Küzdelmek Kínában, miközben nemes eszmék, és konfuciánus filozófia lebeg a hadurak hatalmi játszmáinak árnyékában
Salát Gergely sinológus írta a Három királyság előszavát:
(részlet)
- "Központi fogalma a yi ('igazságosság' , 'kötelességtudat' , 'erény') a konfuciánus filozófia, illetve a mai kelet-ázsiai gondolkodás és értékrend egyik legfontosabb eleme. A regény hatását Kínában és a környező államokban sokan Shakespeare-nek az angol irodalomra gyakorolt hatásához hasonlítják, de valószínűleg A három királyság még mélyebb nyomot hagyott a kínai, japán, vietnámi, thai és koreai kultúrában."
- "Mivel a regény a mai napig óriási hatással van a kínai kultúrára, a taktikai és stratégiai gondolkodásra - legyen szó politikáról, üzletről, barátságról vagy a mindennapi élet kisebb-nagyobb ügyeiről -, megismerésével közelebb kerülhetünk Kína és a kínaiak megértéséhez. Ez pedig különösen fontos most, hogy a Középső Birodalom visszanyerte régi vezető szerepét Kelet-Ázsiában, sőt immár globális befolyásra tett szert, s gazdaságilag, politikailag, katonailag és kulturálisan új virágkorát éli."
A könyv közepénél járok. Magával ragadó a különös karakterek jelenléte, azonban a történetnek egy fura visszhangot ad az, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában is háború van most. Halálsikoly, kín, vér, éhezés, fájdalom és félelem.
A Három királyságban az árulás, a hűség, ravaszság, bölcsesség, és bátorság különös elegyét láthatjuk a kínai hadurak stratégiai és taktikai mozgásában. Valami hasonlónak lehetünk tanúi itt a jelenben is. Csak az eszközök és a technológia lett modernebb, de az ember lényének mélyén ugyanaz van. Hatalomvágy, pusztítás, építés, nemes eszmék, kegyetlenség, hősiesség, árulás, bátorság, félelem, és sok minden egyéb. Egy háborúskodás körül mindig vannak aktív résztvevők, és vannak passzívak. Kit éppen hova sorolt a történelem egy adott korszakban.
Telnek az évezredek és valahogy nehezen találja az emberiség a békességet. Valahogy mindig egymás lábára lépünk. Valaki mindig begőzöl, valaki mindig hangosabb a kelleténél, valaki mindig többet akar a megérdemeltnél, és valaki mindig gerjeszteni kívánja a feszültséget. Nem tud nyugton lenni az ember. Csöndben építkezni, tanulni és fejlődni, békében lenni, az túl unalmas.
(részlet)
- "Központi fogalma a yi ('igazságosság' , 'kötelességtudat' , 'erény') a konfuciánus filozófia, illetve a mai kelet-ázsiai gondolkodás és értékrend egyik legfontosabb eleme. A regény hatását Kínában és a környező államokban sokan Shakespeare-nek az angol irodalomra gyakorolt hatásához hasonlítják, de valószínűleg A három királyság még mélyebb nyomot hagyott a kínai, japán, vietnámi, thai és koreai kultúrában."
- "Mivel a regény a mai napig óriási hatással van a kínai kultúrára, a taktikai és stratégiai gondolkodásra - legyen szó politikáról, üzletről, barátságról vagy a mindennapi élet kisebb-nagyobb ügyeiről -, megismerésével közelebb kerülhetünk Kína és a kínaiak megértéséhez. Ez pedig különösen fontos most, hogy a Középső Birodalom visszanyerte régi vezető szerepét Kelet-Ázsiában, sőt immár globális befolyásra tett szert, s gazdaságilag, politikailag, katonailag és kulturálisan új virágkorát éli."
A könyv közepénél járok. Magával ragadó a különös karakterek jelenléte, azonban a történetnek egy fura visszhangot ad az, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában is háború van most. Halálsikoly, kín, vér, éhezés, fájdalom és félelem.
A Három királyságban az árulás, a hűség, ravaszság, bölcsesség, és bátorság különös elegyét láthatjuk a kínai hadurak stratégiai és taktikai mozgásában. Valami hasonlónak lehetünk tanúi itt a jelenben is. Csak az eszközök és a technológia lett modernebb, de az ember lényének mélyén ugyanaz van. Hatalomvágy, pusztítás, építés, nemes eszmék, kegyetlenség, hősiesség, árulás, bátorság, félelem, és sok minden egyéb. Egy háborúskodás körül mindig vannak aktív résztvevők, és vannak passzívak. Kit éppen hova sorolt a történelem egy adott korszakban.
Telnek az évezredek és valahogy nehezen találja az emberiség a békességet. Valahogy mindig egymás lábára lépünk. Valaki mindig begőzöl, valaki mindig hangosabb a kelleténél, valaki mindig többet akar a megérdemeltnél, és valaki mindig gerjeszteni kívánja a feszültséget. Nem tud nyugton lenni az ember. Csöndben építkezni, tanulni és fejlődni, békében lenni, az túl unalmas.
A háborúskodás sajnos a
maga kíméletlenségével, de nagyon is tanulságos. Az emberről és az
életről igazán mélyreható és megfontolandó leckéket kapunk, amelyeket
nyilván jobb lenne békés viszonyok között elsajátítani és megérteni, de
ha erre nem vagyunk képesek, akkor maradnak az ilyen megrázkódtató
események. Hátha ebből tanulunk. A történelem azt mutatja sajnos, hogy
erre kicsi az esély. De talán. Mégis. Majd egyszer.
A kínai hadurak történetét ajánlom mindazoknak, akik tanulni szeretnének!A Kolostor Őre
