A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bécs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bécs. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 21., kedd

Unser Airport

Vidám mosoly kíséretében tudatja az osztrák Heute napilap mai száma az olvasókkal, hogy ünnep van, öröm és boldogság, hiszen 70 éves lett a bécsi reptér. Éljen! Hurrá!

Személyesen is megszólítva érzem magam, hiszen a birtokos jelzős címhasználat, úgy mint "unser", (tehát a repterÜNK) esetemben nem a nemzeti közös nagy osztrák szívdobbanást jelenti, hanem konkrét ISIN számot, valós részvényeket. A befektetéseimről ritkán írok itt a blogban, akkor se nagyon részletezem, nem is mindegyikről írok, inkább csak érdekességként említem meg, hátha van aki szívesen olvas ilyesmit. E témakörben a Zürich Reptércsoportról volt már szó, azonban ha a mai nap a Heute ilyen címlapsztorival fogadott, akkor ezügyben gondoltam pár dolgot én is megosztok most itt a blogon.

Turizmus Business

Mióta befektetésekkel foglalkozom intenzíven, mindig is kerestem azokat a lehetőségeket, ami a turizmust érinti. Covid-ot leszámítva remek iparág, ami ráadásul úgy tűnik nem is akar csillapodni. Az emberek megállíthatatlanok. Nyitott voltam tehát mindig is az ilyen lehetőségekre, és ezügyben találtam rá három reptércsoportra, amiben már hosszú évek óta vagyok részvényes. Szerepem nem operatív és menedzsmenti szintű, pusztán passzív résztvevője vagyok az események. Úgy, ahogy bárki más is lehet, hiszen ezek nyilvános részvénytársaságok, tőzsdén elérhető cégek.

- Zürich Reptércsoport
- Frankfurti Reptércsoport
- Bécsi Reptércsoport

(Ez a blogbejegyzés nem befektetési tanács, senki se legyen se meggondolatlan, se felelőtlen! Soha. Semmikor.)

Azért írom csoportnak, mert ezek a cégek nemcsak az adott városban működtetnek repteret, hanem Európában máshol is, ráadásul távolabbi kontinenseken is. Szóval a turizmusnak egy elég nagy részét lefedik. Érdeklődéssel figyelem a számaikat, a statisztikákat, a fejlődést, új üzleteket, és végeredményben a lényeget: az eredményt.

Nagyításhoz klikk a képre!

Ahogy a fenti cikkben olvasható a bécsi reptéren 1954-ben 64 ezer utas volt, 2019-ben pedig rekorszámú 31,7 millió.
Sok minden benne van ebben a két adatban. A változó és a fejlődő világ, a gazdag Európa, jómód, innováció, az emberi kíváncsiság, a lehetőségek megnyílása és elérhetősége.

Gyerekkoromban, amikor apuékkal a nyári melegben izzadtan ültünk két falu közt egy lehúzott ablakú zöldszínű Zastavában, és azért kellett megállni a főúton, mert épp birkákat tereltek át rajta, így aztán az autósoknak türelmesen várakozni kellett, akkor elképzelni nem tudtam volna még azt, hogy néhány évtized múlva én európai reptérbefektető leszek. Ám, mégis így alakult.

Ez is eszembe jut mindig, amikor a politikusok haldokló nyugatról, és haldokló Európáról beszélnek. Higgyék el, Európa és a nyugat köszöni szépen nagyon jól elvan. Akadnak problémák persze, akadnak nehézségek, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy például a Bécsi Reptér forgalma talán már idén, talán pár év múlva, de új csúcsra fog menni. A cégcsoport és a város folyamatosan fejleszt, bővít, innovál, hogy aztán a maihoz hasonló mosollyal tudják majd ünnepelni a 35 milliós utasszámú új rekordévet. Bécs és a reptér jól elvan, Nyugat-Európa szintén jól elvan, kérdés már csak annyi: Magyarország jól elvan?


