Az elmúlt hetekben idézet Lénárd Sándor soroknak most a végére értem. Remélem ezúton is, egyszerű kis kolostorom keretei közt is sikerült valamelyeset megörökíteni az utókor számára, a brazil őserdők szélén élő, "alázatos remete" töprengéseit.
Lénárd Sándor tűnődése:
"
Nehezen válok meg az erdőtől.
Minden ága fogva tart. Egyszer még egy lépéssel hátrább vonulok, az erdőben fogom felépíteni a kisebb kunyhót. Az öregember látóköre szűkül, kisebb élettérrel is beéri, összehúzza maga körül a kerítést, mint hűvös időben a kabátot. Megvárom, hogy a fák nőjenek egy kicsit, hogy zsugorodjam még egy kicsit... aztán csak nőjön be a rengeteg!"
- - -
"
Lesz egy utolsó felhőd;
egy utolsó szavad. Túl fognak élni. Ne rettentsen az, amire régtől vársz. Jó megbarátkozni a kikerülhetetlennel. Ne félj! Erre gondolj: jön a Halál, jön az Arató... és aki arat, az takarítja be a súlyos termést! Könnyű homokóráját nagy teherre váltja a Halál: gondjaidat ő viszi tovább! Fájdalmaidnak nem te vagy többé gazdája! Egy életen keresztül mart a hálátlanság, de nem téged mar tovább. Sebeid már nem neked fájnak. Zöldülő fák gyökerei szívják ki agyadból a sértéseket, melyek ott ércbe vésve álltak. Eltűnéseddel sok - ugye, nagyon sok? - fájdalom tűnik el a világból
És gondold meg,
fogadd el: nem külön tudomány a meghalás művészete: nincs különbség az ars moriendi és az ars vivendi közt! Aki békét kötött a Halállal, már jobban él, már nem szorul a képzelet vigaszára! Miként a hal elfogadja az Óceánt, fogadd el te is: a Mulandóságban élünk, nemcsak az utolsó percünk a Halálé, minden percünk egy homokszeme, minden fényes percünk kaszájának egy-egy villanása.
Az a jó a régi latin szövegekben,
hogy kissé egyhangúak. Együgyü emberek írták lúdtollal, néha nekünk, késeieknek, néha önmaguknak ellentmondva. Van bennük ante, apud, ad, adversum, görög filozófia, biblia és babona. Ha az ember este elolvas egy oldalt, meg se várja, amíg ponthoz ér: egy helyt elfújja a gyertyát, s úgy besüpped a csendbe, mintha a sok közül igazán utolsó napjáig jutott volna el."
- - -
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
