2012. február 24., péntek

Sahaj történelem képekben (1975)

Shri Mataji Nirmala Devinek, a sahaja jóga alapítójának, már szinte történelminek számító régi pillanatai a "kezdetekről",
némi kommentárral.

Helyszín Anglia, Hurst Green, 1975.
"Az első havanunk Shri Matajival". Kép forrása itt
Talán az angliai, de lehet hogy az egész európai jógik
első közös havanja Shri Matajival személyesen.

Aki volt már ilyen HAVAN meditáción, az tudja hogy itt a Tűz mint alapelem jelenik meg hogy kiegyenlítse, harmónizálja, megtisztítsa és feltöltse a finomenergiarendszerünket. Ez egy elég intenzív meditáció tud lenni. Az aktívan meditáló kolostoros blogolvasók még talán emlékeznek is arra amikor...
Aki még nem volt ilyenen de kiváncsi, vagy szeretné átélni,
írjon nekem egy levelet!

Ez a kép talán Shri Mataji érkezését örökítette meg. Érdemes megfigyelni a hölgyet, aki "leborul" Shri Mataji előtt. Ezt a gesztust, ezt a mozdulatot úgy hívjuk "Namaskar". Ez egy nagyon alázatos és tiszteletteljes köszöntése a Mestereknek. Ezt itt nyugaton sokan nem is tudják elfogadni, mert...

A nyugati életforma, és a nyugati ember nagyon elment egy olyan irányba, hogy mindent elmével közelít meg. Mindent analizálni akar, megérteni, elemezni, gondolkodni, agyalni akar rajta. Az egóját pörgeti saját maga körül. Nem tud teret engedni magában az Isteni Folyamatoknak, az intuícióknak, az igazán "finomszintű" dolgoknak. Felszínes okoskodásban él. És az egó, a hihetetlen nagy ÉN tudata nem is engedi, hogy valakinak a lábai előtt, valakinek az egész lénye előtt ilyen mélyen és alázatosan meghajoljon. Ezt nem bírja befogadni, mert hát hogy is néz az ki, hogy az én nagy tudású egóm és énem meghajoljon valaki előtt. Na azt már nem... gondolja a nyugati elme.

Keleten sokkal finomabb szinten figyelnek oda az emberek az apró gesztusokra. Például a japánok is nem győznek elégszer meghajolni egymás előtt, hogy kimutassák a tiszteletüket egymás iránt. Te hogy fejezed ki a tiszteleted mások iránt? Tiszteled egyáltalán a másik embert? És magadat? És az Isteni Erők irányában hogyan fejezed ki a Tiszteletedet? Érdemes néha megállnunk és megfigyelni ezeket.

Akik jártak már régebbi hagyományokkal rendelkező harcművészeti klubbokban, azoknak azért már van fogalmuk arról mi is az, hogy egy Mester irányába kimutatni a tiszteletet, a szeretet, és meghajolni a Nagyság előtt. (még akkor is, ha a Mester "csupán" fénykép által
van jelen!)

A másik érdekessége még ennek a mozdulatnak, hogy a homlok kerül le a földre. A homloknál, a látóidegek találkozásánál helyezkedik el a 6., az agnya csakra is. Ennek az energiaközpontnak a nem megfelelő működése okozza bennünk a nagy Én tudatot, a nagy Egót, haragot, túl sok okoskodást, a meg nem bocsátást, és sok egyéb negatív erőt az életünkben. Ilyenkor amikor a tanítvány meghajol a Mester előtt, és a homlokát a földre teszi, ez jót tesz az agnya csakrájának is, hiszen ilyenkor az is történik, hogy átadja az Egóját a Földanyának. Felajánlja a Mesternek és a Földanyának. Az alázatosságát fejezi ki, és leteszi az Én-ét, az Egóját. Na ezért nem bírják ezt sokan befogadni, hiszen két kézzel kapaszkodnak a saját Egójukba (-:

A dolog érdekessége még az is, hogy kit is nevezünk Mesternek? Kit is nevezünk Tanítványnak? Te mit gondolsz Magadról? Te tanítvány vagy? De vajon mit is keresel, mit szeretnél elsajátítani, mit szeretnél megtudni? Mit szeretnél elérni? Van egy klasszikus mondás:

"Amikor kész van a tanítvány, megjelenik a Mester"

Te hogy érzed? Kész vagy?

Tudod miért kérdezem? Mert azt látom hogy sokan csak azt hiszik hogy készen vannak! Azt gondolják hogy mennyire felkészültek a nagy tanításokra, mennyire készen állnak a dolgok befogadására, átélésére, megtapasztalására, pedig egyáltalán nem. Nincsenek felkészülve. Lehet hogy mocorog bennünk némi vágy, de nincsenek igazán készen. Nincs ezzel semmi gond, majd eljön az Ő idejük is. No de térjünk vissza Rád.

Szerinted az a tanítvány, aki nincs még kész, felismeri a Mestert? Hát persze hogy nem. Viszont aki felkészült, az bizony felismeri. Te hogy látod ezt? Valójában ez lehet bármilyen szakmában vagy iparágban, hogy aki már inasoskodik, azért az egyre jobban felismeri a szakma Mesterét. De így van ez a zenészeknél, a harcművészetekben, vagy akár itt a meditációs, spirituális életben is. A fel nem készült tanítványok elméjét lenyűgözhetik sokan szép beszéddel, meg egy-két varázslattal, de ők nem fogják felismerni az Igazi Mestereket. Le lesz nyűgözve és el lesz foglalva az egójuk, és az örökké nyüzsgő elméjük, egyik illúzióból a másikba esnek, zsákutcákban forognak jobbra-balra, majd aztán vagy kitudnak ebből jönni vagy sem. Az a tanítvány aki viszont felkészült, annak megjelenik a Mester hogy vezesse és megmutassa az utat.

Szerinted egy ilyen tanítvány, aki felkészült, megkapta a sorstól a Mesterrel való találkozás lehetőségét is, leáll majd vitatkozni Mesterével? Elkezdi majd felülbírálni, vagy figyelmenkívül hagyni annak tanácsait? Elkezdi majd jobbról-balról szételemezni és analizálni a mondottakat? Szerinted elkezdi majd összehasonlítgatni azzal a sokszázadik könyvvel, amit még ki tudja kitől olvasott és mikor? Sőt, szerinted a felkészült tanítvány elkezdi majd a Mester tanácsát a saját szája íze szerint átformálni, átgyúrni, belevinni egy-két saját okoskodást, hozzátenni innen-onnan még egy kis katyvaszt, aztán ezt higítani, sűríteni, forralni, csak hogy az egójához kellő képpen illeszkedjen? Ha ezt egy harcművészeti klubban csinálnád, szerinted mekkora pofont kapnál a sensei-től? Vagy úgy megforgatna és dobna el téged maga körül, hogy csak úgy csattanál a gyakorló-szőnyegen! Akkor vajon miért csinálod ezt itt a meditációs területen?

Miért hiszed hogy többet tudsz annál, mint aki ott van,
ahová Te még csak szeretnél eljutni?


Ennek a kérdésnek az ízlelgetésével kívánok kellemes hétvégét!



Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!