A bécsi magyar kulturális központ Cseh Tamás estet tartott a héten.
Kb. 70-80 ember jött össze hogy emlékezzen...
Hogy emlékezzen, de mire is pontosan? Egy korszak ikonikus zenészére? A szülőföldre? Talán az ifjúságukra, régi szerelmekre, Magyarországra, és ki tudja még mire... Azt hiszem ez sikerült is. A bécsi éjszakában lélegzetvisszafojtva figyelt a hallgatóság. Leszállt az este, elkezdődött a koncert és egyre nagyobb volt a csend, az odafigyelés, és érezhetően a meghatódottság is.
A koncert után beszélgettem az igazgató úrral Cseh Tamásról, és megemlítettem neki hogy az érzelmi hatás mellett ami számomra még nagyon érdekes és figyelemreméltó, az a dalszövegeknek a minimalizmusa (Le a kalappal Bereményi Géza előtt!). Említettem, hogy nekem úgy tűnik, mintha a szövegek direkt nem mennének bele a nagy érzelmekbe, és talán pont ezért, mégis nagyon mélyrehatóak. Az igazgató úr is hasonlóképpen látta, mondta hogy igen, sőt, még mintha direkt visszafogottak is lennének ezek a szövegek, és pont ezáltal érnek el nagyobb hatást.
Érdekes beszélgetések voltak tehát a koncert előtt is és után is. Találkoztam régi és új ismerősökkel, sok minden szóba került. Nem véletlenül, különösen Ausztria és Magyarország, és az itt élő emberek személyes története. A koncert láthatóan megérintette a hallgatóságot.
Az itt élő idősebb generáció tagjai amikor meghallották a Balatonról szóló dalt, aminek a szövegében, a hangulatában, és az egész előadásában is érezhetően olyan sok emlék van, akkor a levegőben megpendült valami nagyon távoli, nagyon mély és személyes húr. Talán egy közös, néma sóhajtás is felszállt a teremben.
" régi teraszon,
ültünk nyarakon,
úgy néztünk végig a tavon."
Kavarogtak ez emlékek, az élmények, és ki tudja még mennyi minden, mennyi személyes történet. A létezés, a hétköznapok, a költözés, a fiatalság, az idős kor, és még sok-sok minden. Voltak valóban nagy pillanatai a koncertnek, taps, nevetés, és vidámság is. De a Budapest dalnál érezhetően sokak szíve összeszorult.
" Azt mond meg nékem,
hol lesz majd lakóhelyünk?
Maradunk itt,
vagy egyszer majd tovább megyünk? "
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
