2011. január 3., hétfő

VÉGE! Itt az utolsó bejegyzés!

---------------------------------------------------------------------------
Olyannyira elérkeztünk a dolgok LÉNYEGÉHEZ,
hogy bármi egyéb már csak pótcselekvés lenne!

---------------------------------------------------------------------------

Évadnyitás helyett, ez most egy évadzáró bejegyzés lesz! Bizony igen! Egy korszak mindenképp lezárul. Viszont mindig amikor vége van valaminek, általában az egy új dolognak a születését is magában hordozza. Ez itt, most ma is meg fog történni. A lezáródó VÉG után, egy új lehetőség lesz ott előtted, előttem, mindannyiunk előtt! E blogbejegyzés tálcán fogja az ajtód elé letenni azt, ami valójában eddig is ott volt, csak lehet hogy még nem vetted észre, vagy nem tulajdonítottál nagy jelentősséget neki. Ha így is lenne, semmi gond sincs, nem a Te a hibád, sokáig én sem vettem észre, és kint is hagytam az ajtó előtt, azt a bizonyos tálcát! Mindaddig amíg...

Ne rohanjunk még ennyire előre, hiszen azt is el kell mondanom még, hogy bizony sokan vannak már olyanok, akik ezt észrevették, és évek óta élnek is ezzel! Az életük szerves részét képezi, és már annyira természetesen élik és "alkalmazzák" ezt a dolgot, mintha csak a levegővételről lenne szó! Ha egy "normális" világban élnénk, ez senkinek fel sem tűnne, hiszen mindannyian így élnénk, de hát tudjuk hogy ez nem igazán egy "normálisnak" mondott világ, sőt mintha egyre őrültebbé is válna!

Miután már így felvezettem ezt az egész évadzáró bejegyzést, a dolgok lényegét, az újjászületést és az elmúlást, el kell mondanom még egy fontos dolgot! Az az igazság, könnyen lehet hogy most csalódni fogsz! Ha így is lenne, ne legyen Benned harag. Ebben az esetben csupán arra kérlek, hogy eggyet tegyél, EMLÉKEZZ! Mire is gondolok? El fogok mesélni egy történetet, és csak arra kérlek hogy jegyezd meg! Tedd el Magadban, néha vedd elő, és lehet hogy egy idő után felsejlik majd az igazi üzenete, a legfőbb mondanivalója, és ha ez megtörténik, csalódottságod biztos tova száll! Úgyhogy ha most még nem is igazán "jönne át" Számodra a történet üzenete, hagyd érlelődni, és várj.

Ilyen felvezető után már nem is tudom mit várhatsz... Lehet hogy az univerzumok nagy titkát, a csakrák kódját, a Szent Grált, az élet végső titkát, vagy nem is tudom mit. Ezért is írom, hogy könnyen lehet hogy csalódás lesz a vége, ezért ne képzelj egyelőre túl sokat ebbe a "korszakzáró" üzenetbe!

(...halkan jegyzem meg, valójában rengeteg minden benne lesz, hiszen ahogy írtam a legelején, a dolgok LÉNYEGÉHEZ értünk el, azonban könnyen lehet hogy sokan majd legyintenek, hogy "csak ennyi?!" és emiatt sokak előtt zárva is marad még egy időre az üzenet lényege!)

---------------------------------------------------------------
Amikor a nehézség messzeszáll...
---------------------------------------------------------------

Elmesélek egy régi történetet, ami megvilágosíthatja a dolgokat, mindennek az értelmét, a legfőbb hozzáállást, és a legnagyobb öröm kulcsát. Azt, amin kívül minden egyéb, pótcselekvés csupán.

