Baden. Erdő.
Hegyen fent. A múltkor megkezdett Beethoven utat , szintén a badeni hegyek erdeiben folytattuk Zsuzsával tavaszi túrázásunk keretében. Annyira kellemesek az osztrák erdők , ahogy a túrázók megbecsülik és tisztán tartják őket. Felüdülés a testnek és a léleknek eltölteni a természetben néhány órát. Ahogy a költő mondja : " Jó így csendesen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat " Völgyben lent. Ahogy egyre beljebb haladtunk az erdőben, a túrabakancsom alatt már ütemesen ropogtak a gallyak és a kövek. Az országút hangja egyre kevésbé szűrődött már be a fák közé, átvette helyét a csend és a madárfütty. Kristálytiszta levegő, sebes folyású erdei patak, madárdal és boldog túrázók. Mi kell még? Semmi. Talán mégis csak annyi, hogy az ember értékelni tudja a pillanatot, és megőrizze a környezetet az utána érkezők számára is. Sétánk közben ilyeneken morfondírozva jutott eszembe a haibun történetek közül az erdészházé: Üdvözl...