MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

2x200 fekvőtámasz, napi 45 kilométer futás, szétrugott állkapcsok és vérző sípcsontok után, most végre van egy csöpp időm, úgyhogy rohanva írok, hiszen már rég jelentkeztem itt a blogon. A viccet félretéve, nem egy karatetáborban vagyok, de valami hasonló formálódik, úgyhogy picit le van foglalva a figyelmem, az energiáim és az intéznivalóim, de van pár tanulság, és ezeket azért gondoltam, még ha nagyvonalakban is gyorsan, de megosztom Veled. Képzeld csak el milyen brutál lenne ha most bekerülnél egy karate edzőtábor kellős közepébe. Napi 3-4 kőkemény edzés. Küzdelmek, hajnali kelés és sok-sok egyéb, embert próbáló dolog. Egész egyszerűen nem bírnád! Se a tested, se az elméd. Valószínűleg kikészülnél teljesen, már az első nap. Persze ez érthető, hiszen nem vagy ráhangolódva, nem vagy felkészülve, úgyhogy ez elég kemény "mélyvíz" lenne. Azonban vannak olyanok, akik alig várják egész évben, hogy eljussanak egy ilyen kemény edzőtáborba. Egész évben edzenek, készülnek, gyakorolna...

Vannak dalok amik felráznak. Életet lehelnek a hervasztó pillanatokba. Felemelnek, megsimogatnak, boldogságot és örömet adnak. Feltéve ha át tudod venni a hangulatukat, a vibrációit és a lendületüket. Itt nehogy valami agressziv, tolakodó zenét képzelj el most magadban, hanem valami igazán szépet. Olyat, ami nem lezúz és összetör, hanem ami szolidan és szeretettel a hónod alá nyúl, megemel és elrepít. A derű, az öröm, és a valódi mosoly birodalmába. Ilyen dal jön most. Érdemes egymás után többször is meghallgatnod. A második vagy harmadik hallgatásra már könnyen fel tudod majd venni a ritmust. Tapsolj, énekelj, meditálj a zenével. A negyedik, ötödik hallgatáskor pedig csak figyeld hogyan érzed magad. Válj eggyé a dallal, a hangokkal és az egész zenével. A hetedik, nyolcadik alkalommal pedig hallgasd csukott szemmel meditálva. Hagyd hogy vigyen a zene a csend, a nyugalom, és a boldogság birodalmába... SITTING IN THE HEART OF THE UNIVERSE Sitting in the heart of the universe We know Your...

Olyan tanács, amit ha megfogadsz, messze fogsz kerülni az aggódástól, az idegeskedés, vagy éppen a csalódottság birodalmától. Észre fogod venni a jelen pillanat örömeit és áldásait, a világ megnyílik, és érezni fogod a Sors simogató gondoskodását. Kedvenc őszi "sportom" a favágás. Minden nyáron rendelek egy nagyobb mennyiséget, hogy a fagyos téli estéken valódi tűz ropogjon a kandallóban. Olyan formában hozzák, hogy bizony van még vele feladatom bőven. Fel kell aprítani, hasogatni, úgyhogy ilyenkor jópár hétig keményen baltázok, vágom, majd hordom a fát halomba. Alaposan átmozgatja a testemet, kikapcsol, és igazán kellemes órákat lehet ilyenkor eltölteni kint a természetben. A frissen vágott fa illata szinte simogatja az ember orrát. Magányosan, és a tevékenységben kellemesen elmerülve hasogattam pár napja, amikor elfáradtam. Gondoltam megpihenek hűséges társammal a fejszével, kicsit kifújjuk magunkat. Leültem az egyik rönkre. Fáradtan és elégedetten néztem körbe a farakáson,...

