Az
előző blogbejegyzésben említésre került 3 olyan téma, ami az olvasóktól
érkezett hozzám. Tipikusnak mondható, és többeket érinthető témák
voltak ezek. Most is hasonló következik, azonban egy másik
megközelítésből! 2 olyan téma, 2 olyan hozzáállás kerül most itt
bemutatásra, ami a kolostoros blog elutasításának (ha nem is tipikus) de
tanulságos okai voltak, ugyanis a hírlevelekről leiratkozók néhány
véleménye következik. Azaz, olyanoké, akik feliratkoztak a bloghírekre,
majd egy idő után inkább úgy döntöttek hogy leiratkoznak, és meg is
osztották velem az indokukat. Szerintem elég tanulságosak ezek több
szempontból is. Ha kíváncsi vagy rájuk és érdekel, akkor itt olvashatod őket:
"Mélyebb spiritualitásra vágyom"
Pár hónapja volt egy olvasó aki leiratkozott, majd írt nekem egy levelet, hogy igazán remek a kolostoros blog, de ő mélyebb spiritualitásra vágyik. No, nézzük akkor ezt egy picit részletesebben!
Korábban már volt itt a blogon egy bejegyzés arról, hogy vajon kik is lehetnek azok a "Mély emberek". Ezen a vonalon haladjunk picit tovább. Milyen lehet a mély spiritualitás? Szerinted? Na most ha van róla egy elképzelésed, akkor gondolom annak az ellentéte lehet a felszínes spiritualitás. Az vajon milyen lehet? Nem titok, bennem is vannak ez ügyben vélemények, de inkább a Tiédet szeretném tudatosítani Benned, hogy könnyebb legyen felismerned azt, hogy Te mire is vágysz igazán, és hogy jó helyen jársz-e egyáltalán ha ezt a blogot olvasod. Figyeljük meg alaposabban a témát!
Mit takarhat a mély spiritualitás? Direkt nem kérdeztem vissza az olvasótól levélben, hogy ő mit ért ezalatt, mert én semmiről sem szeretném őt meggyőzni, és ha úgy érzi hogy itt nem talált ilyet, akkor úgyis keresni fog még sok-sok helyen. No de akkor mit is értsünk ez alatt? Ha teleraknám a blogot, nehéz szankszrit szavakkal, akkor az mély lenne? Ha sok-sok érthetetlen, misztikusnak tűnő keleties kifejezést használnék, marathi, hindi vagy egyéb nyelveken, akkor az mélyebb lenne? Ha a sahaja jóga mantra könyv közel 300 oldalának hosszabb és rövidebb mantrái lennének itt, és még "beborítanám" varázslatos, misztikus, keleties, angyalos és egyéb ezohomályal attól mélyebb lenne? Egyébként amikor hosszabb szankszrit mantrák szóba kerültek, voltak akiket az zavart hogy nem értik miről volt szó. Amikor pedig ezek magyar nyelvű változata került képbe, és a modern európai elme számára picit fura dolgok hangoztak el benne magyarul, akkor meg volt akit az zavart, és azokon gondolkozott, és így nem tudott meditálni. Valóban a mantrákkal lenne a baj?
Korábban készült egy videó az elméd könnyű becsapásáról. Na most ez alapján, ha én nem egy fiatalember lennék, aki úgy él mint Te, hanem egy idős, lassan és megfontoltan beszélő, nehézkes öreg úr, fura frizurával, sejtelmes ruhában, és arról mesélnék itt Neked, hogy a Szférák Hangja szól Hozzám, és a Dellius Csillag Angyalainak üzenetét közvetítem, ráadásul az Ősi Védák és Upanishadok rejtett titkát bírom, és ezekről kapnak majd titkos tudást azok a beavatottak, akik elvonulnak velem a következő Jupiter Fordulóján a Károly Domb Gyógyító Hegyének Déli oldalára egy Galamb Áldozó Szeánszra, na az elég mély spiritualitás lenne? Vagy talán okkultista sötét erőket érthetnek az emberek mély spiritualitás alatt, vagy mit? Nézzük meg egy másik oldalról is a témát!
