"Az első pofonig mindenkinek van terve."
Mike Tyson
Tökéletes indítómondat. Sir Lawrence Freedman, a londoni King's College professzora legalábbis így gondolta. A legendás bokszoló híres mondata kiváló lesz arra, hogy azonnal mélyvízbe dobja az olvasót a stratégiai gondolkodást illetően, ugyanis ezzel kezdődik a monumentális remekműve. Mielőtt azonban azt az elhamarkodott tanulságot vonná le az érdeklődő, hogy a téma magasszintű szakértője showbusiness jellegű idézetekkel tömte tele a több, mint hétszáz oldalas művét, gyorsan meg kell jegyeznem, hogy a Tyson-i pofon meglepő csattanása után, bizony, Mr. Lawrence szakemberhez méltó gyomrosai következtek. Ugyanis ez nemcsak hogy egy monumentális mű, de bizony alapos szakértői munka, egyetemi szintű írás a stratégia történetéről.
A szerző végigvezeti az olvasót a stratégiai gondolkodás fejlődésén a harcászatot illetően, majd továbbmegy az üzlet és a politika világába. Kampányok, háborúk, trösztök, pártok, hősök, diktátorok, felemelkedések és bukások több ezer évvel ezelőttről egészen a modern korig.
métisz és bié
Két görög eredetű kifejezés, amit a könyvből tanultam, és aminek fontossága nemcsak a fejezeteken húzódik végig, hanem szinte az egész életünkön. E kifejezések két alapvető különbséget mondanak el. Az egyik a szellemi, a másik a fizikai erőre utal. Az egyik az ész, a megfontoltság és a ravaszság, a másik pedig a tisztán erőfölény, és az arra épülő hadviselés. Sokat gondolkodtam ezen. Tűnődtem azon, miképp látszik ennek megnyilvánulása akár egy családban, munkahelyen, cégek, vagy országok, esetleg kontinensek között. Javaslom a könyvet olvasásra, a körülöttünk lévő világot pedig tűnődésre, megismerésre és megfejtésre. Akár nagyívű, stratégiai szempontból.
38 fejezetből áll a könyv,
és mindegyik előtt egy-egy kiváló idézet hangol a témára. A korábban említett Tyson-i mondat után jöjjön egy másik remek mondat, amit Mr. Freedman a 27. fejezet (Fajok, vallások és választások) elejére tett tanulságul:
A szerző végigvezeti az olvasót a stratégiai gondolkodás fejlődésén a harcászatot illetően, majd továbbmegy az üzlet és a politika világába. Kampányok, háborúk, trösztök, pártok, hősök, diktátorok, felemelkedések és bukások több ezer évvel ezelőttről egészen a modern korig.
métisz és bié
Két görög eredetű kifejezés, amit a könyvből tanultam, és aminek fontossága nemcsak a fejezeteken húzódik végig, hanem szinte az egész életünkön. E kifejezések két alapvető különbséget mondanak el. Az egyik a szellemi, a másik a fizikai erőre utal. Az egyik az ész, a megfontoltság és a ravaszság, a másik pedig a tisztán erőfölény, és az arra épülő hadviselés. Sokat gondolkodtam ezen. Tűnődtem azon, miképp látszik ennek megnyilvánulása akár egy családban, munkahelyen, cégek, vagy országok, esetleg kontinensek között. Javaslom a könyvet olvasásra, a körülöttünk lévő világot pedig tűnődésre, megismerésre és megfejtésre. Akár nagyívű, stratégiai szempontból.
38 fejezetből áll a könyv,
és mindegyik előtt egy-egy kiváló idézet hangol a témára. A korábban említett Tyson-i mondat után jöjjön egy másik remek mondat, amit Mr. Freedman a 27. fejezet (Fajok, vallások és választások) elejére tett tanulságul:
"Nem érted, hogy az újbeszélnek az a célja, hogy a gondolkodás területét szűkítsük?"
George Orwell: 1984
Az pedig, hogy a kedves kolostoros blogolvasó milyen stratégiai döntést hoz a saját gondolkodási keretét illetően, azaz hogy milyen szellemi és mentális térben kíván létezni, akár egy szűkebb és korlátoltabban, vagy inkább egy széles és tágasabb térben, az már mindenkinek önmagán múlik. Önön, rajtad áll, kedves olvasó, hogy 1984-ben létezel, vagy egy másik, tágasabb világban. Ha nagyobb látószögre vágysz, a könyvek segíteni fognak.
A Kolostor Őre