Rajzfilmkészítő mesterek vitték vászonra Mózes életét, ami a mostani hétvége filmje lett. Minden olvasónak aki küldött hozzám filmet, köszi szépen, igyekszem folyamatosan nézni őket, szelektálni, aztán amit igazán idevalónak érzek, bemutatni. Kellemes hétvégét és kellemes mozizást kívánok a filmhez! Az időjárást tekintve nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a hétvégével most már teljesen elbúcsúztathatjuk az idei, hosszú és ragyogó nyarat . Jönnek a hűvösebb és egyre rövidebb nappalok, ami kiváló lehetőség a nyári "szeleburdiság" után, egy kis megnyugvásra és feltöltődésre. Tűnődésre önmagunk és az élet dolgain. Kellemes teázásokra , meditációra, az önmagunkban lévő harmónia és egyensúly megtalálására. Mindehhez kívánok még a fenti film kapcsán tanulságos olvasnivalókat is. Mesterekről, a nemesebb és tisztább élet lehetőségéről, a bennünk lévő Guru Elv-ről és ilyen emelkedettebb témákról. A film után pedig, kezdd Mózes életével itt >> (ráadásul ha a linkre kattintasz, jobb olda...

Ne légy lusta! Ennyi volt a mostani bejegyzés, csaó. (-: . . . A viccet félre téve, van hogy engem is bizony elkapnak a negatív erők, és ilyenkor picit nehezebben ülök le meditálni, vagy úgy érzem egy meditációs program előtt, hogy jobb lenne most inkább egy laza délutáni szunyálás, vagy ilyesmi. Persze vannak akik meg épp a másik véglettel küzdenek, és az életük többi részéhez hasonlóan a meditációt is, amolyan rövidtávfutású, sprintelő teljesítménysportnak érzik. Nem győzik darálni a mantrákat, pörgetik az elméjüket ezerrel a meditációval kapcsolatos "elméleti" információkkal, habzsolják, szinte kielégíthetetlenül falják a könyveket, videókat, hanganyagokat, egyik tanfolyamról szaladnak a másikra satöbbi, satöbbi, satöbbi,... na de most nem róluk lesz szó, hanem a lustábbakról! Az egyensúly valahol a kettő közt van. Szóval amikor megkörnyékeznek a lehúzós erők, és inkább csábítanak Téged alvásra, tv-zésre, vagy egyéb dolgokra, akkor figyelj oda magadra. Tudatosítsd magadban...

"...Van azonban egy kis probléma. A modern elme túl sok elképzeléssel van tele. Nem eredeti elképzelésekkel, hanem olyanokkal, amiket olvasással, a médiából és a környezet mentális légköréből gyűjtöttek be. Bármelyik legyen is, az elme telítve van olyan elképzelésekkel, amelyek többnyire másoktól származnak. Ez megnehezíti, vagy nagyon lelassítja, hogy az emberek elfogadják a valóság igazságát. Nem könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy létezik az abszolút igazság, amely túl van az elmén, és hogy a valóság kéznél van és minden ember számára elérhető. Jézus azt mondta: „Az alázatosak fogják örökölni a Földet.” Nem a gyengéket értette ez alatt, hanem éppen ellenkezőleg, azokat az embereket, akik elég erősek ahhoz, hogy félretegyék az egoizmusukat és megrögzött szokásaikat. De a modern emberek se nem erősek, se nem alázatosak. Ellenkezőleg, túlságosan sznobok, arrogánsak, tele vannak megrögzött szokásokkal vagy túlságosan önfejűek még ahhoz is, hogy foglalkozzanak azzal a gondolat...

Különböző ügyek intézése, most hétvégén a fővárosba szólított. Imádom a város gyógyfürdőit, úgyhogy nem hagyhattam ki a kedvencemet, a Széchenyit . Nagyon kellemes volt. Már korábban sötétedik, úgyhogy felkapcsolták az esti kis lámpákat. Közben gőzölgő gyógyvíz lazítja az embert, forró szaunák és gőztermek, és mindehhez kellemesen hűvös, ősz esti friss levegő. Simogató volt nagyon. Így relaxáltam, miközben eszembe jutott a legutóbbi, Spirituális Sablonok című bejegyzésre küldött egyik olvasói levél. Arra gondoltam megosztom Veled (persze a személyes dolgokat kipontoztam) hiszen az olvasó olyan "határvonalakkal" kapcsolatban írt, amelyek mellett, mi a meditatív életet élők nem mehetünk el, mégha a pontos választ néha ilyennek, néha olyannak érezzük is, de mindenképp érdemes ezt a figyelmünkben tartanunk. Az olvasó levelén túl, láthatod majd az én válaszomat is, amiben persze a konkrét "megoldást" nem biztos hogy megtalálod, azonban újabb kérdések merülnek majd föl, ...