Függetlenül attól hogy ki éppen mit gondol felszínes vagy éppen mély spiritualizmus alatt, azért abban talán mégiscsak van egy fajta közös nevező, hogy van az embereknek egója. Kinek nagyobb, kinek kisebb. Kinek kedvesebb, kinek durvább. Talán még abban is közös nevezőn lehetnek a különböző vélemények, hogy az egó önmagában, eléggé zsákutcás kaland. Na most akkor ha egy picit elkanyarodunk, akkor milyen lehet például a Spirituális Egó? Egyáltalán létezhet ilyen, hogy Spirituális Egó? Sőt, ennek aztán van az igazán "torz" változata, a Spirituális Kolostoros Egó (-:
"Mélyebb spiritualitásra vágyom"
Pár hónapja volt egy olvasó aki leiratkozott, majd írt nekem egy levelet, hogy igazán remek a kolostoros blog, de ő mélyebb spiritualitásra vágyik. No, nézzük akkor ezt egy picit részletesebben!
Korábban már volt itt a blogon egy bejegyzés arról, hogy vajon kik is lehetnek azok a "Mély emberek". Ezen a vonalon haladjunk picit tovább. Milyen lehet a mély spiritualitás? Szerinted? Na most ha van róla egy elképzelésed, akkor gondolom annak az ellentéte lehet a felszínes spiritualitás. Az vajon milyen lehet? Nem titok, bennem is vannak ez ügyben vélemények, de inkább a Tiédet szeretném tudatosítani Benned, hogy könnyebb legyen felismerned azt, hogy Te mire is vágysz igazán, és hogy jó helyen jársz-e egyáltalán ha ezt a blogot olvasod. Figyeljük meg alaposabban a témát!
Mit takarhat a mély spiritualitás? Direkt nem kérdeztem vissza az olvasótól levélben, hogy ő mit ért ezalatt, mert én semmiről sem szeretném őt meggyőzni, és ha úgy érzi hogy itt nem talált ilyet, akkor úgyis keresni fog még sok-sok helyen. No de akkor mit is értsünk ez alatt? Ha teleraknám a blogot, nehéz szankszrit szavakkal, akkor az mély lenne? Ha sok-sok érthetetlen, misztikusnak tűnő keleties kifejezést használnék, marathi, hindi vagy egyéb nyelveken, akkor az mélyebb lenne? Ha a sahaja jóga mantra könyv közel 300 oldalának hosszabb és rövidebb mantrái lennének itt, és még "beborítanám" varázslatos, misztikus, keleties, angyalos és egyéb ezohomályal attól mélyebb lenne? Egyébként amikor hosszabb szankszrit mantrák szóba kerültek, voltak akiket az zavart hogy nem értik miről volt szó. Amikor pedig ezek magyar nyelvű változata került képbe, és a modern európai elme számára picit fura dolgok hangoztak el benne magyarul, akkor meg volt akit az zavart, és azokon gondolkozott, és így nem tudott meditálni. Valóban a mantrákkal lenne a baj?
Korábban készült egy videó az elméd könnyű becsapásáról. Na most ez alapján, ha én nem egy fiatalember lennék, aki úgy él mint Te, hanem egy idős, lassan és megfontoltan beszélő, nehézkes öreg úr, fura frizurával, sejtelmes ruhában, és arról mesélnék itt Neked, hogy a Szférák Hangja szól Hozzám, és a Dellius Csillag Angyalainak üzenetét közvetítem, ráadásul az Ősi Védák és Upanishadok rejtett titkát bírom, és ezekről kapnak majd titkos tudást azok a beavatottak, akik elvonulnak velem a következő Jupiter Fordulóján a Károly Domb Gyógyító Hegyének Déli oldalára egy Galamb Áldozó Szeánszra, na az elég mély spiritualitás lenne? Vagy talán okkultista sötét erőket érthetnek az emberek mély spiritualitás alatt, vagy mit? Nézzük meg egy másik oldalról is a témát!
Függetlenül attól hogy ki éppen mit gondol felszínes vagy éppen mély spiritualizmus alatt, azért abban talán mégiscsak van egy fajta közös nevező, hogy van az embereknek egója. Kinek nagyobb, kinek kisebb. Kinek kedvesebb, kinek durvább. Talán még abban is közös nevezőn lehetnek a különböző vélemények, hogy az egó önmagában, eléggé zsákutcás kaland. Na most akkor ha egy picit elkanyarodunk, akkor milyen lehet például a Spirituális Egó? Egyáltalán létezhet ilyen, hogy Spirituális Egó? Sőt, ennek aztán van az igazán "torz" változata, a Spirituális Kolostoros Egó (-:
Itt a kolostoros blog publikus oldalain a sahaja jóga meditációba kapsz betekintést, pl itt az alapmeditációknál >>
Nyilván az elején még ez egy "finomabb", lágyabb, tapasztalás, nem amolyan földcsuszamlásszerű "megvilágosodás". Aztán a későbbiekben a Te vágyaidon múlik, mennyire tudsz ebben az állapotban jobban elmélyedni, vagy éppen a spiritualitás "felszínes", úgymond elmével felfogható intellektuális morzsái után rohangászol inkább, hogy kielégítsd a.... no mit is?
Ha a Lényed feloldódását a Világlélekben kevésnek találod, hááát akkor valóban lehet hogy nem jó blogon jársz, és talán tényleg jobb ha elválnak útjaink. Jobb ha leiratkozol a hírlevelekről, aztán majd a következő életünkbe, hmm... ki tudja, talán majd újra látjuk egymást.
"kb egy éve, vagy lehet több, olvasom a leveleidet, azóta önbizalmam a nullára esett legfőképpen azután ha elolvasom a leveleidet, mert azt gondolom ha nem így élek mint amit te leírsz, akkor már nem is vagyok jó"
Ez egy másik levélrészlet, amit az egyik olvasó írt arról, hogy miért is búcsúzik a kolostoros blogtól, miért iratkozik le a hírlevelekről. Ez is megér szerintem néhány mondatot, aztán majd meglátod tudsz-e belőle hasznosítani valamit vagy sem.
Először is, az én szándékom ezzel a bloggal semmiképpen nem az hogy frusztráljak bárkit is. Na jó, néha picit provokállak a kérdéseimmel, mert bízom benne hogy azok valamelyest előrébb lendíthetnek. Azonban kezdjük ezt a témát is az elején. Vajon mit jelent az hogy "Jó" élet? Mit jelent az, hogy "Jó" ember? Létezik ilyen? Persze erre is lehet azt mondani hogy valakinek éppen ez a jó, valakinek éppen az a jó, és fogadjunk el mindenkit és mindent úgy ahogy van, akkor lesz jó. Valóban jó ez a feltevés?
Itt Pécsen az egyik este majdnem brutálisan megerőszakolták a polgármester fiatal lányát, aki ellenállt, mire a támadója összeverte. Véresre az arcát! Egy fiatal lánynak! Ráadásul egy olyan ember, aki éveket ült már hasonló cselekedetért börtönben. Ő vajon a Jó ember kategóriába tartozik? Az ő élete a Jó élet fogalmába tartozik? Fogadjuk el őt is olyannak, amilyen? Az ő cselekedetét is úgy kell elfogadni ahogy van? Mindenkit olyannak amilyen? Direkt hoztam egy nagyon durva és nagyon szélsőséges példát most ezzel, mert bízom abban hogy az olvasók nagy részének nem kérdés hogy ez a cselekmény vajon a Jó cselekménybe tartozik-e vagy sem? Ezt talán könnyű eldönteni. Azonban ha nem ilyen szélsőséges példát veszünk, hanem már finomabbakat, akkor már egyre nehezebb meghúzni azt a határt, mi tartozik a Jó cselekedetbe, vagy mi tartozik a Jó élet kategóriájába. Mi az amit elfogadjunk, és mi az amit nem? Durva esetekben könnyebb a döntés, finomabb szituációkban pedig már nehezebb.
