2013. január 30., szerda

"Mesterek Találkozója" újra!

Idén is megrendezésre került a "Mesterek Találkozója", ahová volt szerencsém meghívást kapni ismét. Már évek óta részt veszek rajta. A téma nagyjai ilyenkor megjelennek. Átadják a sok évtizedes tapasztalatukat és bölcsességüket. Újabb fogásokra, technikákra hívják fel a figyelmet. Folyik az eszmecsere és a sztorizás. Idén is remek volt, ráadásul még egy polgármester úrral is kiegészült a díszes társaság. Szóba elegyedtem vele, és hát kikerülhetetlenül a meditációt is érintettük. Ennek a beszélgetésnek a tanulságairól olvashatsz itt most, ami azért lesz hasznos Számodra, mert ha komolyan foglalkozol a meditációval,  akkor előbb-utóbb hasonló beszélgetésekbe fogsz keveredni Te is, és akkor jön majd az, hogy mit is mondjál és hogyan! Ebben segít ez a bejegyzés most Neked!

A polgármester úr, jó politikushoz mérten természetesen érdeklődő, nyájaskodó volt. Barátkozó volt, nyitott és kommunikatív. Hozzáteszem jól is állt neki. Nem az erőlködést éreztem benne, hanem a természetességet. Az esemény jellegétől függetlenül beszélgettünk politikáról, gazdaságról, pénzügyekről, befektetésekről, üzletről, családi dolgokról, állatokról, ételekről, növénytermesztésről, szóval sok-sok mindenről, és hát bizony szóba került a meditáció is. llyenkor jön a nagy feladat!

Hogyan és mit is mondjál a "laikusnak" egy olyan témáról, amivel Te hosszú-hosszú évek óta kelsz és fekszel? Ami az életed szerves részét képezi. Amivel kapcsolatban tele vagy élményekkel. Amivel kapcsolatban rengeteg tapasztalatod van. Sok-sok ismeret. A téma előnyei, buktatói, hazai és külföldi helyzete. A félreértései, a fel nem ismerései, a felszínességei, a mélységei, és még sorolhatnám. Mit, hogyan és mennyit adsz át ebből a sok-sok mindenből ilyenkor egy laikus érdeklődőnek?

Természetesen előbb-utóbb ebben is rutinod lesz. Kialakul majd benned egyfajta Isteni Diplomácia, aminek segítségével érezni fogod azt hogy mit is, mennyit is, és hogyan is adjál át a meditáció csodálatos világából. Pont annyit amennyi még az illetőnek nem túl sok, de nem is kevés. Ami még talán a kíváncsiságát is felkelti. Meg fogod érezni hogy hol van az a szint amit még be bír fogadni, és hol van az, ami már túl sok neki. Vagy amit kifejezetten hárít. Látni fogod hogy mennyire nyitott a dologra, vagy sem. Hallani lehet majd a szavaiból, hogy mennyire az intellektuális vonala érdekli a témának, vagy mennyire inkább az érzelmes oldala.

Az intellektuálist úgy fogod észrevenni, hogy arról beszél hogy Ő milyen technikákat ismer, milyen tanítókat, csakrák és aurák színe, meg a barátai által emlegetett elvonulási és zarándokhelyek, meg vallások kulturális vonala stb. stb. Az érzelmeset arról fogod megismerni hogy a közös nagy világbéke, a szeressük egymást gyerekek, boruljunk össze, love and peace and forever, és semmi sem fontos csak hogy fény borítsa be a földet, és az angyalok dala simogassa a szívünket. (Boldog tudatlanság ide vele... )
Direkt túlzok picit, csak hogy érezhető legyen a típusok megjelenése. Hidd el, mind a két jellegzetes típus menekülésben van! Az igazságtól és a valóságtól menekülnek, és ilyenkor akár az intellektus (ego), akár az érzelmek oldaláról billenti meg picit az élet őket, azonnal összezuhannak. Na de most ne ebbe menjünk bele, hanem a beszélgetésbe, hogy mit is kezdesz Te vele.