Jópár évvel ezelőtt történt, amikor kint voltam Olaszországban, egy nemzetközi sahaja jóga szemináriumon. Ott volt Shri Mataji, és sok száz sahaja jógi is, a föld minden tájáról. Ezek a hosszúhétvégék nagyon intenzívek minden szempontból! Ilyenkor sok minden felszínre jön az emberben, és még a legapróbb mozzanatok is teljesen más jelentőséggel bírnak. A vibrációk és a meditációk nagyon erősek tudnak lenni. Ez az intenzív környezet bizony felszínre hozhat az emberben bújkáló negativitásokat is, amivel szembesülhet az illető. Ez néha fájdalmas tud lenni. Épp beszélgettem az egyik jógás társammal, egy magyar hölggyel, aki elmondott egy nagyon tanulságos esetett, amit pár évvel ezelőtt tapasztalt egy ilyen szemináriumon. Mesélte hogy, volt egy kisebb társaság (már nem emlékszem melyik országból valók voltak...) akik finoman szólva, nem érezték jól magukat. Valahogy csoportosan úrrá lett rajtuk valami negatívitás, és emiatt eléggé ki voltak készülve. Képzeld csak el, fent a csodás olasz hegyekben, ahol szép zöldek a fák, csodás kék az ég, friss hegyi levegő, és ráadásul egy szuper szeminárium, ők meg ott ülnek teljesen letörve. Valahogy testileg és lelkileg is teljesen elgyötörve érezték magukat. Mi lesz akkor most így velük? Ki fog segíteni rajtuk és hogy, ha még egy ilyen csodás meditációs szemináriumon is lehangoltak?

Ekkor már én is egyre kiváncsibb lettem a történet végére, és bizony a magyar hölgy folytatta is nagy lelkesedéssel, ugyanis végigkövette az eseményeket, hogy mi történik a gyötrődő társasággal. Páran odamentek hozzájuk és szinte szó szerint, de karon ragadták őket hogy elvigyék őket meditálni! Na nem ám amolyan hétköznapi, egyszerű kis meditációra, meg nem is amolyan "na gyere csak ide, majd én jól helyrehozlak, meg feltöltöm a csakráidat" tipusú gyakorlatra! Hohó, gondoltam magamban, egyre érdekesebb ez a történt. Kiderült hogy a negativtásoktól gyötrődő csoportot elvitték másik pár emberhez, leültették őket, és mondták nekik, hogy annak ellenére hogy lehangoltak, tessék a többiek csakráit "tisztítani", rendbehozni, és feltölteni! Első hallásra lehet hogy furának tűnhet Neked, hogy PONT ŐK, a gyötrődők foglalkozzanak másokkal?! Na de nézzünk csak picit a dolgok mélyére, és mindjárt kiderül miért is érdekes és tanulságos ez igazán!

Látszólag nekik, a gyötrődő csoportnak volt szükségük segítségre, ennek ellenére mégis arra kérték őket, hogy most "felejtsék el" a saját problémujak, és kezdjenek el másokkal foglalkozni! Azaz, fókuszáljanak az előttük ülő emberre, és az ő csakráikon, jóérzetükön, és vibrációikon dolgozzanak. Kezded már érteni miért is volt erre szükség? Ahogy így elmerültek ebben a fajta, csakrafeltöltő "kezelésben" és egyre több idő eltelt, ők is egyre jobban kezdték saját magukat jólérezni! Egyre erősebbek és mosolygósabbak lettek, pedig valójában nem is ők kaptak, hiszen ők adtak!!! Szépen lassan a bújuk és bajuk tovaszállt, és sokkal jobban érezték magukat. Gondolhatod hogy mennyire más hangulatban telt utánna számukra szeminárium. Miután túlléptek a saját búslakodásukon és nehézségeiken, a másoknak okozott öröm, jótett és vibrációadás teljesen feltöltötte, és boldoggá tette őket! Mi lett volna ha nem így tesznek? Lehet hogy végíg búslakodják a hétvégét, így azonban végül minden jóra fordult, és vidáman, feltöltődve tudták átadni magukat a szeminárium további részének.

---------------------------------------------------------------------------
AZ "ADÁS" ÖRÖMÉNEK LEGMAGASABB FOKA!

Az a 2 fő pont, amiből akár csak ha az egyiket
is alkalmazod, fantasztikusan, mosolygósan
és igazán derűsen fogod Magadat érezni!

---------------------------------------------------------------------------

Viszont ha mindkettőt egyszerre, akkor belépsz az "adás" örömének legmagasabb fokán álló szentélyébe!

A fent említett történet hősei bizony tudatlanul is, de alkamazták mindkét pontot, ezért Ők bizony be is léptek ebbe a bizonyos szentélybe, ahol már nincs is más, csak a mosoly! És tudod mi a legszebb? Nem is állt szándékukban, azonban mégiscsak magukkal ragadták őket az események, és nem kerülhették ki ezt a két pontot. Tényleg nem állt szándékukban, hiszen ők csak ott búslakodtak, és nyalogatták a "sebeiket". Akkor jött a fordulat amikor határozottan, de megkérték őket hogy igenis vegyenek erőt magukon és menjenek segítsenek másokon, meditáljanak másokkal, és dolgozzanak más emberek csakráin! Ekkor lépett életbe 2 fő pont, amit elkezdtek alkalmazni és bizony ők maguk jöttek rendbe, és szépen lassan maguk mögött hagyták bújukat és bánatukat. Előtört a mosoly és a derű... Ez a két pont pedig nem más, mint a:

1) Önzetlen és érdeknélküli adás!
2) A meditációs állapot megosztása, továbbadása!


nézzük ezt most egy picit részletesebben

Az önzetlen és érdeknélküli adás.