Ha valaki mondjuk másoknak teljesen hülyeségeket beszél, az vajon Jó ember? Ha másoknak az elméjét hülyeséggel tömi, az egy jó cselekedet? És mi van akkor, (menjünk még finomabb szintre) ha mondjuk az össze-vissza beszédében, tanácsaiban, észosztásában, esetleg gyakorlataiban, nem testileg, hanem finomszinten "erőszakolja meg" az illetőt, azaz mondjuk tönkreteszi a csakráit? Ráadásul még egy nagy halom pénzzel is leveszi az illetőt, és a sajátos varázsmágiájával tönkreteszi mások finomenergiarendszerét. Mindezt nagy spirituális jelszavak alatt, világbéke címszóval, és boruljunk össze mindannyian, mi és az angyalok is, és rezegtessük magunkat más dimenzióba, szeretetbe stb. stb. a sok-sok sületlenséggel együtt. Aztán az illető aki ilyeneknél jár, már csak azt veszi észre hogy nemhogy javult volna az élete a nagy mutatványostól, hanem rosszabb lett. Itt vajon Jó ember van? Jó cselekedet? Fogadjuk el őt is olyannak amilyen? De nem is kell az erőszakoskodóktól a spirituális mutatványosokig elmennünk, hiszen mindannyian ha visszagondolunk életünk korábbi évtizedeire, hogy akkor hogyan éltünk, akkor emlékezhetünk arra, hogy az a fogalom hogy "Jól Élni", az mit jelentett számunkra. Milyen volt az idealizált "Jól Élünk" elképzelésünk, akár magunkról, akár a környezetünkről? Lehet hogy ez is sokat változott azóta. Ami korábban "Jó Életnek" tűnt, talán ma már nevetségesnek hangozhat magunk előtt. De létezhet valamilyen Univerzális, Egyetemleges "Jól Élni" kategória? Talán ez lehet a bölcsek, szentek, Isteni Inkarnációk útmutatása? Fel tudjuk ismerni egyáltalán ezeket az üzeneteket?
Valójában folyamatosan ezt keressük az életünkben, hogy "jól éljünk". Csak mindannyian más élménytől várjuk ezt. Vannak akik attól várják hogy megerőszakolnak másokat. Vannak akik attól, hogy "megvarázsolnak" másokat. Vannak akik attól, hogy becsapnak másokat. Vannak akik attól, hogy az ostoba beszédükhöz keresik a tölcsért ahová benyomhatják a sületlenségüket. Vannak akik attól, hogy egész nap panaszkodnak. Vannak akik attól, hogy ledominálnak másokat. Fogadjuk el őket is olyannak amilyenek éppen? Az egy másik kérdés hogy mit is kezdünk velük, de az megér majd egy külön bejegyzést.
Vannak akik intellektuális, vállalkozásbeli, sportbeli, hobbytevékenység, vagy bármilyen egyéb területen felállított kihívások eléréséhez kötik a Jó Életet. Akik meditálnak, azok egy picit még mélyebbre mennek, mert egy sokkal Egyetemesebb Jó Állapotot keresnek magukban. Nem egy tevékenységtől várják a "Jó Élet" emelkedett élményét, hanem már a puszta létezésnek a megtapasztalásából, a tudatosabb átéléséből. Keresik a megvilágosodást. A végső boldogságot. Az Isteni Erővel (Lélekkel) való Intenzívebb kapcsolódást. A Feloldódást, a Nírvánát, a végső örömöt, békét és megnyugvást. Azt amit itt emberként elérhetünk és megtapasztalhatunk. Ahogy feljebb olvashattad, a Jívatma vágyja az Atmát! A soul, a spiritet. (na, ilyen szavakkal már elég mély a blog? Most akkor lehet ezek körül forgatni az elmét hogy mit is hogy is, miközben nem is a megtapasztaláson van a figyelem, pedig elsősorban ott érdemes lenni, majd aztán visszatérni a fogalmakhoz)