A Kolostor Őre



2020. október 24., szombat

Márai Bécsben járt és nevetett

Magunk előtt látjuk Márai Sándor régi fotóit, és nem a vidámság az, amit a képeihez társítunk. Komoran néz ránk az író, tekintetében melankólia.

Aki érző emberként élte át a teljes 20. századot, annál érthető, ha nem húzódik a szája mindig mosolyra. A század utolsó évtizedére pedig már nem is volt kíváncsi az író, belefáradt a saját életébe és a világ történéseibe. De mit rejtett valójában ez a komor tekintet? Érdekes kísérletben próbálta ezt megfejteni a Balassi Intézet, programjuk pedig siker volt: Márai Bécsben járt és nevetett.


Legújabb cikkem
a Librarius kulturális portálon olvasható itt >>


Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



2018. november 23., péntek

Claude Monet, az impresszionizmus legnagyobb alakja

"Monet festményei nem arról szólnak, ami a vásznon van, hanem arról, aki a vászon előtt áll. Rólunk."


 
Amikor év elején az Albertina múzeumban jártam, már akkor ott tudomást szereztem róla, hogy ősszel jön a nagy Monet kiállítás Bécsbe.
 
Izgatottan vártam ezt egész évben, mert, bár nem vagyok egy nagy műértő, de Monet képei mellett nem tudok elmenni lenyűgöződés és csodálat nélkül. Így aztán nagy érdeklődéssel vártam a hónapokat, hogy milyen lesz élőben megnézni ezeket a festményeket. Most pénteken aztán el is mentem a kiállításra, hogy megtekintsem az impresszionisták legnagyobb alakjának műveit.
 
Külön öröm volt hogy az index beszámolója is megszületett, mert talán ennek hatására is, de elég sok magyar hangot hallottam a kiállító termekben. Láttam hogy az embereket lenyűgözik ezek a festmények. Hát, mi tagadás, amikor mesterek műveit láthatja az ember élőben, nincs más, csakis a csendes csodálkozás, a lenyűgöződés, az áhítat és a befogadás. De, ki is volt Monet?
 

 
Kócos kis festőből
az egyik legnagyobb hatású
alkotóvá vált.
- jellemzi a Fidelio

Monet kertje önmaga egy élő festmény,
amit az impresszionizmus szülőatyja
úgy jellemzett, mint "legszebb mesterművét".
 
Több kertészt is alkalmazott,
hogy a mindig látványos
festői kert megvalósulhasson.
 
Visszakanyarodva a jelenbe, a bécsi Albertina múzeum tényleg lenyűgöző kiállítást szervezett Monet műveiből. (akit érdekel és siet, még megtekintheti január elejéig)
 

Érdekes volt megfigyelni hogy Raffaello munkásságában az ember és az Isten ábrázolásának témáihoz képest Monet természetképei, vagy az éppen csakhogy megjelenő, aprócska emberalakjai, akik a leghétköznapibb szituációban vannak, és a közelebbről látható emberábrázolásai is, akik szintén teljes hétköznapiasságukban jelennek meg, mégsem kevésbé fenségesek, mint Raffaello képei
 
Nem szentek Monet alakjai, csupán egyszerű emberek. Nem is imádkoznak, vagy áldoznak az Isteneknek, hanem egyszerűen csak sétálnak, varrogatnak, horgásznak, vagy hasonló hétköznapi tevékenységben láthatóak. Viszont ahogy Monet megmutatja őket, abban mégis van valamifajta szent szépség. Szerintem. És számomra.
 
Hiszen, magát az Isten Teremtményeit mutatja meg a teljes hétköznapiasságukban. Sáros, hideg téli utcákon botorkálva, vagy csak ücsörögve, nézelődve, akár egy halászfaluban. Úgy, ahogy zajlik az élet, és ott, ahol éppen zajlik. A természet templomában, vagy egy falu hétköznapiasságában. A képen összegződik és rögzül a pillanat, úgy ahogy van, ahogy a művész érzékelte azt, és ahogy mi nézők befogadjuk, amilyen hatást gyakorol ránk. Talán, valahogy így adódik össze a művészet miszticizmusa.
 
