A jungiánus pszichológia egyik nagy öregje, James Hollis könyvét olvasom a napokban. Mélyreható kérdésekről szól a mű, megrázó történetek, elgondolkodtató tanulságok. Azok a dilemmák kerülnek felszínre, amik az életünk mélyén mozgatják a sorsunkat és a személyiségünket, és amiknek jelenléte az élet második felében válik egyre nyomasztóbbá.
Miért élünk úgy, ahogy? Mi mozgatja a kapcsolatainkat? Mifelé sodródunk? Lehetne hosszan folytatni a kérdések sorát, amit a könyv feszeget, a lényeg azonban a személyiségünkben és a tudatosságban van. Abban, hogy észrevegyük azt, miért is éljük úgy az életünket, ahogy, és miképpen lehetne ez másként. Nehéz és mélyreható kérdésekről ír Hollis úr, hiszen évtizedes önámítások, félreértések és csalódások lepleződhetnek le ezáltal. Az illúzióink, a hazugságaink, az újra és újra ismétlődő konfliktusaink egyre fojtogatóbbak lesznek, különösen az élet második felében.
Carl Gustav Jung is sokat foglalkozott ennek az életszakasznak a kihívásaival, a könyv is sokat hivatkozik rá, de ha az olvasó körbenéz maga körül, akkor ő is felfedezhet depressziós vagy kényszeres, szorongó vagy boldogtalan egyéneket, akik valahogy nem találják a helyüket, sőt, ahogy az idő telik, mintha egyre nagyobb bajban, pánikban, szomorúságban, függőségben vagy kényszeres pótcselekvésben lennének ezek az alakok. De vajon miért?
Jung egész pszichológiai munkássága végülis erről szól, a kiteljesedésről, önmagunk megtalálásáról, a családi, társadalmi és egyéni kötöttségeink megértéséről és meghaladásáról; hogy kibontakoztathassuk életünkben azt, amiért valóban megszülettünk. James Hollis több könyvet is írt hosszú szakmai pályafutása alatt, nyilvános interjúi elérhetőek a youtube-on, és ő is ekörül a kérdés körül forog. Mi az, ami meggátol minket abban, hogy igazán önmagunk legyünk? Kinek az életét éljük valójában? Miért nem vagyunk boldogok? Miért van hiányérzetünk? Miért futjuk újra és újra ugyanazokat a köröket, csalódásokat és elakadásokat? Miért állunk örökös harcban önmagunkkal, a sorssal, az univerzummal, vagy Istennel? Miért?
James Hollis
Régóta foglalkoztat a pszichológiának a jungiánus megközelítése. Ahogy telnek az évek, nemcsak Jung munkásságában merülök el egyre jobban, hanem a jungiánus szakmai közösség műveiben is. Pl. Marie-Louise von Franz, Verena Kast, SpeakingOfJung podcastok, vagy most James Hollis. Elgondolkodtató sorok, töprengésre érdemes gondolatok. Ajánlom azoknak, akik egy kiteljesedett és boldogabb életre vágynak, és ehhez nem félnek szembenézni önmagukkal és az életükkel.
A Kolostor Őre
A Kolostor Őre