Adni jó. Azt hiszem ezzel nincs is mit vitatkozni. Amikor valakinek adunk valamit, amivel örömet okozunk Számára, az bizony jó érzés! Adni lehet bármit. Egy mosolyt, egy jó szót, egy udvarias és kedves gesztust, egy finom ételt, tárgyat, élményt, emléket, partnerséget, közösséget és sok sok mindent. Ha másoknak örömet tudunk szerezni, az tényleg nagyon jó érzés. És bizony sokszor vagyunk ezzel így. Örömet szerzünk a családunknak, a rokonunknak, barátainknak, a kollegáknak, a szomszédoknak stb. stb. Ez mind nagyon szép és jó, és teljesen helyénvaló! Azonban kimondva, kimondatlanul, ezekben a kapcsolatokban, még ha tudatalatt is, de mi is elvárjuk hogy a kölcsönösség jegyében, hogy hozzánk is minimum hasonlóképpen viszonyuljanak ezek az emberek. Kár tagadni, bizony van bennünk egyfajta elvárás. Na de képzeld csak el az igazán önzetlen és érdeknélküli adás szituációját! Azt, amikor a fenti dolgokkal, olyan embereket is megajándékozol, akiket nem is ismersz!!! Akikkel lehet hogy csak összefutott életetek útja pár percre, keresztezte egymást, de utánna elszakadva egymástól, soha nem is találkoztok többé! Gondold csak el!

Teljesen hétköznapi szituációkban, amikor olyan embereket ajándékozol meg a mosolyoddal, időddel, energiáddal, tárgyaiddal, akikről azt sem tudod, hogy kicsodák, és nem is érdekel hogy később lesz e bármilyen fajta kapcsolat köztetek! Nevezhetjük ezt igazán önzetlen, érdek és elvárásnélküli, pusztán "csak" az adás öröméért és élményéért megszülető eseménynek? Igen. Amikor ezt valaki átéli az fantasztikus! Jó érzés az adónak, és jó érzés a fogadónak is! Biztos veled is sok ilyen szituáció volt, azonban azt ajánlom, figyelj erre jobban oda mától! Tudatosan élj át ilyeneket Te is!!! És nincs kifogás, nincs mentség, ne gyere nekem a stresszes világgal, a helyzeteddel, a "másik a hülye" kifogással és ilyenekkel, nem érdekel! Ahhoz hogy változzanak a dolgok, nekünk magunkban kell ezt elkezdeni! Mosolyogj rá a morcos buszsofőrre, kínálj meg körtével egy idegent, vagy mit tudom én. Rengeteg szuper helyzetet lehet találni! És ne várj viszont semmit!!! Még egy köszönömöt, viszonzást se, semmit! Pusztán az adás öröméért adj, minden elvárás nélkül! Persze erőltetni sem kell ezt, csupán mindennap adj esélyt egy-két ilyen kis egyszerű, apró szituációnak, és figyeld meg mit fogsz kapni ezáltal!!! Nem kell több, csak naponta 1-2! Utána majd lehetsz ismét morci, depis, ideges vagy bármi, de azért naponta 1-2 szituáció erejéig tényleg lépj ezen túl!

Meditációs élmények átadása

Ez a másik fő pont, ami az "adás" legmagasabb fokának szentélyébe juttat Téged, a mosoly és a derű világába! Van az az alap bölcsesség, hogy ne halat adj, hanem taníts meg másokat halászni. Azt hiszem ez érthető, ezt nem is kell magyarázni. Ha eddig ebben a blogbejegyzésében végig, szóról szóra egyetértettél is velem, most lehet itt eljön az a pont, ahol nem fogsz, de nem bánom, és nem is kívánom magyarázni a dolgot, mert ezt valaki vagy már átélte és tudja hogy így van, vagy még előtte áll a felismerésnek, vagy az is lehet hogy soha nem is fogja megtapasztalni. Azaz, a lehető legnagyobb dolog amit adhatsz valakinek a világon az az, ha segítesz neki abban, hogy eljusson a meditáció állapotába, eljusson önmaga mélyére, találkozhasson a lélek állapotával, ezáltal a bennünk élő és lélegző valóságos Isteni erővel! Semmi ehhez fogható nincs itt a földön!!!