A sok-sok kép közül volt 1-2, ami előtt hosszan elidőztünk Zsuzsával, és volt ahol Ő érezte azt, hogy ez a kép, ez a hangulat, ez Ő maga. Volt ahol pedig én éreztem ezt. Ezeken nem is voltak emberek, "csupán" tájak, hangulatok, színek, elkapott pillanatok. Annyira magával ragadóak voltak, hogy tényleg személyes érintettség született meg: ez a kép én vagyok.
 
Nehéz is volt távozni a kiállítóteremből, hiszen sokáig nézegettem volna még ezeket a csodálatos festményeket. Sebaj, egy albumot a mester műveivel azért hazahoztam, hogy a hétköznapiasság szentségét, és a művészet miszticizmusának egy kis töredékét itthon is átélhessem. Hiszen ez a kép, én magam vagyok. Az pedig ott Zsuzsa, a következő oldalon pedig valaki más. És mindegyiken ott van, az a bizonyos francia aláírás.
 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés:

2016. november 12., szombat

3000


3000

Így ha magában áll, csupán egy szám. Lehet mögé tenni bármit.

- Kilogramm, mázsa, tonna
- Perc, óra, nap
- Forint, euro, dollár

Itt most ez esetben 3000 fáról van szó. Évente ennyit ültetnek el Bécsben központilag, a város által irányítva. 
 
Már korábban felfigyeltem rá, hogy amint egy üres kis hely van, azonnal fát ültetnek oda. Nem véletlenül Bécs az egyik legzöldebb főváros. Kb. egy 26 focipályányi méretű területen készítik elő, nevelgetik a facsemetéket, amit aztán folyamatosan ültetnek be a városba. Mindenhová. Utcákba, parkokba, és ahová csak lehet. 
 
Igazi befektetés ez a jövőbe, minden szinten. Befektetés a jövőbe, és a jelenbe. A hasznos, a jó, és a kellemes életbe. És értékelik is az emberek. Az itt lakók is, és a turisták is. Mindenki örül neki. Kell ennél több?

Gondolj csak bele picit jobban!
3000 fa.
Évente!
Nincs is mit hozzátenni.

(Ez is a gemütlichkeit része.)


Ha nem frusztrálólag hatnak Rád ezek az Ausztriával kapcsolatos blogbejegyzések, hanem inspirálólag, vagy csak simán érdekesnek találod, akkor itt lesz még pár, korábbról:

Meditációs est >>>
-  Mária Terézia >>>
-  Schönbrunn >>>
-  Setagaya Park >>>
Gmunden, hétvégi meditáció >>>
-  Bécs felett >>>
-  Lelkes Anna Hárfaművész >>>
-  A Kert és a Műhely >>>
-  Mr. Youcef >>>
-  Postgasse >>>
-  Shinrin-Yoku >>>
-  Befektetői est >>>
A bécsi erdő >>>
-  Standard >>>
Vienna Pötzleinsdorfer Park >>>
Wien Türkenschanzpark >>>
Shri Mataji és a csillagvárás >>>
-  Grüß Gott! >>>
-  Hegyről Völgybe >>>
-  Mödling >>>
Sahaja Yoga Wien >>>



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén



Társadalmi célú hirdetés:

2016. október 16., vasárnap

sahaja jóga meditációs est


Az ajtón túl egy másik világ vár.

Avagy, sahaja jóga meditációs est a bécsi Savoyen hotelben.

Vegyes társaság. Építész, orvos, tanár, üzletember, melós, munkanélküli, nyugdíjas, diák vegyesen. De nemzetiség tekintetében is színes volt a paletta. Osztrákok, irániak, franciák, oroszok, indiaiak, ausztrálok és ki tudja még milyen nemzetiségűek. Közel kétszázan jöttek össze a bécsi Savoyen hotel nagytermében egy közös meditációs estre. Kedvelem az ilyesmit. Régebben még másfajta programokat tekintettem volna egy szombat este ideális eltöltésének. Változik az ember.

