Művészet és hatalom albán módra

Hogyan lett egy extravagáns művész Albánia miniszterelnöke?

Edi Rama bátor kezdeményezéseket indított el a városban. A szocialista szürke épületeket kifestették, több ezer új fát ültettek, és egy teljesen új hangulatot próbáltak megteremteni a városban. A siker vitathatatlan volt.

A teljes cikk, legújabb írásom

itt a Librarius portálon olvasható >>

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Társadalmi célú hirdetés:

Frei Tamás és a Forbes

Frei Tamás néhány hónapja szerepelt már itt a blogban, és most egy újabb remek megjelenés kapcsán került be ide a kolostor udvarára. A Forbes magazin készített vele interjút.

"harminc éve él meg céltudatosságból,
nagyravágyásból és kreativitásból."
- írja a Forbes

Csúcsszint. Háromszor.

.
Az Agrárbárók bejegyzésben már szó volt a Bojár Gáborral vont párhuzamról, de hadd hangsúlyozzam most ismét, és még nagyobb nyomatékkal, mert ennek jelentősége szerintem hatalmas. Ráadásul tanulságos is lehet minden olyan értelmes ember számára, aki nyitott a környezetében fellelhető inspirációkra. Hiszen ezek a példaértékű tevékenységek itt vannak körülöttünk, néha szó szerint a szomszéd utcában. Tehát nemcsak nyavalygó emberekből áll a környék, hanem fantasztikus, példaértékű sikerekből is. Ami mögött természetesen rengeteg (és okos) munka áll.
.

Bojár Gábor lenyűgöző pályafutása valamikor a 80-as évek elején indult, és egy világraszóló építészeti szoftvercégben csúcsosodott ki. Majd felépítette a budapesti mikro-szilicíum völgyet, a Graphisoft Parkot. Aztán elérte, hogy az általa alapított, és piaci alapokon működtetett sikeres oktatási intézetbe, az AIT -be tolongjanak az amerikai egyetemisták. Csúcsszint. Háromszor.
.

Frei Tamásnak a televíziós sikerei után a bestseller könyvek megírása következett, és közben a prémium kategóriás kávézó franchise létrehozása is. Számomra hasonló párhuzamokat mutat. Csúcsszint. Háromszor.
.

Az életben

.
a fenti csúcsszintű eredmények, történetek, tanulságok és élettapasztalatok kapcsán, ha bárki, akárcsak az egyiknek is a közelébe kerül és megvalósítja, az olyan ember lesz, akire aztán érdemes odafigyelni. Érdemes meghallgatni, hogy mit mond, érdemes megismerni hogyan él, hogyan gondolkozik, és hogy mi a véleménye a dolgokról, a világról. Ha pedig olyan ember az illető, hogy ilyen fokú csúcsszintet háromszor is képes elérni, akkor pedig aztán különösen érdemes odafigyelni a szavára.

Ilyenkor első lépésben a legjobb amit tehetünk, hogy csendbe maradunk és figyelünk. Aztán továbbra is csendben maradunk, és átgondoljuk a hallottakat. Elfogyasztunk egy csésze kávét, egy jó erős feketét, és közben ülepítjük, érleljük, mérlegeljük a hallottakat.
.

Bár, szorosabb kapcsolatban én a Segafredo -val vagyok, de jóleső kortyolgatással iszogatom alkalmanként Frei Tamás kávéit is. Közben pedig a lenyűgöző élettörténeteken és azok tanulságain tűnődöm. Jó tudni, hogy Stadionországban azért élnek ilyen emberek is, akik kiváló példát szolgáltatnak a következő nemzedék számára. Hiszen szíve mélyén mire vágyik igazán az ember? Hogy Mészáros Lőrincekkel legyen tele az ország, vagy Frei Tamásokkal inkább?


Üdvözlettel

A Kolostor Őre

Csak Könnyedén 



Társadalmi célú hirdetés:

A sportpszichológus elgondolkodtató sorai

Egy remek interjút

 

olvasok épp az Élet és Irodalom június 22-i számában. Budavári Ágotával, a Sportkórház sportpszichológusával több elgondolkodtató dologról is beszélgetnek benne, viszont egy igazán érdekes részt el is hoztam ide a kolostor udvarára, mert megfontolásra érdemes! Először jöjjenek a pszichológus sorai, aztán néhány egyéb gondolat.

 

"Sokan hiszik, hogy jó edzők a nagy és eredményes sportolókból lesznek. Ez azonban egyáltalán nem törvényszerű. Az előbb említett urak például sosem tartoztak sportáguk elkényeztetett sportolói közé, viszont megmaradt az ambíciójuk, hogy sikeresek legyenek. Jó elemzőkészséggel rendelkeztek, érzékenyek voltak a világtrendekre, értették a sportáguk technikai összefüggéseit, a fizikát, biofizikát is, és jó pedagógusként oktattak.

