Hazaértem Cabellából. Idén is fantasztikus volt. Néhány csodálatos nap a természetben, meditáló emberekkel, töltődéssel, inspirációval, érdekességekkel, és rengeteg mindennel. Annyira tömény tud lenni egy szemináriumi hétvége, többféle szempontból is, hogy nehéz ezt elmondani. Sok emberrel találkozol, sok benyomás ér, sok gondolat, érzés és intuíció is felmerül az emberben. Új dolgokról hall, új ismereteket szerez, és mindezeken túl, talán a leglényegesebb, hogy a meditációs élményei is mélyülnek.
Szóval, valóban sok minden mozdul meg az ember körül, és belül a lényében is. Vannak könnyebben szavakba önthető dolgok, és vannak kevésbé. Kísérletet sem teszek rá, hogy mindent elmondjak itt a blogban, de szemezgetve néhány dolgot azért mégis. Három olyan téma "jelentkezett", ami a szemináriumi hétvégén is erősen a figyelmembe került, és talán majd hasznosítani tudsz belőle valamennyit Te is. Erről a három témáról fognak szólni az elkövetkező napok itt a blogban:
- Apostolok
- Kérdések, Válaszok
- Minimalizmus
Nem új, és nem idegen témák ezek itt a kolostor udvarán, hiszen szó volt már róluk korábban. Azonban most ismét erőteljesen "beköszöntek" a szemináriumi hétvége kapcsán, így, gondoltam akkor behozom őket újra a blogba. Talán hasznos és érdekes lesz Számodra is, meg a blogot majd később felfedező, utókor számára is. Ma az első témáról lesz szó, a többiről majd a következő napokban. Kezdjük tehát az Apostolokkal!
Románia
Körülbelül 10 évvel ez előttre nyúlik vissza a történet gyökere. Bepakoltam a bőröndömbe, és kimentem a keleti-pályaudvarra. Késő este volt már, sötét alakok a vonatok körül, álmos utazók, bennem pedig izgatott várakozás. 24 órás vonatútra készültem Románia túloldalára, a Fekete tengerhez. Teljesen egyedül. Csak én és a bőrönd. És a vágy bennem, hogy találkozhassak azokkal a romániai sahaja jógikkal, akik Constanzánál, a tenger partjánál jönnek össze néhány napra, hogy egy meditatív hétvégén együtt lehessenek. Kellemes hétvége volt, nagyon jól éreztem magam. Mély meditációk, remek beszélgetések, csodás zenék, programok, helyzetek, új ismerősök stb.
Többen rácsodálkoztak hogy így, egyedül, egy ilyen hosszú vonatúttal elmentem hozzájuk. Szóval picit olyan "kakukktojás" voltam ott a hétvégén. Persze ebből semmi kényelmetlenség nem volt. Voltak akik siettek megismerkedni velem, voltak akik meg távolról "méregettek".
10 év után
Ülök az árnyékban most az olaszországi szemináriumon egy fa alatt, amikor kellemes meglepetésben volt részem. Félrevonultam a délutáni hőség elől. Leültem a földre, és még a könnyű kis nyári cipőmet is levettem, hogy mezítláb legyek, és ott meditáljak a fák alatt a hűvös árnyékban. Ráadásul onnan ráláttam az egész hangárra és a környékére, és csak úgy elmerültem a szemlélődésben. Néztem a hegyeket, a fákat és az embereket.
Aztán egyszer csak jött felém egy fiatalember, aki angolul megkérdezte hogy Magyarországról jöttem-e. Mondtam hogy most Bécsben élek, de amúgy igen, magyar vagyok. Visszakérdeztem Ő honnan való. Válasz közben leheveredett mellém, mondta hogy Romániából érkezett, és mondta hogy Ő tudja, hogy én ki vagyok.
HOHOHÓÓÓ, hát néha még én magam sem tudom hogy ki vagyok, erre ide jön ez a fiatalember a fa alá, aztán kijelenti hogy Ő viszont tudja! A viccet félretéve, kezdett egyre érdekesebbé válni a beszélgetés. Kiderült, hogy Ő 10 évvel ezelőtt azon a bizonyos romániai tengerparti szemináriumon ott volt, és nagyon is jól emlékszik rám. Mikor ezt mondta, alaposabban megnéztem az arcát, és rájöttem hogy igen, én is ismerem. Hirtelen beugrott az egész, és emlékeztem rá. Nagy beszélgetés nem volt akkor köztünk, viszont valamiért nagyon megjegyzett magának. Aztán mondta, hogy az elmúlt években már többször is látott engem különböző rendezvényeken, és mindig akart velem beszélni. Úgy tűnt most jött el az ideje.
A dolog érdekessége, hogy ekkor még szerintem Ő sem tudta hogy miért emlékezett rám, meg mit is szeretne nekem mondani. Szerintem erről a kolostoros blogról sem tud. Szóba sem került azalatt az egy óra alatt, amíg beszélgettünk. Tehát a "kapcsolódás" oka nem ez volt. Hát akkor mi? A nehezebben induló beszélgetés aztán ahogy egyre inkább feloldódott, ki is derültek a kapcsolódási pontok, és egy nagyon mélyre vivő párbeszéd indult útjára.