A társaságban voltak olyanok, akik a sahaja jóga meditációt, itt Bécsben, már a kezdetektől gyakorolják. Itt vannak a legelejétől. A kezdetektől, a Sternwarte (csillagváró) utcából. Aztán voltak olyanok is az est folyamán, akik most találkoztak életükben először a sahaja jóga meditációval, és Shri Mataji tanításával.


Mr. Udo tartott egy kis bevezetőt, aztán jöttek meditációs zenék, kisfilmek, személyes tapasztalatok, közös meditáció, és ilyesmi.

1982-ben kezdődött ez a történet itt Bécsben. Két éves voltam akkor. Ki tudta azt, hogy 32 év múlva engem is "idefúj a szél"? Az élet kiszámíthatatlan, és talán ez az egyik szépsége. Néha a kezünkben van a hajó kormánykereke, néha meg csak sodródunk.


Emelkedett este volt. A szombat esti, bécsi belváros is tündökölt. Fények, turisták, pompázatos épületek, nyugalom, ráérősség, kicsit amolyan fenségesség is. Kellemesen hűvös őszi este volt. Nem történt sok minden, de azért amikor tudatosodik az emberben az érzés, hogy igen, ezekért a pillanatokért már megérte megszületni, akkor az jó. Felemelő. Ez egy ilyen este volt. Aztán az ágyban adtam Zsuzsának egy puszit, elmondtam magamban egy imát sok mindenért és sokakért, majd elaludtam. Megérte belépni azon az ajtón.

 
.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén


 
Társadalmi célú hirdetés:

2016. június 11., szombat

Schönbrunn -ban az Őr



Egy kellemes délelőtt fotói,
a bécsi, Schönbrunn -i kastélyból

Mária Terézia egykori lakhelye, Bécs egyik fontos turisztikai központja.

Pazar. Különleges kert, csodás fákkal, virágokkal, harmóniával, nyugalommal, szépséggel, és talán egy kis bájjal.

Érdemes ráérősen és nyugalmasan sétálgatni, lelassulni, gyönyörködni.

Nagyításhoz klikk a képekre.

Különös hangulata van minden évszakban a kertnek. Látszik hogy kiemelt figyelemmel gondozzák a parkot.

Shri Narada földi mestesülése, Mozart, 6 éves korában állítólag zenélt itt Mária Teréziának.

Sok szobor is helyett kapott, és egyéb látványosságok is vannak. Hatalmas terek, vagy éppen kisebb labirintusok.


A Kolostor Őre,
csak könnyedén suhan a bokrok közt.


Néha meg-meg állva,
padra ülve,
rózsát látva.
 
Szóval van egy hangulata a parknak. Sok fotóval be lehetne ezt még mutatni, sok szép szóval le lehetne ezt még írni. Jöjjön azonban inkább két videó.

Az egyik a kastély történetéről mesél:


A másik pedig egy szabadtéri, klasszikus zenei koncert:



Remélem tetszett.
A kijáratig még elkísérlek, és aztán én itt el is köszönök.



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén







2016. április 1., péntek

Lelkes Anna a hárfaművész


Szorgalom, kitartás, szerénység, művészet, szépség, és hasonló szavak jutottak eszembe, mikor olvastam Lelkes Anna hárfaművész életéről.


Hálás a sorsnak hogy harminc évet játszhatott a Bécsi Filharmonikusok zenekarában. Előtte tíz évig a budapesti operaházban hárfázott. Olvastam hogy nem volt könnyű dolga az osztrákokkal. Az ottani berögződések és szokások nem engedték meg hogy egy nő játsszon a filharmonikusok közt. Elképzelhetetlennek tartották ezt. 

Játéka annyira lenyűgöző volt hogy mégis beválasztották. Ám a megpróbáltatásai még csak ekkor kezdődtek. Voltak akik nem akartak vele fellépni, volt karmester aki nem hitt a szemének, és sok-sok nehéz pillanat várt rá. A televízió nem volt hajlandó őt mutatni. Közel harminc évig nem is adtak neki végleges tagságot igazoló szerződést.

