Legutóbbi kirándulásunk alkalmával Alsó-Ausztria és Burgenland határán fekvő Lajta-hegység erdejében baktattunk, amikor egy kereszteződésnél a szánk is tátva maradt.
Sokszor mosolyra fakadunk az osztrák giccs-humor-művészet triumvirátusának gyöngyszemeitől, de néha olyan erős élményt élünk át, hogy egyszerre rázza lényünket a nevetés, a fanyarság, az ámulat, ami aztán végül egy hatalmas kérdőjellé formálódik arcunkon. Ekkor annyi merül már csak fel bennünk: mire gondolt vajon a költő?
Hasonló történt most is.Túrabakancsunk rendületlenül taposta az út porát, amikor egy fa tövében ez a látvány fogadott:
Nagyításhoz klikk a képekre!
Törpök, békák, kacsák, és egyéb kedves műanyag és gipsz lények fogadják a kirándulót a fa tövében. Egy csoportban ott állnak és köszöntik a túrázót, kedvesen integetnek, és talán szép napot is kívánnak szívből. Köszönjük! Ha maradt még szussz a kirándulóban arra, hogy éles figyelmével tovább pásztázza a tájat, akkor a törpök pártjának közgyűlésétől arrébb ülve megpillanthatja a történelem egyik legnagyobb gondolkodóját, magát Lenin elvtársat!
Ahogy a klasszikus mondja: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. Itt
a bizonyíték, tessék! A Lajta-hegység erdejének mélyén is a törpök
társadalmának óriás kérdesein töpreng Vlagyimir Iljics.
A lélegzetünk is elállt Zsuzsával. Hirtelen nem is tudtuk ezt az egészet hova tenni. Mire gondol vajon ott Lenin? De, mire gondolt vajon a kompozíció alkotója? Nyilván nem egy ember hozta össze az egész jelenetet, úgy is mondhatnám híven a témához, hogy kollektivista munka született, mindenki hozzátett egy kicsit, legalább egy kis szobrocskát, na de aki feltette az i-re a pontot, aki elhelyezte ott az aranyozott Lenin szobrot, az vajon mire gondolhatott? Mit mond vajon számunkra, ártatlan túrázók számára? Nem tudom, de az üzenet erős.
Az őszi levelek már lehullottak, az erdő szelleme pedig úgy tűnik hogy a törpöket is, és Lenin elvtársat is befogadta. Jön majd aztán a tél, a fagy, a hó, és aztán újra csak a tavasz. A törpök közössége és Lenin töprengése pedig újra és újra megállítja majd a túrázók sokaságát, hogy erdei baktatásuk közepette átgondoljanak ezt-azt. Szpasziba!
A Kolostor Őre
A lélegzetünk is elállt Zsuzsával. Hirtelen nem is tudtuk ezt az egészet hova tenni. Mire gondol vajon ott Lenin? De, mire gondolt vajon a kompozíció alkotója? Nyilván nem egy ember hozta össze az egész jelenetet, úgy is mondhatnám híven a témához, hogy kollektivista munka született, mindenki hozzátett egy kicsit, legalább egy kis szobrocskát, na de aki feltette az i-re a pontot, aki elhelyezte ott az aranyozott Lenin szobrot, az vajon mire gondolhatott? Mit mond vajon számunkra, ártatlan túrázók számára? Nem tudom, de az üzenet erős.
Az őszi levelek már lehullottak, az erdő szelleme pedig úgy tűnik hogy a törpöket is, és Lenin elvtársat is befogadta. Jön majd aztán a tél, a fagy, a hó, és aztán újra csak a tavasz. A törpök közössége és Lenin töprengése pedig újra és újra megállítja majd a túrázók sokaságát, hogy erdei baktatásuk közepette átgondoljanak ezt-azt. Szpasziba!
A Kolostor Őre