Az Apostolok
Szóba kerültek guruk, Isteni Inkarnációk, tanítványok, tudatosság, viselkedési sablonok, előző életek, karmák, életfeladatok, közösségek, és sok-sok minden. Ráadásul mindezeknek a dolgoknak a jelenben lévő vetülete is, itt a sahaja jógában. A Shri Mataji körül kialakult közösségben. Átbeszéltük a párhuzamot a Jézus körüli tanítványok, és most 2000 év után, a Shri Mataji körüli tanítványokban fellehető "szerepekről". A hasonlóságokról. Ekkor részletesebben elbeszélgettünk Tamásról. Ő is nagyon jól ismerte a történetet.
Aztán sokat mesélt arról, hogy náluk Romániában is hogyan jelenik meg a spirituális közösségben is ez a fajta túlzott "szervezkedés" és "hatalomvágy", és milyen erővel viszi ez el az embereket a "Lényegről". Aztán mesélte ez irányú megfigyeléseit is egyéb közösségekben, mert sokat utazik és beszélget más országok meditálóival is. Aztán persze meg is állapítottuk, hogy nagy titkok nehéz felfedezésére egyáltalán nincs szükség, hiszen akinek van szeme, az nagyon hamar felfedezheti kit milyen vágyak mozgatnak, és ki mifelé szeretne elmozdulni.
Ahogy Jézus körül és után is sokkal "hangosabb" és intenzívebb volt azok hangja és szerepe, akik egyfajta hatalmi szervezkedést és gépezetet kívántak felépíteni és működtetni az Isteni Tanítások köré, (aztán ami meg is rontotta és el is torzította az egészet) elnyomva a sokkal szimplább, tisztább tanítványok hangját, pl: Tamásét. Így, nincs ez másként a jelenben sem. És ahogy annak idején a gnosztikusok is egyfajta kirekesztett kisebbség lettek, akik nem is bírtak azonosulni az akkori "szervezkedések" induló kezdeményeivel, így most is kisebbségben vannak ezek a hangok. Kevesen vannak akik látják, hallják, érzik ezt. A többség most is hajlamos arra hogy...
Még mielőtt
tovább folytatnám a fiatalemberrel történő beszélgetés részleteit, hadd menjek egy picit mélyebbre ebben a fenti témában. Ez segít majd valamelyest tisztábban látni. Akár egy munkahelyi, lakókörnyezeti, családi, vagy éppen spirituális közösségben lévő erők játszmáit. Ha ezeket észreveszed, érdekes dolgokat fedezhetsz majd fel. Nagyon sok, és különböző erők működnek a közösségekben. Most csupán ennek egy nagyon pici szeletéről, a hatalomvágyról lesz szó, annak is három részéről. Azért ezekről, mert bár az "emberi játszmáknak" ez csupán egy szűkebb része, ám annál is jelentősebb hatása van. Hogy mennyire? Jézus után ebből a játszmából épült ki az egész Vatikán, és az egyházi rendszerek. De vajon mit szeretnének "építeni" a mai kor meditálói?
Visszatérve tehát a hatalmi erők játszmájára, nézzünk azon belül is három területet:
- PozícióEgó
- Emberek Mozgatása
- Közösségi Tárgyak Birtoklása
(És az ezekhez asszisztáló "vak" tömeg, akik kiszolgálják a fenti erők mesterkedéseit. "Természetesen" mindig, minden az Isten nevében, a Szent Ügy érdekében történik. Régen is, most is.)
Nézzük részleteiben:
PozícióEgó
Az a típus, aki imádja ha a személyéhez valamilyen pozíció kapcsolódik. Pláne ha ahhoz még "befolyás" is kötődik. Ő valaminek a felelőse, osztályvezetője, képviselője. Rangja, titulusa, elnevezése van. Ennek megvan akár a katonai, vallási, munkahelyi, vagy bármilyen egyéb leképződése. Az Ő egóját ez táplálja, hogy Ő "valaki".
Alapvetően egy társadalom, vagy közösség felépítése, együttélése elkerülhetetlenné teszi, hogy legyenek "pozíciók". Alapvetően nem is ezzel van a gond. Hanem azzal, ha ez túlburjánzik, vagy a pozícióban lévő emberek egója "belebetonozódik" ennek a rendszerébe, és elkezdenek groteszk módon kötődni ehhez. Ez egyre inkább torzulásokhoz, beteges viselkedésekhez vezet. Akinek van szeme, láthatja ezt sok-sok helyen.