Ha valóban mélyen benne vagy a meditációban, akkor lesz egyfajta finomszintű tapasztalásod arról, hogy picit rajtad keresztül is kezd a körülötted lévő világban az egyensúly megteremtődni. Hogyan is néz ez ki? Amikor találkozol 1-2 (vagy több) emberrel, akkor láthatod rajtuk hogy ők (pláne ha nem meditatívak), vagy az érzelmi oldal (a múlt és a passzivitás), vagy a racionalitás (a jövő és az aktivitás) irányába húznak. Ilyenkor két dolog történik. Vagy Ők fognak Téged (akaratlanul is) magukkal rántani, és elvinni a saját zsákutcájukba, vagy pedig Te fogod Őket finomszinten egyensúlyba hozni. Ez persze nem könnyű, mert Neked kell erősnek lenned!

Először is magadat kell tudni megtartani egyensúlyban, és ha ez megy, akkor csakis ezután tudod Őket is picit visszább hozni a saját szélsőségeikből. Persze ehhez Ők is kellenek (akár tudatlanul is), hogy legyen bennük egyfajta nyitottság, és finomszintű vágy, a harmónia és az emelkedettség irányába. Arra hogy a Lényük egyensúlyba kerüljön. Ha ez nincs meg, akkor valószínű továbbra is "bolyongani" fognak saját érzelmi, vagy intellektuális zsákutcájukban és ellenállnak. Mindegy, ez az Ő ügyük. A lényeg hogy Te egyensúlyban maradj! És ekkor van még jelen maga a párbeszéd is, hogy mit is és hogyan mesélj a meditációról, a jelenlévő vibrációk és az energiák finomszintű játszmája közben.

Gyakorlás teszi a mestert, úgyhogy Te is így fogod megszerezni ez ügyben a tapasztalatot, hogy kinek és mennyit, és hogyan is mondjál a meditációról. Hogy mennyire avasd be az illetőt, az emberiség legcsodálatosabb misztériumába. Ezt érezni és látni fogod, hogy milyen szintű nyitottság és befogadás van. Azonban egy dologra készülj fel! Mi lesz akkor ha úgy hozza a Sors, hogy igen is a másik emberben, tiszta, őszinte és mély vágyak vannak? Mit fogsz akkor neki mondani? Remélem nem valami sablonos válasszal akarod majd megtömni a fejét! Nem-nem, felejtsd el az ilyesmit!

Ott abban a pillanatban válj Guruvá! Egyaránt a saját magad, és az Ő mesterévé. Legalább is ha rendszeresen meditálsz, akkor ott abban a pillanatban is próbálj meditatívvá válni! Csak hagyd hogy megtörténjen és kibontakozzon ez Benned! Nem kell a szemedet becsuknod, nem kell leülnöd, nem kell mantrákat énekelned, hanem ott abban a pillanatban Ébreszd fel magadban a megvilágosodott Figyelmedet! Hagyd hogy a Lélek ereje, az Igazi Önvalód nyilvánuljon meg Benned. Légy meditatív, és csak hagyd hogy ez az állapot megtöltse erővel és bölcsességgel a szavaidat! Ha így teszel, akkor a Lelked Fényessége pont annyira fogja beragyogni a beszélgetést, amennyire szükséges. Nem lesz tolakodó, nem lesz okoskodó, nem lesz passzív, nem lesz túl sok, nem lesz túl kevés. Pont annyi bölcsesség, finomság és szeretet lesz benne, amennyit Te képes vagy saját magadban "megengedni", és amennyit képes a másik ember befogadni.

A történetre visszatérve, a polgármester úrral nagyon azért nem mélyedtünk bele ennyire a témába, ugyanis jött a fröccsosztás, és ő "boldogan" mélyedt el a híg borlé bódító mámorában. Aztán pedig nekiveselkedett a kolbásztöltés mesteri alkotásának. Mindettől függetlenül azért egy kellemes napot töltöttünk együtt, a böllérek, a disznóvágók, a feldolgozók, a segédek és az inasok,
Mesteri Találkozóján! (-:

* ** * ** * ** * ** * ** * **

Meditatív ücsörgésünk, tűnődésünk, és ráérős szemlélődésünk mai padja pedig:



A fotó beküldője Jucus.
Helyszín: Kanada




Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!