2016. szeptember 1., csütörtök

Mária Terézia


A történész és akadémikus Niederhauser Emil könyvét hoztam most el ide, a kolostor meditatív udvarára. Csodálatos kiadvány Mária Terézia életéről és koráról. Professzori alapossággal mutatja be az uralkodónő életét, személyét, és környezetét. A történelmi érdekességen túl, Mária Teréziának spirituális jelentősége is van. Erről pedig majd Shri Matajitól hallhatsz pár dolgot.

Ismerkedjünk meg tehát közelebbről Mária Terézia életével és személyiségével. Az idézetek és képek mind a fenti könyvből származnak.


"Az uralkodónő szinte vele született érzékkel tudta reformjait elfogadtatni, egyiknek a visszavonására sem kellett sort keríteni, legfeljebb a továbbfejlesztésére. Ezzel az érzékkel, az országanya öntudatával és biztonságával indította el egész birodalmát a polgári átalakulás felé vezető úton."

 
 "Az 1745 -ös drezdai béke után, tehát ötévi, súlyos gondokkal teli uralkodást maga mögött hagyva fehér arcbőrével, világoskék szemével és hófehér fogaival Mária Terézia még mindig igen szép fiatalasszony. Ez volt a megnyerő benne már akkor, amikor még nem lépett trónra. Ferenc nyilván indokoltan lett szerelmes a szép leányba. Később a szépség méltósággá alakult át. Termete a sok terhességtől és szüléstől elnehezedett. Már inkább a családanya, mint a szépasszony. A méltóság még akkor is megmaradt, amikor, férje halála után, már csak fekete özvegyi ruhát hordott, minden ékszer nélkül. A méltóság belső lényegéhez tartozott, az istenkegyelmiség tudatához meg az örökölt méltósághoz."

- - -

"A szépséghez és a méltósághoz hozzátartozott az is, hogy Mária Terézia a maga századához képest voltaképpen igen természetes életet élt: törődött az étkezéssel, gondja volt a tisztaságra, a testápolásra, abban a korban, amikor a hölgyek ez irányú hiányosságaikat parfümökkel palástolták. Az egészséges életmódhoz tartozott a friss levegő szeretete, szívesen ment szabadba, a mindennapi teendők közben is nyitva kellett tartani az ablakokat, hogy beáramolhasson a friss levegő."

- - -

"Mária Terézia tehát öntudatos Habsburg, és öntudatos uralkodó volt, utóbbit még a dinasztiához való tartozásnál is előbbre valónak tekintette. Ehhez pedig hozzátartozott a nagyon szigorúan vett kötelességtudat. Az 1750-es években írt végrendeletében így fogalmazta ezt meg: "Ez az igazság mindig a szemem előtt lebegett és sokszor mérlegeltem, hogy nem a magamé vagyok, hanem a közönségé {dem publico, ahogy az eredetiben van, manapság azt mondanánk, a társadalomé vagy az állampolgároké - N. E.}. Minthogy ennek az alapelvnek megfelelően szándékaimat mindig jól megvizsgáltam, utólag mindent jó állhatatossággal kezdtem meg és erőteljesen folytattam - és eközben kedélyemben olyan nyugodt voltam még legnagyobb bajaim idején is, mintha a dolgok egyáltalán nem is tartoznának rám..."

- - -

"Mozart első ízben mint csodagyerek szerepelt az udvarban. Közismert, hogy Mária Teréziának annyira megtetszett a játéka, hogy ölébe is vette a hatéves művészt. Hat évre rá, Mozart még mindig csak 12 éves, de a bécsi árvaház felszentelése alkalmából maga dirigálja a misét, az ünnepségen..."



Raja Lakshmi: a videóban elhangzó kifejezés azt a Isteni Princípiumot jelenti, amiről Shri Mataji ezt mondta:
 
"Aztán ott van Raja Lakshmi, aki a királyok méltóságát adja. Ha a királyok úgy viselkednek, mint a szolgák, akkor nem hívják őket királyoknak. Méltóságteljesen kell viselkedniük. A király méltóságát, fenségességét a benne lakozó Raja Laksmi adja." 

Shri Mataji, Italy, 1987.10.25.


Shri Mataji Schönbrunn -ban, Mária Terézia uralkodásának helyszínén a 80-as évek elején. A császárnő mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért.

- - -

"Még utolsó napjaiban is megemlékezett a magyarokról. Hívatta Esterházy kancellárt, és azt mondta neki: "Meghalok. Mondja meg nemzetének, hogy egészen utolsó pillanatomig hálával emlékeztem meg róla." Ez már nem politika, kormányzati megfontolás, jól kiszámított hatásos gesztus. Egy haldokló emlékezik így azokra, akik egykor valóban megmentették.
Ez okozza, hogy a királynő a magyarok, még a parasztok emlékezetében is oly sokáig megmaradt. Később éppen II. Józseffel szembeállítva került egyfajta piedesztálra. Erről csak a pártállam lökte le, ahol még a Kádár-korszak utolsó éveiben is a párt hivatalos lapjában Mária Terézia zabolátlan szerelmi életéről lehetett írni. Talán manapság már túl vagyunk az ilyen ostoba hiedelmeken."


"November 28-án délután négy órakor a Bécsben lévő gyerekei jelenlétében felvette a halotti szentségeket, el is búcsúzott tőlük. Éjjel nem aludt, mert szemébe akart nézni a halálnak. 29-én reggel Józseffel reggelizett. Levelet írt Mária Krisztinának, melyben kifejtette, hogy életében semmi sem sikerült neki olyan jól, mint az ő házasságuk. Délelőtt tízkor a főhercegnőket elküldte, Józseffel beszélgetett franciául, pedig a személyes érintkezésben gyermekeivel mindig a németet használta. Talán ez is öntudatának gyengülését mutatta. Este József támogatta az ágyhoz, megkérdezte, nem fekszik-e rosszul? Igen, felelte, de elég jól ahhoz, hogy meghaljak. Este 9 óra volt.
 
Abban a Bécsben, amely annyit köszönhetett neki, halálhíre az első percekben örömet keltett, mert neki tulajdonították az italadó felemelését. Iszonyú mozzanat egy ilyen élet végén."


 - - -





Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén