2008. október 19., vasárnap

A kiskacsa és a meditáció esete

Élt egyszer egy kiskacsa.
Nem igazán volt elégedett az életével, és a sorsával.
Főleg a munkát nem kedvelte.




Nem tudta mit csináljon, mit cselekedjen,
mi tévő legyen az életében.
Merre induljon el, és merre ne? Mi alapján döntsön?

Folytak a dolgos hétköznapok,
és az életébe folyamatosan érkeztek a JÓ és a ROSSZ hírek.
Mit kezdjen velük? Örült, bánkódott, épp amilyen hír érkezett.
Már nagyon fárasztotta szegény kiskacsát ez a csapongás.
Vágyott már a szabadságra, és arra hogy ellent tudjon állni
a Jó és a Rossz hírek okozta viharoknak.

Egy szép napon eleredt az eső.
Épp kint járt a szabadban és nagyon elázott. Mérges is volt, dühös is.
Aztán egy pillanatra mintha megállt volna az idő, és szeme megakadt egy vízcseppen, ami éppen a tolláról folyt le...

Ebben a pillanatban, a
vízcsepp folydogálását nézve jutott eszébe,
a híres indiai, Mahatma Gandhi, és az ő mondása!

Minden megvilágosodott,
a kiskacsának "kinyílt" a szeme,
és megértette Gandhi üzenetét!
Azt amelyikben pont egy kacsával
mutatta meg az élet helyes útját...

A kiskacsa ezek után már nem is kesergett az eső miatt.
Boldogan ölelte magához a sorsát. Elégedetten, és fütyörészve indult tovább, hogy leélje élete következő, most már sokkal világosabb fejezetét.

- Ha kiváncsi vagy Te is arra,
hogy vajon Gandhi micsoda bölcsességet
tárt fel egy kacsa példáján keresztül....

- Ha Téged is fárasztanak már a "viharok",
akkor a következő bejegyzés mindenképpen segítségedre lesz!

Pár nap és megjelenik itt
Mahatma Gandhinak az az üzenete,
amelyik után a kiskacsa vidáman,
és fütyörészve indult el az élet országútján.


Üdv
A Kolostor Őre



Csak Könnyedén

.