Wikipédia: Jákob és Ézsau
Mitológiai időutazás a zsidó-keresztény kultúra mélyének gyökereihez, avagy, monumentális családi történetbe csöppentem a napokban.
Régóta szerettem volna azt a könyvet elolvasni, ami nemcsak a témáját tekintve érdekel már hosszú ideje, hanem a megírt irodalmi színvonal miatt, és még a szerzőnek egy sajátos megközelítési módja miatt is. Sokat olvastam már róla és nagyon foglalkoztatott, kíváncsi voltam a könyvre. Beérett a várakozás, eljött hát a pillanat, néhány napja összetalálkoztam a művel.
Elkezdtem olvasni és még sokkal jobban magával ragadott, mint ahogy hittem hogy meg fog történni. Egyelőre azonban fedje jótékony homály a könyv címét. Írok majd róla bőven itt a blogban, de az még kicsit arrébb lesz, mert tényleg monumentális a mű. Ráadásul olyan irodalmi nyelvezettel van megfogalmazva, amiben lassan haladok, de ezt egyáltalán nem bánom. Az ételek közül is az igazán finom és nemes ízeket az ember nem rohanva eszi.
Ahogy említettem, a könyv sok mindent magába foglal. Mitológiai, biblikus időutazást, történelmet, vallást, családi drámát, és mindezeket ráadásul olyan gyönyörű irodalmi köntössel díszítve, ami talán az európai kultúra legkiemelkedőbb művei közé helyezi ezt a könyvet. Nem véletlen hogy a szerző Nobel díjjal kitüntetett író.
Jákob családjáról szól a történet
Jákobról, aki (az időben visszafelé haladva) Izsák fia és Ábrahám unokája, onnantól pedig hosszan-hosszan visszanézve még mélyebbre nyúlik a családjának vonala, egészen Noéig, és az idők kezdetéig...
Jákob családjáról szól tehát a történet. Jákobról, aki (az időben előre haladva) József, Lévi, és a többi zsidó törzsalapító apja, majd onnantól pedig hosszan-hosszan előrenézve Mózes ük-ük-ük vagy kitudja hányadik apja...
Mondom, monumentális műről van szó. Egy 1963-as kiadású könyv van nálam, ami kis vékony, bibliai papírra lett nyomva, kis betűvel van írva, és így is több mint 1300 oldal. Négy kötet egyben, amiről talán az is sok mindent elárul, hogy a szerző 16 évig írta. Ahogy megszülettek a kötetek, úgy jelentették meg őket.
Még valami érezhetően jelen van a műben, ami nagyon megfogott. Ez pedig: a pszichológia.
Családi történet, családi dráma ez a könyv a javából, benne a mitológia, a vallás, az irodalom, és sok minden egyéb mellett, már a modern pszichológia nézőpontjából. De a mesteri az, hogy úgy van belevegyítve a modern pszichológia, mintha csak korabeli, bibliai kommentár lenne. Mondom, irodalmi remekmű.
És azért is haladok vele lassan, mert nemcsak hogy monumentális, óvatosan és élvezettel fogyasztandó, az irodalmi ízlelőbimbóknak bőven időt, helyet és teret adó a gyönyörködésre, hanem mert párhuzamosan ki is egészítem egyéb olvasmányokkal, amelyek kapcsolódnak hozzá. Akár a szereplők, a történelem, a miszticizmus, akár a vallás, vagy a pszichológia oldaláról.
Így jöttem rá némi kutatómunkával hogy a szerző valóban alaposan tanulmányozta Carl Gustav Jung munkásságát. És ebből csodálatosan meg is jelenik a műben három nagy téma:
- Archetípusok
- Családon belüli és generációkon is átívelő, ismételt viselkedésminták
- Álomelemzés
És itt értünk el oda, hogy miért is említem meg már most ezt a könyvet, még ha csak kicsit titokzatoskodva is. Egyrészt kedvcsinálónak a témához, másrészt hogy ettől a könyvtől függetlenül is érdemes elmélyedni ebben a fenti három pszichológiai témában. Rengeteg olvasmány elérhető ez ügyben, én mégis C.G. Jungot ajánlom a kedves olvasóknak. Sok könyve van.
José de Ribera: Jákob álma
Álom
A mű 1300 oldalából jelenleg 300-nál járok, és már most egy kis regényt tudnék írni róla, de valahol azért mégiscsak határt kell szabni önmagamnak, ezért csak az álom témáját hadd hozzam fel még itt röviden, hátha lesz olyan olvasó, akit majd ez arra bátorít hogy mélyére nézzen a saját álmainak.
Többször felmerül a műben az álom ereje Jákob családja kapcsán, az ő bibliai történeteik fényében. És a modern pszichológiából is tudható az álom jelentősége és üzenete a személyiségfejlődés kapcsán. Mert az álom képeiben a Tudat olyan üzenetek kap a mélyből, a Tudattalanból, amelyeket ha képes értelmezni, egy sokkal teljesebb élethez vezetnek. Ehhez persze szükséges némi ismeret a témával, és legfőképpen önmagunkkal kapcsolatban.
Erre szeretném felhívni tehát az olvasók figyelmét, hogy ha a mitológiai ősidőkben, és a modern pszichológiában is, mint tudományágban sok figyelmet szenteltek az álmoknak, akkor talán nekünk is érdemes. Jó éjszakát!
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
