KÉP: A Kolostor Őre a Graphisoft Parkban.
2019. ősz. Nagyításhoz klikk a képre!
Továbbra is türelmesen és kitartóan haladok Jákob
családjának feldolgozásában, egyre mélyebbre jutok a monumentális műben. Azonban, ahogy
írtam, annyira összetett a történet, hogy különböző leágazásokat teszek
kutatásomban az irodalom, a történelem, a vallás, és egyéb területek
világában.
Így adódott hogy, mielőtt a konkrét könyvet bemutatnám, előtte még itt a blogban kicsit elidőztem Jákob nagyapjánál, Ábrahámnál, majd a családi pszichológiai sorsvonalaknál, később a festészet területén, most pedig a kapcsolódó gazdasági témákon fogok.
Aztán előbb-utóbb, ígérem hogy tényleg be fogom mutatni az eddig titkolt könyvet is, de egyelőre még nem jutottam a végére, miközben folyamatosan leágazásokat teszek különböző területekre. Jöjjön tehát a gazdasági vetülete a témának.
Közel 10 éve már annak
hogy a budapesti Graphisoft Parkban (kép fent) egy kisebb tulajdonrésszel rendelkezem, így aztán időként megfordulok ott. Találkozók, közgyűlések, szemlélődések, inspirációk, vagy csak simán egy séta, kávé, süti céljából keresem fel a helyet. Így volt ez most pár hete is. Megtekintettem néhány új épületet és fejlesztést, majd a szép napos időben egy sütemény és kávé mellett, elgondolkodtam ott a parkban az elmúlt hetek kolostoros témáján: Jákob családján.
Ültem a kellemes őszi délutánon a kávézó teraszán, és kortyolgatás közben üzleti időutazásra indult a fantáziám, átsuhanva a Graphisoft Park jelene és múltja felett, elrepülve egészen Jákob családjáig, a bibliai törzsek világáig. Ebből a délutáni elmélkedésből hoztam most el ide egy kis esszenciát:
Ábrahámtól a gázgyári földekig
Jákob családja és a törzsek témáját kerülgettem már az irodalom, a vallás, a művészet, és a pszichológia felől is, azonban jöjjön most a gazdasági oldala. Még ha nagy talmudi magyarázatokat nem is hozok ide, pusztán az ótestamentumi, bibliai örökségnél maradva, abból is tanulságos kép rajzolódik majd ki. Ezeket fogom itt megvizsgálni, aztán átrepülve néhány ezer évet az archaikus időkből a jelenig, egészen az óbudai gázgyári területekig, megnézek majd néhány párhuzamot és tanulságot.
Ábrahám
Ahogy a bibliai szövegekből kiolvasható, a népek sokaságának atyja, Ábrahám, egy vagyonos ember volt. Természetesen nem volt mindig az, át kellett mennie éhségen is, vándorlásokon is, nehézségeken, és különböző földeken telepedett le, de aztán végül mégiscsak úgy adódott hogy vagyonos ember vált belőle: "Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal." Mózes I. 13.
A bibliai szövegekben megjelenik hogy Ábrahámnak "barompásztorai" is voltak, azaz, egyre terebélyesedő vagyona, és az ezzel járó felelőssége. Olyannak tűnik, mintha egy mezőgazdasági vállalkozást vezetne. Bár, akkoriban és ott, talán sokkal másabb gazdálkodás nem is igen volt. Nyilván ebbe a mezőgazdaságba beletartozott némi kereskedés is, azokkal az eszközökkel ami a háztartáshoz, a földműveléshez és az állattartáshoz kellett. És ennek a gazdasági közösségnek volt a legfőbb ügyintézője: Eliézer.
Hogy Ábrahám mekkora méretű gazdaságot vezethetett, talán jól mutatja ez a bibliai idézet: "A mint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolcz próbált legényét és üldözve nyomula Dánig." Mózes I.14.
Tehát pillanatok alatt összeszedett a saját "cégéből", a törzséből 318 tapasztalt fiatalembert, akit fel is fegyverzett. Azt hiszem tényleg kijelenthető hogy, ha erre képes volt, akkor valóban módos gazda, vagyonos ember lehetett.