Lelkes Anna nem foglalkozott ezekkel, másra összpontosított. A muzsikálás örömére, a fejlődésre és a nagy művészekre akiknek közelébe kerülhetett pályafutása során, és tanulhatott tőlük. Nem foglalkozott a buta beidegződésekkel, amelyek azért lassan olvadoztak is. A zenében merült el, méghozzá nem is akárhogy.

Egy gyönyörű felvételt hoztam most ide a kolostor udvarára, amiben Lelkes Anna hárfázik. Szánj rá 8 percet, megéri. Ha valami igazán szépre vágysz, tegyél le mindent, és merülj el a zenében.




Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén




2016. március 22., kedd

Bécs felett



2002 nyarán Akihito japán császár meglátogatta ezt a helyet,
és a csodás nyári időben innen is megtekintette a várost.
Ennek állít emléket ez a kőtábla.

Guard ügynök is felért a hegyre.
Onnan tartotta szemmel a környéket.


* * *

A Heiszei-kor



- Akihito japán császár uralkodásának kezdete óta számítják a Heiszei-kort. Jelentése 'béketeremtés'.

Több ázsiai ország felé is bocsánatkérő és sajnálkozó nyilatkozatokat tett a japán hadsereg második világháborús szerep vállalásával kapcsolatban; sokat tett a szomszédos országokkal való kapcsolatok javításáért.

Akihito, akinek apja, Hirohito császár jelentette be egykor a kapitulációt, a korábban megszokottnál tovább ment, amikor lelkiismeret furdalásáról beszélt. A császár elmondta, imádkozik, hogy a tragédia ne ismétlődhessen meg, békét és prosperitást kívánt a világnak és Japánnak.

fukusimai katasztrófa után televíziós üzenetben közölte, hogy imádkozik a krízis megoldásáért és arra biztatta népét, hogy ne adják föl a reményt; mindez történelmi eseménynek számított, mert japán császár soha előtte televíziós felvételen üzenetet népének nem küldött.

A császári család szereti a zenét: Akihito csellózik, Micsiko császárné hárfázik és zongorázik, s a gyermekek is szívesen részt vesznek a kamaramuzsikálásban.

- Támogatja a császári birtokok területén folytatott természetkutatási programokat, ő maga pedig rendszertani kutatásokat folytat, a tenger élővilágát, azon belül a halakat tanulmányozza.






Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén






2014. december 26., péntek

Séta a Vienna Pötzleinsdorfer Parkban

AUSTRIA - WIEN

Meditatív Séta A
Vienna Pötzleinsdorfer Parkban


A sok bejgli után egy kis séta jól fog esni...








Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!

2014. december 8., hétfő

Csak Te, és a lelkiismereted


Avagy, gondolatok Bécsből a bizalomról.





Bécsi utcákon sűrűn látni ilyen kis, újságlelő helyeket. Vannak a metróállomásokon is beszerezhető, ingyenes kiadványok. Napi hírekkel és bulvártémákkal. De vannak ezek, az oszlopokra kihelyezett, komolyabb kiadványok. A kis "becsületkasszával".

Napilapokat és hetilapokat tesznek ki így, a város különböző pontjaira. Az ajánlott árral. Bedobod a pénzt a kis kasszába, és viszed a lapod. Egyszerű, nem? Olyannyira, hogy ha akarod, elviheted az összes lapot is. Nincs lezárva. Nincs adagoló. Semmi ilyesmi. Sőt, pénzt sem lenne muszáj bedobnod. Mondom, becsületkassza van.

A bizalom nagy dolog. És megbíznak Benned. Persze nem vagyok naiv. Lehet hogy úgy van kitalálva az üzleti modell, hogy a reklámokból, vagy a szponzorációs pénzekből futja, ha...

De nincs "ha". Nem látom hogy őrült módjára zsákolnák az ellopható újságot az emberek. Egy ember egyet visz. Sőt, pénzt is tesznek a becsületkasszába.

