KÉP: Sting a TED-en
STING és az utolsó hajó
"Cölöpök hasadása és a láncok nyögése,
világvégének hangja a füledben,
ahogy az acélhegy hasítja a vizeket,
ahogy az utolsó hajó száll a tengerre"
Néhány éve amikor Sting előadta a TED-en a saját történetét a szülővárosával kapcsolatban, nagyon megérintett. Mesélte hogy már egészen korai emlék a gyerekkorából, hogy az utcájuk végén egy hatalmas hajó állt.
Anglia észak-keleti részében nőtt fel, egy hatalmas hajógyár mellett. Emberek ezrei jártak oda nap, mint nap, hogy kőkemény munkát végezzenek. Nehéz volt bekerülni a gyárba. Csak akkor sikerült, ha valaki meghalt és kiesett a munkából. Piszkos, zajos, szegényes környék volt. Ennek ellenére az ott lakók mégis büszkék voltak a munkájukra, hiszen a világ legnagyobb hajói készültek ott, az utcájuk végén.
Sting mégsem erre vágyott, mást akart az élettől. Többet, szebbet, jobbat. Aztán a zene mellett döntött, és el is került a szülővárosából. Jöttek a sikerek, a vagyon, a díjak, szép család, és rengeteg minden. Aztán a sikeres alkotói tevékenység egyszer csak megrekedt, megállt. Sting aztán hosszú idő után visszafordult a kezdetekhez. A forráshoz, mindennek a kezdetéhez, élete kiindulópontjához, a hajógyárhoz.
Úgy érezte hogy meg kell mutatni az ottani emberek küzdelmeit a világ számára is. Azt, hogy milyen nehéz az ottani élet, de különösen akkor, amikor végleg bezár a gyár. Amikor az utolsó hajó is tengerre száll.
Sting mesél a szegény hajógyári életről, majd a városukba látogató angliai királyi család pompájáról, és a hatalmas hajókon utazó exkluzív vendégekről, és hogy gyerekként mennyire megérintette ezeknek a különböző világoknak a hatása. És hogy mennyire elvágyódott onnan. Aztán később rájött hogy, akár egy gyári hegesztő munkás az ember, akár rock sztár, vagy maga az angol királynő, akár egy törzsi tag valahol az Amazonas partjainál, bárkik legyünk is, mindennek a végén, mindannyian ugyanabba a hajóba kerülünk...
A hajók és a kohók
Szomorú a történet amiről Sting mesélt, a hajógyári munkások kiszolgáltatottsága, de ez egyáltalán nem egyedi. Magyarországon is sok család tudna erről mesélni, hogy a bányászat, a gyárak és a kohók megszűnése után mennyien kerültek reménytelen és szomorú helyzetbe. De egyéb iparban, akár a mezőgazdaság területén is, vagy bárhol máshol is vannak ilyen történetek, amikor az élet átlép konkrét városok és régiók feje fölött. Korábban elképzelhetetlen dolgok tudnak aztán megtörténni.
Ilyenkor vagy beleragad egy régió a keserűségbe és a letargiába, vagy megpróbál valahogy kikecmeregni. Nyilván a legjobb az, ha nem kerget hamis álmokat, és már eleve felkészül egy ilyen lehetőségre is. Arra, hogy megváltozhat a széljárás, és akár el is fújhat a fejük fölül egy komplett iparágat is. Természetesen visszanézve mindig bölcs az ember, mindig tudja, hogy mikor mit kellett volna lépni. Na de a jelenben?
Tesla
A szemünk előtt zajlik a Tesla vezetésével egy komplett iparág átalakulása. És ne legyenek kétségeink, ne legyenek illúzióink, ennek rengeteg vesztese lesz. Megszűnő munkahelyek és bezárt cégek. Természetesen, ezzel párhuzamosan pedig majd alakulnak új munkahelyek és indulnak új cégek. Ilyen a világ. Ha nem ez lenne, még mindig a kovácsműhelyekbe járnánk patkót venni a lovainkhoz, és a postagalamb vinné a kolostoros blog üzeneteit az olvasókhoz.
Egész egyszerűn átalakul a világ. Nyilván a közben felmerülő sérüléseket azért tompítani és kezelni kell, de nem tudjuk visszafelé forgatni a történelem kerekét. Viszont tanulni tudunk belőle. És a kulcsszó itt, a tanulás.
Magyarország teljesen ki van szolgáltatva a német autóipar fejlődésének. Azon belül is a régi, hagyományos autómárkáknak, akiknek a gyárai, részben Magyarországon dübörögnek.
Kínában rekordsebességgel építette fel az óriásgyárát a Tesla idén, a következő hely pedig ahová beteszi a lábát: Németország. És ha ez nem lenne elég, akkor érdemes azt a nem mindennapi iparági pillanatot is megtekinteni, amikor a hír bejelentésénél, maga a Volkswagen cég vezére fejezi ki maximális elismerését Elon Musknak, és egészen egyszerűen kalapot emel azelőtt, ahogy átalakításra késztette az egész iparágat.
Elgondolkodtató pillanatok ezek. Lassan talán készülhet a magyar Sting megírni a Kárpát-medence autóipari munkásainak a dalát is. Hacsak elő nem veszi a társadalom a mágikus szót: tanulás.
"Cölöpök hasadása és a láncok nyögése,
világvégének hangja a füledben,
ahogy az acélhegy hasítja a vizeket,
ahogy az utolsó hajó száll a tengerre"
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