(...sejtem, a szülők most érezhetik azt, hogy egy gyermeknek való életadás az az, de annak ellenére hogy nem vagyok szülő, azt kell mondanom hogy nem. Ez még ezen is túlmutat!)

Ezt tényleg nem akarom magyarázni, mert nem lehet. A meditáció a teljesség. Mind önmagunk, mind az Isten, mind a világ irányába. A végtelenség, az örök, a legmagasabb szentség és vallásosság. Az az állapot, ami a legigazibb, és legmagasabb derű, boldogság, és mosoly forrása bennünk. Ha ezt adod, a legtöbbet adtad, amit adhatsz! (az már egy másik kérdés, hogy valójában ezt sem te adod, hanem csupán rajtad keresztül jut el valakihez, rajtad keresztül talál utat mások megvilágosodása, ugyhogy mi is pusztán "eszközök" vagyunk, de ez másik téma...) Szóval ha ezt adod, a legtöbbet adod.

--------------------------------------------------------------------------
Visszakanyar a meditációs szemináriumra
--------------------------------------------------------------------------

Tehát a magába zuhant, gyötrődő társaságot, finoman, de kellőképpen határozottan egy ilyen szituációba helyezték a többiek, hogy ne a saját maguk kínjain legyen a figyelmük, hanem emelkedjenek fölül és szépen alkalmazzák ezt a két fő pontot. Azaz, teljesen idegeneknek segítsenek Ők maguk meditálni. Olyanoknak, akiket nem is ismernek. És most ne beszélgetésben, nem cukokrák osztásában, hanem a legfőbb dologban, a meditálásban legyenek a segítségükre! Ez volt, ami teljesen helyrehozta őket, ez volt az ami igazán boldoggá és kiegyensúlyozottá tette őket magukat is, a szeminárium hátralévő részében. Hát ez nagyszerű, nem?!?! Ilyen egyszerű a recept! Felejtsd egy időre a saját problémáidat, ne rágódj rajtuk, hanem vegyél erőt magadon és add oda ismeretleneknek a legynagyobb dolgot, amit csak adhatsz!!! Bámulatos!

2003-ban, amikor részegen betántorogtam a Sziget fesztiválon a sahaja jóga sátorba, és találkoztam ezzel az egésszel, akkor még csak én is magamért mentem oda. Kerestem a lelki békémet, a nyugalmamat, az Utamat, a meditáció állapotát. Aztán ahogy elkezdtem járni a programokra, szépen rátaláltam minderre. Aztán egy idő után azt vettem észre, hogy ha semmi mást nem csinálok, csupán valakinek beszélek a meditációról, már akkor abba az állapotba kerülök! Átalakul az egész légkör, és érzem hogy meditálok, csupán azáltal hogy a figyelmem erre a dologra helyeztem és beszélek róla. Aztán egy idő után már én is tartottam programokat, segítettem másoknak meditálni. Tudod milyen erős az, amikor Te vezetsz egy meditációt?! Fantasztikus! Aztán jött az internetes meditációs megosztás, meg ez a blog is. Tudod mennyi erőt, és boldogságot kapok ettől? Elmondani nem tudom! És ezt Te is átélheted! Te is megtapasztalhatod milyen érzés az, amikor másoknak átadod ezt, a magad módján!

--------------------------------------------
Végső tanulság!
+ hogy érzed magad?

--------------------------------------------

A blog elején írtam hogy elértünk a dolgok LÉNYEGÉHEZ, egy korszak lezárul. Nem tudok már mást írni ebben a blogban. Ebben a fenti, szemináriumos történetben benne van a legfőbb üzenet! Itt van az orrod előtt! Azt kezdesz vele amit akarsz, amit tudsz! Azt is írtam, lehet hogy csalódott leszel! Lehet hogy sokkal többet vártál. Lehet hogy nem érzed ezt még annyira lényegesnek. Egyet azonban ne felejts el! Azt, amire az elején kértelek. EMLÉKEZZ! Tedd el ezt a kis történetet, ezt a blogbejegyzést magadban, és lehet hogy később majd többet is meghallasz belőle, mint most! Ha most ezt még kevésnek is találod, nem érted, nem értesz vele egyet, csalódott vagy, vagy bármi egyéb, sebaj. Csupán emlékezz, és később adj majd újra egy esélyt magadnak, és ennek az üzenetnek az értelmezéséhez.