 

Minderre az átlag magyar edző vak, nem olvassa a külföldi szaklapokat, nem tanul az itt dolgozó külföldi edzőktől. Hajszolja a sikert, de hiányzik belőle az intellektuális igényesség és a magas cél elérésének ambíciója. Szeretne eredményes lenni, csak épp meg akarja spórolni az ehhez szükséges munkát. Nemigen képes egyéni edzéstervet kitalálni, nem érzi, hogy mindegyik versenyző más, és képtelen a differenciált kommunikációra is. Nem tudja, hogy másképp kell bánni egy gyerekkel, egy serdülővel, egy felnőttel és egy csúcskategóriás versenyzővel. Csak az eredményesség vágya hajtja, de a sportolókat még mindig ebben a középkorias, feudális, hierarchikus rendszerben kezeli, és azt hiszi, hogy a múltból meg lehet élni. Pedig az az ijesztő mondat, amit sok edzőtől hallottam, hogy a sok munka majd meghozza az eredményt, nagyjából a 70-es években működött utoljára."

 

A teljes interjú itt olvasható >>

 

Érdemes lehet itt most

 

megállni, és egy picit elidőzni. Nézz szét magad körül, kedves olvasó! A szakmádban, a környezetedben, a lakóhelyeden, az életedben, (vagy csak úgy az országban!). Vajon mennyire láthatóak a fent említett sorok? Mennyire jelenik meg az, amit Budavári Ágota említ, hogy hiányzik az intellektuális igényesség? Mennyire érzékelhető az, hogy meg akarják spórolni a szükséges munkát? Hol látni olyat, hogy érzékenyek a világtrendekre? És lehetne még sorolni. Elgondolkodtató, nem?

 

A siker, a büszkeség,

 

és az eredmények iránti vágy ott van sok-sok területen az emberekben, viszont... Egyszer azt olvastam valahol, hogy a sikernek nem titka, hanem ára van. Kérdés az, hogy meg fizeti-e az ember, vagy csak vágyja a sikert, ráadásul, hogy a sportszichológus hölgyet idézzem, középkorias és feudális eszközökkel. Tisztelt hölgyek, urak, kedves kolostoros látogatók! Középkori eszközökkel ne tessék mást várni, csakis középkori eredményeket! Isten hozta Önöket a 21. században!

 

Justin Trudeau

Kanada Miniszterelnöke

 

amikor letette hivatali esküjét, egy újságíró megkérdezte tőle hogy a 30 fős kormányban, hogyhogy 15 női miniszter van. Mr. Turdeau csak annyit mondott:

 

Mert 2015-öt írunk.

 

 

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

 

Csak Könnyedén

 

 

 

Társadalmi célú hirdetés:

Lui távozik

Kép: HVG

A karmester kifújja magát, leteszi a pálcát, kasszát zár és távozik. Vége az előadásnak. Különös darabnak volt ő részese az elmúlt harminc évben. Furcsa évtizedek voltak ezek a közönség számára is. Talán máshogy látjuk ma, mint ahogy fogjuk harminc év múlva. És talán máshogy fogják látni a történelemkönyvek is háromszáz év múlva.

Különös karakterek, groteszk mesék, és furcsa pillanatok alakítják a történelem hatalmas melódiáját. Jung apó talán még a kollektív tudattalan, és az ősi archetípusok mélyben meghúzódó tevékenységét is ide sorolná a történelmi hangverseny zenészei közé. És ekkor válik már picit ijesztővé az évszázadok áramlása. Milyen erők, és milyen energiák mozgatják a társadalmi pszichét? Elgondolkodtató.

A karmester távozik, Magyarország pedig halad tovább a maga különös útján. Vannak akik ezt büszke és sikeres, fantasztikus dübörgésnek látják, vannak akik pedig egy szerencsétlen, nyomorult vánszorgásnak. Hol lehet az igazság? Valahol a kettő közt? Nem tudom.


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

Ludovico Einaudi

 

Kép: Ludovico Einaudi

A betűkkel rögzített gondolatok az írásban, vagy a vászonra vitt ihletett pillanatok művészete annyira le tud nyűgözni, hogy képes vagyok sokáig a hatásuk alatt lenni, újra és újra visszatérni hozzájuk.

Ritkábban, de előfordul hogy ez a zenével kapcsolatban is megtörténik. Akár egy szép hegedűdallam Bachtól, akár modern magyar dalok, akár mások, a nemzetközi világ zenészei néha annyira megérintenek, hogy sokáig velük maradok, figyelem, hallgatom őket. Legutóbb is ez történt, amikor privát levelezésben A Lemezvágó többször is a figyelmembe ajánlotta Ludovico Einaudi játékát.

Zenéje a szépséget hivatott kifejezni

Lenyűgözően tiszta és könnyed zongorajáték...

üde színfoltja a mai modern zenének...

olyan mély érzéseket szakít fel az ember lelkében, amire csak nagyon kevesek képesek...

- írja Lemezvágó

Az ajánlások és Mr. Ludovico lélegzetelállító játéka után már kicsit jobban utána olvastam hogy kiről is van szó. Csupán a hangolódás kedvéért pár link:
.

A világ legtöbbet játszott klasszikus művésze

- így a Guardian
.

Műfajának fényes világítótornya

- mondja a CultureTrip
.

Zenéje hidat képez

az ódivatú melódiák, és a nyüzsgő,

gyökértelen és zavarodott 21. század közt

- írja a Telegraph
.

Nincs miről tovább beszélni. Eljött a hallgatás, a csend és a dallamok ideje. Ludovico Einaudi zenéje szóljon hát itt, a kolostor udvarán is.
.

Üdvözlettel

A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

Társadalmi célú hirdetés: