Nagyításhoz klikk a képekre!
Carl Gustav Jung életének egyik legfőbb helyszíne a Zürich melletti községben, a Küsnacht-ban lévő családi ház volt.
Hetente kétszer van nyitva a ház, előre egyeztetett időpont és regisztráció után lehet menni megnézni. Így tettünk hát Zsuzsával.
A Jung család
örökösei
és egy alapítvány nyitotta meg ezt a házat az érdeklődők előtt néhány
éve, és tették látogathatóvá bizonyos részeit. Idegenvezető kíséri körbe
az érdeklődőket, és közben Jung apó személyes életéről mesél, bemutatja
a családi helyszíneket és tárgyakat, a szobákat és azok történeteit.
Mielőtt megérkeztünk
már
sokat olvastam a házról és a történetéről, Jung apó családi életéről, a
praxisáról, láttam képeket is, úgyhogy olyan érzésekkel érkeztem meg a
küsnachti házba és a kertjébe, mintha már jártam volna itt. Sajnos
fotókat nem lehetett bent csinálni, így csak kívülről készítettem.
Ismerős
volt tehát már valamelyest az épület, a kert, a család élete, mégis,
ahogy egyre beljebb és beljebb haladtunk az épületben a hatalmas régi
falak közt, mintha megelevenedtek volna a történetek.
Szinte érezni lehetett a pipadohány füstjét Jung apó íróasztala
körül. Aztán a csönd, amit a dolgozószobája árasztott. A sok könyv.
Földtől a padlóig súlyos könyvespolcok, amelyeken Jung apó 5000 db-os
könyvgyűjteménye helyezkedett el. Carl Gustav Jung számára nem kellett
elmagyarázni hogy: "Olvasni jó. Olvasni hasznos."
Lehetett
látni a gyerekek játékait is, és a család egyéb eszközeit. Jung apó
nemcsak egy amolyan, mogorva szobatudós volt, hanem egy igazi társasági
ember, hatalmas kacagásokkal, nagy közös játékokkal a gyerekekkel, és
ezt tükrözték a történetek és a fényképek is.
Színes vallási képek,
festmények és egyéb
spirituális motívumok is díszítették több helyen a házat. Szobrok,
festmények, mandalák közt haladva érezni lehetett azt elszántságot,
amivel Jung apó a lélek mélységei felé haladt.
Megmutatták
régi kedvenc bútorait, ahol sokat ücsörgött olvasva és pipázgatva, vagy
éppen a kertet és a zürichi tavat szemlélte az ablakból. Megnéztük a
helyiséget is, ahol a magánpácienseit fogadta. Hjaajhh, ha azok a falak
mesélni tudnának...
A gondosan ápolt kertben
is
tettünk egy nagy sétát Zsuzsával. Szépen nyírt gyep, virágágyások,
szobrok, nagy teraszok, és mindez a tó partján. A zürichi tó
kristálytiszta és hideg vize nagy örömöt szerzett Jungnak, mert szívesen merült el benne, ücsörgött a partján, vagy ült kis csónakra is. Volt olyan, hogy a vendégeiért saját
kis hajójával ment be Zürichbe. Nemcsak hogy kedvelte, hanem közel is
érezte magát a természethez. Ahogy elnéztem a hegy tetejéről a tájat, valóban lenyűgöző volt. Sokat túrázott a hegyekben, elmélkedett a
vízparton, kedvelte az egyszerű kétkezi munkákat is. És a kövek, azok
különösen fontosak voltak az életében.
Végigkísérte
az életét a kövekkel való különös kapcsolat már egészen
kisgyermekkortól, idősebb koráig. Elmélkedett rajtuk, meditált velük,
faragta és formázta őket, vésett rájuk, vagy éppen építkezett velük.
Kapcsolata a kövekkel talán pont olyan sokoldalú volt, mint a
személyisége.
Folytatás, hamarosan...
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
