetlen véget. Egyszerű emberek egyszerű sorsáról ír, amitől ennek ellenére mégis, vagy pont ezáltal kapunk kimondatlanul valami megmagyarázhatatlan bonyolultságba bepillantást, amit egész egyszerűen csak úgy szoktunk nevezni: az élet. Újra és újra fejet hajtok; megfelelő helyre került...

  A madarak vidáman csicseregnek, kellemes szellő lengedez, a napsütés este tovább van már velünk, és végre zöldek a levelek a fákon; teljes megújulás, kivirágzás. Tavasz van. Minden évben lenyűgöz. Nézzük mi is történt itt a kolostoros blogban, ebben a sajátos szellemi udvarban ezalatt a három hónap alatt. Jöjjön a szokásos évszak végi visszatekintés: MÁRCIUS - Nicolai Tangen és a norvég nyugdíjalap - Große Tüte, bitte! - Egy éjszaka a mandalák kertjében - Yalom, Úton önmagamhoz ÁPRILIS - Húsvét. 2026. Magyarország. - Zen moments: bulls. - Új korszak - Vers: Tűz melege - Krasznahrokai: Nem kérdez, nem válaszol. MÁJUS - Zen moments: creek. - Ernyey Béla és a 3000 schilling - Zen moments: birds. - Yalom, Egzisztenciális pszichoterápia - - - Így zajlott hát 2026 tavasza itt a kolostor meditatív udvarán. Ha megérintettek a témák, érdemes a korábbi évek bejegyzéseit is felfedezned! 2025 tavasz >>> 2024 tavasz >>> 2023 tavasz >>> 2022 tavasz >>...

    Az élet négy fontos témája köré épül az egzisztenciális pszichológia: halál, szabadság, elszigeteltség, értelemnélküliség. A téma egyik nagy szakértője, Irvin D. Yalomnak olvasom ezügyben a momumentális munkáját. Egy súlyos könyv ez súlyos témákról, hosszan és alaposan kitárgyalva azokat. Akik nem félnek az ilyesmitől, vagy lagalábbis kíváncsiak, érdemes megismerni ezt a művet, mert a szerző nemcsak a saját szakmai tapasztalataiból merít és mutat be példákat, de az emberiség hosszú kulturális történelméből is idéz; hogyan, mikor és miképp próbált szembenézni a lét ezen alapvető kérdéseivel a kultúra, a vallás, vagy a filozófia. Van egy olyan szokásunk a feleségemmel, Zsuzsával, amikor valami érdekeset olvasunk, akkor azt egymás figyelmébe ajánljuk, vagy hangosan fel is olvasunk egymásnak részleteket. Itt is így tettem, de aztán hamar lemondtam róla, mert legszívesebben a könyv szinte egészét felolvastam volna. Na de, közel 600 oldalt? Azt azért már m...

Just zen, peace, harmony, the existence and contemplation. Birds are singing in the forest. Madarak fütyörésznek az erdőben. Csak zen, béke, harmónia, a létezés és a szemlélődés. Szóval, nem árt néha megállni, semmit sem csinálni, és csak úgy csendben a madarak énekék hallgatni. Ahogy kint az erdőben a fák is egy szép tavaszi délutánon. YouTube Link >> A Kolostor Őre - A tűnődők világa és Caspar David Friedrich >> -  Alkonyi élmények >> -  Zen moments: bulls >>   Creek   in the forest YouTube Link >>