Különböző lapok érhetőek el így. Komolyabb hetilapok is. Kultúrával, gazdasággal, sporttal, politikával, vagy egyszerűen csak közélettel foglalkozó lapok. Könnyen legyinthetünk, hogy egy újság semmiség. Pedig egy ilyen lap összeállítása mögött nagy munka van. Felkészült újságírók, szerkesztők, nyomdák, fotósok, designerek, asszisztensek, menedzserek, befektetők, és egyéb munkatársak összehangolt, magas szintű tevékenysége. És úgy tűnik, Ők megbíznak Benned.

Odateszik eléd a munkájuk gyümölcsét. És nincs más ott az utcán. Csak egy oszlop, a becsületkassza, és az újság. Aztán még Te, és a lelkiismereted.




Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!

2014. október 16., csütörtök

Csillagvárás és Shri Mataji


= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
Sahaj Történelem Képekben
1982. Bécs - a kezdetek

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

Néhány hete érdekes történetet hallottam a bécsi ashramban. Közös nagy meditáción voltam, egy úgynevezett Navaratri Puján. Nagyon szép volt. Utána beszélgettem Öreg Mike-kal is, meg másokkal is. Aztán Udo (a régebbi magyar sahaja jógik emlékezhetnek rá a 90-es évekből) mesélt arról, hogyan indult Ausztriában, azon belül is Bécsben a sahaja jóga.

Mondta hogy 1982 szeptemberében tartott először nyílvános programot Shri Mataji, a sahaja jóga meditációról Bécsben. Gregoire lakott itt Bécsben a Sternwarte utcában, és Ő hívta meg Shri Matajit, aki ott töltött több hétvégét, ott lakott amikor az első programok zajlottak Bécsben. És ami még nagyon szép a történetben, hogy az utca neve azt jelenti: Csillagváró, vagy Csillagvárás.



Osztrák újságcikk 1982 novemberéből,
Shri Mataji egyik korai programjáról Bécsben


A bécsi nyilvános programok aztán szűkebb körben persze folytatódtak a lakásban, ott a Sternwarte Strassen. Közös meditációk, ismerkedések, beszélgetések, és alapozódások voltak. Láttam a szemükön milyen szép emlékeket idéznek ezek a visszatekintések. Gondold el, több mint 30 éve történt mindez!

Egy másik jógi, Hanzi mesélte, hogy Ő is ott volt ezeken a találkozókon. Akkor a 20-as évei elején járó, egyetemista fiatalember volt. Ma meg már lassan nyugdíjhoz közelít. Rajta is azt láttam, hogy boldog attól, hogy ezek az évtizedek a meditáció jegyében teltek az életében. A meditáció ad egyfajta könnyedséget az embernek. Könnyebben felül tudunk emelkedni a a problémákon. Ezt láttam Hanzin is. Hogy örül, és boldog attól hogy Ő is rátalált erre.

Ha már ilyen kis sahaj múlt idézés kerekedett, akkor repüljünk most tényleg vissza az első programra, 1982 szeptemberébe!



Shri Mataji itt a programon beszélt a kundalini energiáról is, meditációról is, és sok minden egyébről.

Egy kis személyes kiegészítése még ennek az egész történetnek, hogy Zsuzsával a Sorsunk az elmúlt hónapokban úgy alakult a Bécsbe költözésünk kapcsán, hogy a vibrációk pont ide, a Sternwarte utca szomszédságába vezettek minket.

Itt lakunk most pont, a TürkenschanzPark és a Sternwarte Strasse között. Régi idők, régi nagy sahaj sztorijai mellett. Nem bánom. Amúgy is gyönyörű a környék, de így aztán még kedvesebb a szívemnek, ezeknek a történeteknek a szomszédságában élni, és gyönyörködni a "Csillagvárás"-ban.

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
A Sahaj Történelem Képekben Sorozat
korábbi bejegyezéseit, összegyűjtve
egy helyen
itt találod >>
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =




Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!