Emberek Mozgatása
Van olyan, akinek nem a fent említett "Pozíció" birtoklása nyújt kielégülést, hanem az, ha mozgathatja az embereket. Rájuk telepszik és irányítja őket. Van hogy a háttérből manipulatívan, vagy agresszívebb, dominánsabb módon. Bármelyik is, a lényeg hogy Ő irányítsa, Ő mozgathassa az embereket. Minél nagyobb tömeget, annál jobb. Egyfajta kéjes élvezettel akarja az elképzelései szerint, szinte bábuként mozgatni az embereket. Olyan ez, mint a drog. Mert soha sem elég. Nem elég ha ma mozgat 10 embert, vagy 100-at, netán 1000-et. Nem. Holnap újra kell, és holnap után is. És lehetőleg egyre többet. Ebből meríti az energiát. Nem a meditációból, nem a tiszta lélekből, nem az Isteni Erővel való kapcsolatból. Nem. Az emberek mozgatásából, a fölöttük gyakorolt hatalom és befolyás kiterjesztéséből, és sűrű gyakorlásából meríti az erőt. Ez tartja Őt életben. Ez azért elég beteges...
Viszont itt is meg kell említeni, hogy egy közösség, vagy a társadalom összetétele azért mégiscsak megkövetelhet irányítási, vezetési, menedzselési helyzeteket. Alapvetően tehát nem ezzel van a baj. Hanem az ehhez való viszonyulással. Azzal, amikor ez már túlfújódik, eltorzulttá, groteszkké, és betegessé válik. Akinek van szeme, sok ilyet láthat. Nemcsak a hétköznapi (civil) életben, hanem vallásos, spirituális közösségekben is.
Közösségi Tárgyak Birtoklása
Az a jelenség, amikor a fent említett PozícióEgók, és az Emberek Mozgatásához, úgy oldalról kapcsolódik még a birtoklás "mámorító" érzése is. Spirituális tárgyak, eszközök, közösségi vagyonok, intézmények, kiegészítők stb. stb. Az, amikor nem az egyéni kis tárgyakról van szó, hanem amikor ennek kiterjesztéseként, a közösségek tárgyaira történő beteges rátelepedés látható.
Szintén hasonló a fentiekhez, hogy az emberi élet olyan formájú megjelenése, amelyben jelenleg élünk, abban jelen vannak tárgyak. Hozzá tartoznak az életünkhöz. Akár a vallásos, akár a tudományos, akár sportéleti, kulturális, vagy bármilyen területet nézünk. Alapvetően nem a tárgyakkal van a baj. Hanem a hozzájuk fűződő, alkalmanként eltorzult viszonyról.
Apostolok Újra
Visszatérve ismét Jézus tanítványaira, ott is látszik az, hogy a hatalomvágy elkezdte szépen lassan már akkor felépíteni ezeket a fenti dolgokat. Pozíciókat találtak ki, embereket mozgattak, tárgyakat kezdtek gyűjteni. És ezzel a fenti hármassal semmi gond nem lett volna, ha nem kezdett volna el ez, egy beteges, groteszk irányba torzulni. Ennek a kezdeti lépéseit nem bírták Tamásék már nézni sem, ez elől mentek inkább arrébb. Nem bírtak együtt élni ezzel. Na de mi történik most itt a jelenben?
Vajon a fenti vágyak jelen vannak még az emberiségben? A spirituális, a meditáló emberekben és közösségekben? Ezt mindenki döntse el magában. Szerintem továbbra is jelen van, és sokan vannak akik ezt építik, és vannak akik meg ehhez asszisztálnak. És ez az egész nem csupán egy önmagában álló, "érdekes" jelenség. Nem-nem. Ez sokkal több annál. Ez az egész valójában az emberek Tudatát próbálja eltéríteni a Lélekről, Istenről, a Megvilágosodásról. (annak ellenére, még ha annak nevében is, a "Szent Ügy" érdekében, annak hivatkozására is történnek a dolgok)
És ha belegondolunk abba, hogyha a megvilágosodás, az Istennel való kapcsolódás a legszentebb dolog lehet a földön, vagy a lényünkben, akkor az ettől való eltérítés az milyen erők "játéka"? A kérdés költői...
Same Tune
Visszatérve Olaszországba a fák alá, és a beszélgetéshez: a fiatalemberrel ezekről a jelenségekről elmélkedtünk. Mondta hogy több országon is végig tekintve azt látja, hogy nagyon kevesen látják ezt így, ennyire tisztán. Teljesen egyetértettem vele, hiszen én is ezt látom mindenfelé. Sokan inkább egy rózsaszín ködös álomvilágot szeretnek maguk körül építeni. Még a spirituális, és vallásos vonalon is. Említette a fiatalember, hogy nagyon kevesekkel tud ennyire a mélyére menni ezeknek a dolgoknak, mert az emberek vagy nem bírják befogadni, vagy beindul (vérmérséklettől függően) a hárítás, vagy a támadás.
Nagyon örült hogy ennyi év után sikerült találkoznunk és végre beszélgetnünk. A találkozás elején picit döcögősen indult beszélgetés, a végére teljesen átalakult és feloldódott. Már nem volt kérdés hogy miért is érezte azt a fiatalember ennyi évig, hogy beszélnünk kéne. Ahogy említette, "közös hullámhosszon" voltunk. Same Tune.
- - -
A szemináriumról hazatérve, a következő témák érkeznek majd hamarosan ide, a kolostor udvarára:
- Kérdések, Válaszok
- Minimalizmus
Üdvözlettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