Sokan úgy képzelik el az Isteni Kiválasztottsággal rendelkező személyeket, tartozzanak azok bármilyen valláshoz vagy spirituális irányzathoz, hogy szegény koldusok, aszkéták, világtól elvonult barlangi remeték. Igen, vannak ilyenek is, de vannak olyanok is akik vagyonnal, hatalommal, befolyással, és a hozzájuk tartozó nagy felelősséggel is rendelkeznek. Ábrahám ilyen volt.
Izsák
Folytatva és átélve a családi örökséget, Ábrahám fiát, Izsákot is utolérik nehéz gazdasági körülmények, talán ma úgy mondanánk hogy recessziós évek köszöntöttek be, és éhség támadt az országban.
Aztán fordultak a körülmények, és a bibliai leírások alapján úgy tűnik Ő is vagyonos emberré vált: "És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendőben száz annyia, mert megáldá őt az Úr. És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen nagygyá lőn. És vala néki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a Filiszteusok." Mózes I. 26.
Olvashatjuk aztán a későbbiekben hogy Izsáknak is szolgái, pásztorai (alkalmazottai) vannak. Kutakat ásnak, állatot tartanak, gazdálkodnak, szóval Ő is egy komoly "céget" vezet.
Jákob
Izsák fiának, Jákobnak is kijut a családi sorsvonalból. Ő is átél vándorlást, kalandot, nélkülözést, sok mindent. Nincstelenként kerül Háránba, szolgálónak áll, de rátermettsége és az Isteni Gondviselés a hosszú évek folyamán komolyabb vagyonhoz juttatja.
Ábrahám és Izsák, úgymond, "saját céget" vezettek, ellenben Jákob, "alkalmazottnak" áll be egy rokonhoz, ahol végül is Ő virágoztatja fel az ottani gazdaságot. Mondhatjuk Ő futtatja fel a céget. Aztán a "felmondásnál" szóba is kerül ez, és a "főnöke" is elismeri, de Jákob a nyomaték kedvéért azért csak megjegyzi: "mi kevesed vala én előttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán." Mózes I. 30.
Aztán kisebb-nagyobb félreértések és konfliktusok árán, de otthagyja a "céget", ám "végkielégítése" jelentősnek mondható, így aztán az Ő élete is úgy alakul hogy vagyonos ember lett: "És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara." Mózes I. 30.
Jákob gazdasági méreteit talán az is jól mutatja hogy, amikor visszatér, és testvérével békülni szeretne, akkor több száz kecskét és több száz juhot, számos tevét, tehenet, tulkot és szamarat kíván ajándékozni a testvérének. Egy ilyen állatállomány ma is komoly vagyont jelent, hát még akkoriban, amikor sokkal fontosabb szerepet töltöttek be ezek a "jószágok" a gazdaságban, mint most.
Az "Örökölt sors" aztán folytatódik Jákob fiánál, Józsefnél is.
József
Őseihez hasonlóan József is nélkülözéssel és nehézségekkel találkozik élete egy pontján. Testvérviszály kapcsán messzire kerül a családjától, gazdasági jólét és "uralkodás" helyett szegénység és szolgaság vár rá Egyiptomban.
Isteni Kiválasztottsága, a tehetsége és a rátermettsége kapcsán mégiscsak kitör ebből a nehéz helyzetből, és egészen Egyiptom közigazgatási csúcsáig emelkedik fel. A Fáraónak nyújt tanácsokat, a gazdasági szempontból közeledő hét bő, és hét szűk esztendő kapcsán.
A Fáraót annyira megérinti József rátermettsége a témát illetően, hogy felismeri azt, nincs hozzá fogható gazdasági szakember az udvarában, így aztán egy jelentős pozícióra kéri fel: "nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá. Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén. És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába. És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén." Mózes I. 41.
Így aztán József jelentős gazdasági hatalmat és irányítói pozíciót kap a kezébe. Felnőve a feladathoz, jól is végzi a dolgát. Egyiptom gazdaságát sikerül kiválóan kormányoznia. Annyira hogy: "És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön." Mózes I. könyve 41.
József kimondva és kimondatlanul is, az ország és a térség legjelentősebb emberévé válik: "József pedig az ország kormányzója vala, és ő árulja vala a gabonát a föld minden népének." Mózes I. 42.
