A címe: Egy asszony élete
A
műben végigkísérhetjük egy fiatal lány életét egészen a késő
öregkoráig. Örömök és bánatok, megpróbáltatások és megrázkódtatások.
Élet, halál, házasság, anyaság, család, egyház, vallás, bánat és
boldogság, szóval sok mindent átél. És ezzel kapcsolatban merült fel
bennem két téma, ami szerintem erősen kidomborodik a műben,
természetesen finom módon, úgy, hogy a tanulság levonását a szerző
meghagyja az olvasónak.
A két téma:
- Álomvilág
- Sorsszerűség
Ahogy kavarognak az események, érdekes megfigyelni miként viszonyul a főszereplő Jeanne a fenti két témához.
Álomvilág
Jeanne hajlamos a valóság elől egyfajta rózsaszín, pozitív és ábrándos, naivan elképzelt álomvilágba menekülni. Nehezen akarja beengedni tudatába a valóságot, nehezen akarja felismerni a helyzeteket, a miérteket, a környezetében bekövetkező szükségszerűségeket. Ám minél inkább ellenáll, annál nehezebb és keserűbb a felébredés, amikor a valóság már kikerülhetetlenül a küszöbön kopogtat. Sőt, mindent elsöprő erővel ajtóstul rúgja rá a házat
Sorsszerűség
Ez kapcsolódik is a fentiekhez, ugyanis minél inkább álomvilágot épít az ember, annál inkább érzi a kényszerítő Sorsszerűséget, és hogy csak sodródik az eseményekkel. C.G. Jungnál olvastam többször, hogy minél kevésbé vagyunk Tudatosak, annál inkább érezzük azt, hogy kiszolgáltatva állunk a Sors és a Karma különös és könyörtelen erői közepette.
Jeanne-al is valami ilyesmi történik, és Maupassant a nagyszerű írók tehetségével és finomságával rajzolja meg a szereplők drámáját.
Kiváló könyv ide vagy oda,
mindenesetre úgy tűnik, hogy Maupassant élete is tele volt küzdelmekkel. Jómódban és elismertségben élt, de aztán súlyos betegségek, drogok, téboly, öngyilkossági kísérlet és őrültek háza zárta rövid életét, szóval neki is megvolt a saját küzdelme az álomvilággal, a tudatossággal és a sorsszerűséggel. Talán pont ezért tudott erről ennyire mélyen írni.
Egy
másik kiváló író, Tolsztoj állítólag azt mondta Maupassant e
művéről, hogy a világirodalom egyik legszebb alkotása. Szóval tudatosság ide vagy oda, irodalom ki vagy be, szerintem érdemes
nekünk modern meditálóknak is elolvasni ezt a 140 évvel ezelőtt íródott
csodálatos regényt, ennek az asszonynak a különleges életét.
A Kolostor Őre
A két téma:
- Álomvilág
- Sorsszerűség
Ahogy kavarognak az események, érdekes megfigyelni miként viszonyul a főszereplő Jeanne a fenti két témához.
Álomvilág
Jeanne hajlamos a valóság elől egyfajta rózsaszín, pozitív és ábrándos, naivan elképzelt álomvilágba menekülni. Nehezen akarja beengedni tudatába a valóságot, nehezen akarja felismerni a helyzeteket, a miérteket, a környezetében bekövetkező szükségszerűségeket. Ám minél inkább ellenáll, annál nehezebb és keserűbb a felébredés, amikor a valóság már kikerülhetetlenül a küszöbön kopogtat. Sőt, mindent elsöprő erővel ajtóstul rúgja rá a házat
Sorsszerűség
Ez kapcsolódik is a fentiekhez, ugyanis minél inkább álomvilágot épít az ember, annál inkább érzi a kényszerítő Sorsszerűséget, és hogy csak sodródik az eseményekkel. C.G. Jungnál olvastam többször, hogy minél kevésbé vagyunk Tudatosak, annál inkább érezzük azt, hogy kiszolgáltatva állunk a Sors és a Karma különös és könyörtelen erői közepette.
Jeanne-al is valami ilyesmi történik, és Maupassant a nagyszerű írók tehetségével és finomságával rajzolja meg a szereplők drámáját.
Kiváló könyv ide vagy oda,
mindenesetre úgy tűnik, hogy Maupassant élete is tele volt küzdelmekkel. Jómódban és elismertségben élt, de aztán súlyos betegségek, drogok, téboly, öngyilkossági kísérlet és őrültek háza zárta rövid életét, szóval neki is megvolt a saját küzdelme az álomvilággal, a tudatossággal és a sorsszerűséggel. Talán pont ezért tudott erről ennyire mélyen írni.
A Kolostor Őre