Ernyey Béla Fiókmusta című könyvét olvasom a napokban. Hosszú élettapsztalatát adja át az olvasónak humoros, ám mégis elgondolkodtató, könnyed és sztorizós formában. Szakmai és magánéleti dolgok, Budapest, Bécs, és egyéb európai helyszínek. Művészet, gazdaság, szocializmus és jómódú nyugati világ, szóval több helyszínt és kort is bejár az írás. Kedvelem Ernyey Bélát, mert egy emelkedett és intelligens, elegáns és könnyed levegő lengi őt körül. Érdemes rá odafigyelni. Bécshez köthetően megemlít egy történetet a könyvben, aminek középpontjában 3000 osztrák schilling áll. Kiváló sztori ez magáról az emberről, a szakmáról, kicsinyességről és nagyságról, ambícióról és szűklátókörűségről. Ismerős volt a történet, aztán hamar eszembe jutott, hogy néhány hónappal ezelőtt már hallottam ezt, amikor Kadarkai Endrének is elmesélte. Szerintem szóban még jobban hangzik, remekül adja elő Ernyey úr. Itt lesz a videó, a 12:40 perctől kezdődik és egészen a 20. percig tart ez a 3000 s...

Just zen, peace, harmony, the existence and contemplation. Creek is babbling in the forest. Patak csörgedezik az erdőben. Csak zen, béke, harmónia, a létezés és a szemlélődés. Szóval, nem árt néha megállni, semmit sem csinálni, és csak úgy csendben egy patak csobogását hallgatni. Ahogy kint az erdőben a fák egy szép tavaszi délutánon.   YouTube Link >> A Kolostor Őre Kapcsolódó bejegyzések: - A tűnődők világa és Caspar David Friedrich >> - Alkonyi élmények >>  Bulls  in the afternoon YouTube Link >>

. Krasznahorkai László Nem kérdez, nem válaszol (Huszonöt beszélgetés, ugyanarról) Krasznahorkai László ritkán ad interjút. Kóborol a világban, tűnődik, szemlél, észlel, figyel, olvas, ír, de nem keresi a rivaldafényt. És pont ezért remek ez a válogatáskönyv, mert az elmúlt évtizedek interjúiból mutat be egy csokrot, pontosan huszonötöt. Valamelyest belátni ezek által az író gondolkodásmódjába és személyiségébe. Szóba kerül a művészet, a kultúra, politika, történelem, hagyomány, a létezés maga. Írói kétségek, emberi gyötrelmek, és sok minden egyéb. 2012-ben adta ki ezt a válogatáskötetet a Magvető kiadó, és húsz évet ölel fel. Van benne beszélgetés 1990-ből és 2011-ből. Különös fénytörést ad ezeknek az interjúknak az eltelt idő, hiszen mennyi minden történt azóta! Orbán, Trump, Putyin, Ukrajna, Brexit, Covid válság, hogy a világ távolabbi dolgait ne is említsem, no és az egyik legjelentősebb fejlemény Krasznahorkai kapcsán: az irodalmi Nobel-díj. Ezeknek fényébe...

- KORTÁRS VERS - Tűz melege Lassan ropogó tűz köré gyűltünk,  ó, mi így együtt, barlangi létünk sokadik estéjén. Kint esik, vadak járnak, az ég villámot szór, és többen nézzük ahogy ropog, pattog, melegít, közelebb ülünk, ó, mi így együtt. Lassan ropogó tűz köré gyűltünk, ó, mi így együtt, évezredek óta nézzük, tápláljuk és féljük. A falra mozgó árnyékot vet miközben didergünk, húzódjunk közelebb! Hús van-e még? Kordul az ősgyomor belül, az éjszaka közepén, a barlang mélyén, ó, mi így együtt. Lassan ropogó tűz köré gyűltünk, ó, mi így együtt, melegét most egy piaci tendernek véltük. A törzs a főnökre tekint, valaki feszülten nyakkendőt igazít, a horda vadászatra kész, fejdíszek, tollak, mobil, és számítógép. Nagy lesz a zsákmány, bíznak a vének, csiholják, pakolják a tüzet, ázott husánggal etetik, csak ülünk és nézzük, ó, mi így együtt. Lassan ropogó tűz köré gyűltünk, ó, mi így együtt, kalendáriumot lapozunk és enciklopédiát, recepteket és wikipédiát. Zsíros cupákkal tele a has, b...