Vissza Óbudára
Ücsörgök tehát a kellemes őszi napsütésben a Graphisoft Park egyik kávézójának teraszán a hatalmas platánfák alatt, és Jákob családján elmélkedem, miközben kortyolgatok egy csésze feketét. Elképzelem ezeket a törzseket és az "üzleteiket". Milyenek lennének, ha ma élnének?
Mivel foglalkozna ma Ábrahám? Milyen céget futtatna fel Jákob? Start-up cégekkel foglalkoznának vajon? Smart City-t építenének, vagy repteret? Esetleg ingatlanfejlesztéssel foglalkoznának, vagy magánoktatás? Hmm.. ki tudja. Csak ülök, elmélkedem, és eszembe jut még a föld is.
Mennyi-mennyi gazdasági tevékenységet végigkísér egy földterület. Pl. ahol Ábrahám törzse az állatait legeltette, ahol József gabonái teremtek, ahol Izsák sátrai és kútjai álltak, aztán eszembe jut az a földterület is, ahol éppen ülök. Az egykor volt, Óbudai Gázgyár területe.
KÉP: Egykor portál
A gázgyár építése, 1912.
Nagyításhoz klikk a képre!
Az 1900-as évek elején épült, hogy kiszolgálja Budapest egyre nagyobb gázigényét. De a területnek jóval korábbi múltja van. Különböző korok, családok és törzsek vették birtokba. Úgy, ahogy Ábrahámék is keresték a földjeiket, a helyüket. Már a réz és bronzkorból is van innen, a tágabb környezetből lelet. Aztán a rómaiak is birtokba vették ezt a környéket. Találtak a régészek római téglaégető és fazekas műhelyeket is. Találtak még kutakat, hordókat, szóval volt ipar, kereskedés, mai szóval: pörgött a business.
KÉP: Egykor portál
Óbuda gázgyár 1914-1917 körül
Nagyításhoz klikk a képre!
Homokosdűlő nevű nagy üres rész volt aztán ez a terület Óbudán, amit kinézett a gyár számára a város. 1910-ben megindult az építkezés, és aztán szépen lassan betelepült a környék. Úgy is mondhatnám, hogy megjelentek a modern törzsek itt. Elindult a termelés, a gyártás, odaköltöztek a családok, és a pusztaság közepén egy termelő, dolgozó közösség jött létre. Tényleg mintha elfoglalta volna egy korabeli törzs, ahogy Ábraháméknál lehetett olvasni a vándorlásokat és a letelepedéseket.
1984-ig üzemelt a gázgyár, közben aztán szépen lassan leállt. A törzs elvonult, és lassan de kitartóan az enyészeté lett a terület. Élet az ember után. Rozsdaövezet, pusztaság. Hosszú, kihalt, csöndes évek jöttek a környéken, a törzs levonult, és a föld, a pusztaság csak várt... aztán megérkezett végre a 21. század korszelleme.
KÉP: Bét
Kocsány János és Bojár Gábor.
A Graphisoft Park alapítói és vezetői.
Nagyításhoz klikk a képre!
Budapesti Szilícium-Völgy
1996-tól kezdte meg az építkezést a kihalt pusztaságban, az egykori gázgyár helyén, a rozsdaövezetben, a Graphisoft szoftver cég. Egy fantasztikus, inspiratív, termelő és tudásközpontot hozott létre az amerikai szilícium-völgy mintájára. Egy új törzs vette birtokba a területet. Ma már kb. 3-4 ezer ember van újra jelen, napi szinten itt a Parkban.
Ahogy Ábrahámék családjában többször előfordult az, hogy vezetőként léptek fel és irányt mutattak másoknak is, akár vallási, gazdasági, vagy az élet egyéb más dolgaiban, így ezáltal gyarapodtak, mert emberek csatlakoztak hozzájuk, így, itt is valami hasonlót látok. A 21. századnak a korszelleme tapasztalható itt a Graphisoft Parkban. A törzs mindennap végzi a dolgát. Érdemes rájuk odafigyelni, és érdemes őket követni. Ha tehetem, én is ezt teszem. Akár egy jó könyv, és egy kávé mellett.
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