Ezen az úton járok én is. Keresem a Jót. A "Jó Élet" élményét. A "Jó Ember" állapotát. Ráadásul ez a JÓ, nem is a legjobb kifejezés, mert OTT, abban az állapotban már nincs JÓ vagy ROSSZ. Van egy másik fogalom, ami a Kedvezőség. Talán ez jobban kifejezi azt amire gondolok, mert a végső Jó-hoz a Kedvezőségen át vezet az út. Ahhoz hogy lehámozd az Egódat, túljuss a Jó és a Rossz világ illúzióján, a Kedvezőséget kell megtalálnod. Azt, ami Kedvezőleg hat a fejlődésedre ezen az úton. És hidd el, az egód nem fog tudni segíteni ebben dönteni, mert a Kedvezőségben az egónak vége van! Ezért az egó fog Téged a lehető legtávolabb tartani a Kedvezőségtől, mert ott érzi a "halálát". De mivel spiritualitással akarsz foglalkozni, ezért az egó bevisz egy spirituális zsákutcába, mert a valódi sétányon vége lenne a létezésének. Ezen az úton én úgy látom, hogy ebben a meditáció tud a legtöbbet segíteni, hogy a belső "zajt" lecsillapítva tudjunk utat engedni a bennünk lévő, sokkal Magasabbrendű Jó-nak. Ha odatolakszom az egómmal, a türelmetlenségemmel, a ostobaságommal, a tunyaságommal, az agressziómmal, a felszínességemmel, ez elé a bennem lévő Magasabbrendű Jó elé, akkor csak hátráltatom azt, hogy bennem ez kibontakozhasson. Hát tisztában vagyok én is magammal, hogy azért én is hátráltatom magamat rendesen itt a hétköznapokban sokszor! (-:
Hogyan fejlődnél jobban? Ha egymás mellé leülnénk és közösen panaszkodnánk? Vagy ha itt a blogban nem meditációs programokat ajánlgatnék, hanem közös kocsmázást? Elsörözgetnénk, cigarettáznánk, még némi ganja is jutna a pipába, aztán elvigyorognánk, meg félbódultan filozofálnánk az élet nagy dolgain tán? Az tetszene? Az Jó lenne? Az Kedvező lenne? Vagy miről írjak itt a blogban? Nyöszörgésről? Világfájdalomról? Van ebből elég a a hétköznapokban.
Itt a blogban igyekszem majd továbbra is azon az úton haladni, hogy igenis elhiggye az olvasó, hogy bizony létezik a sokkal szebb és örömtelibb élet reménye és élménye. Mind önmagunkkal, mind másokkal kapcsolatban. És ez nem pusztán hit kérdése, meg amolyan amerikai juhééé hurráoptimizmus, hanem valódi élményszintű tapasztalás. Kezdj el meditálni, és kezdj el teret engedni a magadban lévő "Jó"-nak, ami aztán egyre nagyobb teret kap, és aztán rajtad is túlmutat majd. És ezek a kisebb-nagyobb tapasztalások fognak majd inspirálni arra, hogy a "csetlésbotlás" közben ne úgy érezd magad, hogy nem felelsz meg az elvárásoknak, hanem hogy igen is haladsz a magad útján.
Vannak emberek akik inspirálnak másokat. Én nagyon sok ilyenre felnézek, akik ráadásul egyáltalán nem is a spiritualitás környékén tevékenykednek, hanem abszolút "civil" szakmai körökben. A tudásuk és a tapasztalatuk óriási, és vágyom arra hogy én is hasonló tudásra tehessek szert. És az hogy őket olvasom, követem, figyelem, és tudom hogy az adott területen az én jelenlegi tudásom a lába nyomukba nem ér az övéknek, az engem egyáltalán nem frusztrál, hanem inspirál. Egyáltalán nem zavar hogy nem úgy tudom az adott tevékenységet űzni mint Ők, és emiatt nem fordítok nekik hátat, hanem igyekszem még nagyobb figyelemmel, alázattal és nyitottsága követni szakmai munkásságukat, hogy előbb-utóbb én is hasonló tapasztalatokra és tudásra tegyek szert. Szerintem így lehet érdemes egymáshoz és az élethez hozzáállnunk, függetlenül attól hogy most épp meditációról, vagy egyéb szakmai dolgokról van szó. Az előttünk járók tudása és tapasztalata ne frusztrációval, sértődöttséggel és letargiával, hanem inspirációval töltsön el minket. Inspiráljon arra, hogy mi is még több mindent megtudhassunk, átélhessünk, ezáltal még több mindent adhassunk majd át mi is másoknak. Így aztán egyre közelebb juthatunk valamifajta Közös Kollektív Jóhoz, és az életünket egyre szebb, bölcsebb, boldogabb és örömtelibb pillanatok fogják beragyogni. Itt a blogban továbbra is erre fogok törekedni, hogy erre buzdítsalak, erre lelkesítselek, a figyelmedet felhívjam ezekre, úgyhogy ha nem ilyesmire vágysz, akkor sajnálom, és valóban érthető lesz a leiratkozás.
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!
