2019. február 2., szombat

21 lecke a 21. századra

Mr. Harari harmadik könyve az előzőekhez hasonlóan szintén lenyűgöző, elgondolkodtató és továbbadandó. Vinni kell a hírét, még addig, amíg nem késő! Hiszen ahogy átléptük az évszázad és az évezred küszöbét, olyan sebességbe kapcsolt az emberiség, és olyan közel kerültünk egymáshoz, ami teljesen új konfliktusok, feszültségek, újabb kérdések és kihívások elé állítottak minket. Lesz bennünk elég bölcsesség megoldani a problémákat, vagy elsodornak minket?
 
A válasz nehéz, 
 
különösen annak fényében, hogy talán még magukat a problémákat sem sikerült kellőképpen azonosítanunk, rangsorolnunk és felismernünk. Már azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon a megfelelő kérdéseket tesszük-e föl magunknak, vagy sem?! Ebben segít Harari professzor könyve, hogy kilépve a megszokott gondolati sémákból, egy új nézőpontra, egy új mezőre vezesse a szemlélődő Homo Sapienst. És aztán megállva egy pillanatra, új látószögek, új kérdések, és új gondolatok születhessenek meg. Olyanok, amelyek bölcs válaszokat adhatnak korunk kőkemény kihívásaira.
 
Mit kezdjünk a 21. században a gazdasággal? A vallással? A migrációval, globalizációval, a környezetszennyezéssel, Istennel, a tudománnyal, szóval önmagunkkal az emberiséggel. Mit kezdjünk velük? Könyve nem a válaszokat akarja feltétlenül megadni, hanem a mélyreható kérdések feltevésére ösztönzi inkább az olvasót. Talán ha minél jobbak lesznek majd a kérdéseink, annál jobb válaszokat is fogunk kapni.
 
A könyve szerint három fő veszély
leselkedik az emberiségre a XXI. században
- írja a 24
 
Harari izraeli történész írásait
mindenkinek meg kéne ismernie
- mondja az azonnali
 
Távoli témákat hoz össze
a technológiai kérdésektől a politikáig,
az emberi evolúciótól a futurológiáig,
a sci-fitől a meditációig
 
 
Hararit olvasva
 
két másik terület jutott még eszembe. Az elmúlt hónapokban és években eléggé elmélyültem két nagy témában: Jung pszichoanalízisében és a Ji-king, a változások könyvében. Bár, mindkét téma az emberről és a környezetéről szól, de mégis eltérő módon. Viszont van bennük egy közös és hasonlatos jelenség, ami még szerintem Harari soraival is összecseng. Ez pedig: a megfontoltság.
 
Első pillantásra ez a fogalom hogy, megfontoltság, nagyon szimplának tűnik. Talán túl egyszerűnek. Pedig, dehogy is! Jung és a Ji-king is, még ha nem is szó szerint mondják ki és hangsúlyozzák a megfontoltság fontosságát, de az egész üzenetük ezt tükrözi. Hosszan és bőven kifejtve a megfontoltság hasznosságát hangsúlyozzák. Míg ők hosszabban, Lao-ce töményebben fogalmazza ezt meg a Tao-Te King-ben. Részletek:
 
- A bölcs sürgés nélkül működik...
- A bölcs hátrahúzódik, ezért halad...
- Az óvatos vándor nem hagy lábnyomot...
- A gondos beszédű nem kelt haragot...
- Az út örök és tétlen, mégis mindent végbevisz észrevétlen...
- Aki tapintattal vezet hadat, győzelmet arat...
- A jó hadvezér nem harcias, a jó harcos nem haragos...
- Nem vonulok egy hüvelyknyit előre, inkább egy lábnyit vissza...
 
 
Megfontoltság
 
Ez tükröződik számomra tehát Jung mélyreható munkájából, a Ji-kingből, és a Tao-Te King-ből is. A megfontoltság óvatossága. A megfontoltság alázatossága. A megfontoltság bölcsessége és harmóniája. Nem vonulok egy hüvelyknyit előre, inkább egy lábnyit vissza.
 
 
És még egy helyen találkoztam ezzel. Szun-ce, A hadviselés törvényeiben a győzelem megismerésének öt alapelve közül az elsőnek ezt tartja: "Aki megérti, mikor szabad harcba bocsátkozni, és mikor nem, az győz."
 
Ezeknek a fenti témáknak az esszenciális megjelenését valahogy úgy tudom elképzelni, mint amikor két harcos találkozik, meghajolnak, mélyen önmagukba és egymás lényébe néznek, aztán még mielőtt bármilyen mozdulat is megtörténne, az egyik kijelenti: nyertél. Meghajolnak újra, majd távoznak.
 
Talán kicsit groteszk a jelenet, semmitmondó és nehezen elképzelhető, de mégis, valamifajta esszenciális lecsapódása számomra ez a fenti bölcsességeknek. Az önismeret, az őszinteség, és a Tao útja ha a maga ütemében halad, akkor a dolgok egyértelműek. Tisztán látszik hogy kik vagyunk, és hogy mit kell tennünk. És nem csak látszik, hanem tudjuk is, és tesszük is. Pontosan azt, amit tennünk kell. Ezt a letisztultságot egy embernek még önmagában belül is is nehéz megvalósítania, hát akkor milyen nehéz ezt kollektív szintre emelni. Egy törzs, egy család, egy város, egy ország, egy kontinens, vagy egy komplett bolygó esetében.
 
Mr. Harari

sem könnyű feladatra vállalkozik, amikor a 21. század emberének kínál töprengésre 21 témát. Jól tesszük ha megállunk egy pillanatra, mélyen magunkba tekintünk, és elgondolkozunk azon, hogy mikor melyik harcba érdemes beszállnunk. Egyénileg is, és kollektíven is. A bölcs hátrahúzódik, ezért halad... 

 
 
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
 
Csak Könnyedén
 
 
 
Társadalmi célú hirdetés: