Megérkezett most nyáron a családba, így aztán nagybácsis komolysággal magyaráztam neki az élet nagy és kis dolgairól.
Beszélgettünk
üzletről, politikáról, filozófiáról, aztán persze egy jött kis
trotyi-trotyi, pelus, kaja, büfi, puki, satöbbi... majd ott folytattuk,
ahol abbahagytuk. Tőzsdeindexek, parlamenti demokráciák, ortodox hívők,
felvilágosodás, történelem, végigmentünk sok-sok témán. Elámult azoktól a
fantasztikus dolgoktól, amiket meséltem neki, még a nyála is kicsorgott
az anyja pólójára. Mondom eeez igen, ilyen egy értelmes gyermek!
Tovább
meséltem neki az Európai Unióról, az országok eladósodottságáról,
ingatlanpiacról, GDP-ről és állampapírokról. Bár, az anyja gyönyörködött
benne milyen aranyos ahogy szuszogva alszik a vállán, de én tudom hogy
csak átgondolta a hallottakat, éppen a témába vágó kérdéseken
gondolkozott.
Aztán folytattam tovább a
fejtegetéseimet, épp rákanyarodtam volna az ENSZ-re, és a közel-keleti
politikára, de aztán mondták az anyjával, hogy most már picit késő lesz,
és most inkább elvonulnának már a gyerekszobába lexikonokat olvasgatni.
Mondtam hogy igen, nagyon helyes, kezet fogtunk Danikával és távoztam.
Ilyen egy tapintatos nagybácsi, nem?
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