Ha nem vagy csalódott és igazán érted, hogy miről is irtam itt, és miért, akkor szuper, nagyon örülök neki! Szerintem nem fogod megbánni, ha egyre gyakrabban elkezded alkalmazni az életedben, az adás örömének legmagasabb fokának két pontját, akár külön-külön, akár egyben! Azaz, néha lépj túl önmagadon Te is, és ajándékozz meg minél több ismerős és ismeretlen embert, akár a legnagyobb csodával, a meditáció állapotával! Beszélj róla, osszd meg másokkal. Küld el a blog elérhetőségét fórumokra, csoportokba, ismerősöknek, ismeretleneknek egyaránt. Sosem lehet tudni, lehet hogy pont a Te sugallatodra fog valakinek az élete megváltozni!

Csak hogy tudd, azon az estén, amikor részegen betántorogtam a sahaja jóga sátorba, és találkoztam ezzel a nagyszerű dologgal, a Sziget fesztivál utolsó estéje volt, és már ki sem akartam menni! Egy kollégám, finom nyaggatásának engedtem hogy menjünk ki. Mi lett volna ha ő akkor nem rágja egész délután a fülemet? Valószínű máshogy alakul minden, és ez a "kolostoros blog" sem állna ma itt... (úgyhogy le ne becsüld a kimondott szavak, és a
továbbított linkek erejét!)

------------------------------------------------------
2011 - "Lájkolod"?
avagy mi lesz a kolostorral tovább?

------------------------------------------------------

Hogy segíthesselek a meditáció megosztásában, itt áll a kolostor a teljes felszereltségével, és a pénztárcakímélő üzemmódjával, és csak arra vár, hogy az ország összes családjában eljusson ahhoz az egy emberhez, aki készen áll arra, hogy átélje ezt a csodát! Ha minden háztartásban lesz egy ember aki elkezd meditálni, és megérti, megérzi ennek a mai bejegyzésnek az üzenetét és el is kezdi ezt alkalmazni akár csak kicsiben is az életében, nagyot fog változni a világ! Arra kérlek, hogy ne csak álmodozz és ábrándozz egy megértőbb, kiegyensúlyozottabb, derűsebb és boldogabb világról, hanem tegyél is érte!

Tudom hogy egyre népszerűbbek a különböző "közösségi oldalak", és bár én nem vagyok ezeken rajta, nekem bőven elég itt a "kolostor őrbódéja", de hogy az itteni meditácókat, gondolatokat és jótanácsokat könnyen el tudd juttatni az ismerőseidnek, barátaidnak, ezért beállítottam az összes blogbejegyzés alján, hogy visszamenőleg is, most már megjelenjenek azok a kis ikonok, amivel könnyedén tudod továbbítani az itteni üzeneteket a közösségi oldalakra! Úgyhogy most már csak egy klikkelésre vagy attól, hogy az ismerős és ismeretlen barátaidat Te is megajándékozd a meditáció, kolostoros élményeivel, gondolataival és bejegyzéseivel egyaránt!

Egy korszak lezárult, eljutottunk ide, a legfőbb üzenethez. Természetesen a blogot tovább írom, de ahogy mondtam, az már csak pótcselekvés lesz, bár remélem annak azért valamelyest tanulságos, és némiképp szórakoztató. Nincs mit tovább írni e témában! Ez a lényeg. A legönzetlenebb, legbölcsebb és legszentebb adás, a meditációs ajándékozás! Minden egyéb már "csak" elmélkedés és elemzés, átfogalmazás, újabb megvilágítás. Bár én továbbra is lelkesen fogom forgatni a "reflektorállványt", hogy világosság borítsa be a
falut, a várost, s a határt.


Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén


*******************************************************************************
VIDD HÍRÉT A MEDITÁCIÓ NYUGALMÁNAK! - Kérlek ne fosszd meg az ismerős és ismeretlen társaidat a közösségi oldalakon a kolostoros meditációk békéjétől és nyugalmától! Ha tetszett ez a bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy elgondolkodtatni valónak találtad, akkor most mindenképp küldd tovább! HAJRÁ!