földrajz

Szép emlékkel gondolok vissza az általános iskolai földrajz atlaszomra, amit a családi archívum szerencsére meg is őrzött. Rövidgatyás kis kölyökként néztem az egyszerű térképeket, ahogy mutatták a hegyeket, tavat és a tengereket. Különös jelek tanították meg, hogy melyik területen mit bányásznak, és milyen ipar van. Eltérő vonalak jelölték az országhatárt, folyókat, vagy egy város területét. Csupa érdekes színes rajz a körülöttünk lévő közeli, és a távoli világokról.

Nagyításhoz, klikk a képekre!

Idővel aztán az ember tudása mélyül, látóköre tágul, és az általános iskolai földrajz az évek mentén mélyebb társadalmi dolgokkal, komolyabb könyvekkel is kiegészül. Régiókhoz vallási történetek kezdenek kapcsolódni, városokhoz kulturális témák, a tengerekhez felfedező hajók, síksághoz csaták, és szépen lassan elrendeződik az ember fejében, hogy valójában a földrajz ad hátteret és táptalajt a történelem lépéseinek. A modern technika ellenére az, hogy a földrajz még mindig milyen erősen befolyásolja és meghatározza egy térség berendezkedését és motivációit, azt két remek könyvben olvastam a napokban.

Tim Marshall két könyve: A földrajz fogságában, és A földrajz jövője. Két könyv, közel hétszáz oldal. Ez már nem az általános iskolai szint. Tim Marshall újságíróként dolgozott a BBC-nek és a Sky News-nak, majd önállósodva sikerkönyvek szerzője lett. Műveiben alaposan körbejárja a földrajz által behatárolt lehetőségeket és képességeket. Kitér a hadászatra, politikára, kereskedelemre és vallásra, szóval sok szempontból elemez térségeket. Gondolatébresztőek a sorai, különösen most egy olyan világban, ahol újra területhódításban és háborúkban gondolkodik a nagypolitika. Érdemes ilyenkor megállni, és a mérhetetlen ambíciók mellé odatenni a földrajzi korlátokat is. Kedvelem az ilyen, magasabb nézőpontból a helyzetekre tekintő hűvösebb szemléletet. Sokszor hasznos ez az életben.

Rövidgatyás kis kölyökként érdeklődve és csodálkozva szemléltem ezeket a színes térképeket, néhány évtized után most pedig befektetőként tűnődöm azon, merre hány méter, mennyi is az annyi, és merre hömpölyögnek az osztalékfolyó hullámai. A földrajz mellett pedig egy másik fontos és kihagyhatatlan kérdés: euro, dollár, svájci frank, vagy forint? 

A világ dolgain töprengő és széles látókörrel rendelkező értelmiségiként is érdemes az embernek a földrajzzal foglalkozni és a dolgokkal tisztában lenni. Érdemes például képesnek lenni arra is, hogy az ember felfedezze az okát annak, miért kiabálnak hangosan politikusok arról, hogy a nyugat hanyatlik, amikor ők a saját személyes vagyonuk elhelyezését, a gyerekeik oktatását, és az utazásaikat is legfőképpen a nyugati, stabilabb jogrendszerrel és kultúrával rendelkező világban képzelik el. Miért hazudják akkor ennek mégis az ellenkezőjét? A kérdés költői. Művészet az élet, bizony nem más. Művészet és földrajz a titánok gyermekének, Atlasznak a vállán.


A Kolostor Őre