Eljött a december. Itt az év vége. Jönnek az ünnepek. Talán a hétköznapokhoz képest kicsivel több a meghittség is ezekben a hetekben. Az ember picit lelassul. Készülődik az ünnepekre. Talán meg is áll, és két finom bejgli közt visszanéz, mi is történt vele idén. De tényleg, hogyan telnek az éveink? Egy év azért persze elég nagy idő, így megvizsgálhatunk rövidebb szakaszokat is akár, például egy napot. Hogyan telik egy napunk?
Erről fog szólni most ez a bejegyzés. Erről, hogyan is töltjük életünk napjait, heteit, éveit, esetleg évtizedeit. Az ember ha meditál, akkor a tudatosság útján jár. Legalábbis próbál. Figyeljük meg most tudatosan azt, mire is fordítjuk az időnket, energiánkat, lényünk megvilágosodott figyelmét! A mikulásvárás, szaloncukor kötözés, ajándékcsomagolás, fenyőfadíszítés, és hasonlóan kellemes ünnepi készülődések közepette álljunk meg egy pillanatra, és próbáljuk meg felismerni, jelen földi életünk napjait mivel is töltjük! Ha így teszünk, talán felismerés is gyúlhat majd bennünk, hogy a ránk kiszabott időt még kellemesebben, még hasznosabban, még bölcsebben, szóval sokkal értékesebben töltsük. Ha így teszünk, szebb lesz az életünk. Nézzük hát!
Az évtizedek
Földi életünk átlagosan 6-7 évtizedet kap a Sorstól, Istentől, Univerzumtól, hívjuk bárhogy, vagy akinek úgy tetszik, az evolúció, a sejtek és részecskék teljes véletlen találkozásától. Átlagosan ennyit élünk. Vannak akiknek 1-2 évtizeddel kevesebb jut, van akiknek meg néhánnyal több. Egyszer egy amerikai, úgymond "sikertrénertől" azt olvastam, hogy az emberek általában sokkal jobban alábecsülik azt, amit elérhetnek és amit meg tudnak valósítani tíz év alatt, és sokkal jobban felülbecsülik azt, amire képesek egy év alatt. Egy pillanatra gondoljuk át ezt mélyebben!
Tehát az emberek nagy többsége sokkal jobban alábecsüli azokat az "eredményeket", amelyeket elérhetne tíz év alatt. Azaz nem is gondoljuk, nem is hisszük hogy tíz év alatt, milyen hatalmas dolgokat vagyunk képesek megvalósítani. Nem tudom miért lehet ez. Talán túl nagy ez az időhorizont hogy a figyelmünkbe foglaljuk, és talán túl nagy ahhoz is, hogy a magunk képességeit és lehetőségeit egy ekkora időhorizontban elképzeljük. Shri Matajitól, a sahaja jóga meditáció alapítójától is hallottam egy videóban, amiben valahogy úgy mondta hogy tíz év alatt csodákat lehet tenni, meg lehet változtatni nagyon sok mindent. Persze az élet nem csak "teljesítményekből", meg elérendő "célokból" áll, de azért nekünk meditálóknak is érdemes lehet ezen picit eltűnődni. Mert ezt a témát nemcsak úgy lehet megközelíteni, hogy mit is érhetek el ennyi idő alatt, hanem hogy mit is élhetek át ennyi idő alatt. Mennyi mindent ismerhetek meg? Mennyi dolog történhet, új impulzus, új élmények és tapasztalatok, új emberek, vagy bármi egyéb.
Nagyjából ilyesmiről is szól ennek a "üzenetnek" ez az első része, hogy az ember hajlamos alábecsülni tíz év történeseit. A "történések" sokszor nem maguktól kopogtatnak be az ajtónkon, hanem nekünk kell "megmozdulni". Azonban ha ez megtörténik, és "beletesszük" magunkat az új "helyzetbe", "ismeretbe", lehetőségekbe, vagy bármibe, akkor talán sokkal nagyobb dolgok is történhetnek mint ahogy hittük volna az elején. Ahogy a bejegyzés elején arra kértelek, hogy a december kapcsán nézzünk vissza az évre, hogy mik történtek, ugyanígy visszatekinthetünk akár tíz évet is! Gondolj csak bele!
Mennyi minden történt 10 év alatt!? 2003-tól a napjainkig, 2013-ig. Miket éltél át? Milyen volt ez a 10 éved? És milyen lett volna, ha egy picivel bölcsebben használtad volna fel az időt? Mindannyian, valahol mélyen azért sejtjük magunkról, hogy miben is lenne érdemes változtatnunk. Van akinek picit fel kéne gyorsulnia. Van akinek pont ellenkezőleg, az hozna minőségbeli változást az életében, ha pont lelassulna. Nagyjából azért tudjuk, hogy mit lenne érdemes tennünk, hogy képzettebbek, egészségesebbek, figyelmesebbek, türelmesebbek, tapasztaltabbak, vagy bármilyenek is legyünk. Most gondold el, hogyha amúgy is rengeteg minden történt Veled az elmúlt 10 évben, milyen is lett volna ez az időszak, ha valóban egy picit jobb lettél volna azokban a dolgaidban, amiben hasznos lett volna. Mennyiben lett volna más ez a 10 év? Csak hogy ne felejtsük, ahogy a fenti mondás tartja az emberek nagy többsége alábecsüli azt, amit 10 év alatt elérhet. Ezért nagy valószínűséggel mi magunk is egy picit alábecsüljük azt, hogy milyen is lehetett volna az elmúlt 10 évünk, ha...
No de a múlton nem bánkódni kell, hanem tanulni belőle, hiszen
pont ma kezdődik el, a következő 10 éved első napja!
Az évek
Folytatva a gondolatmenetet, az emberek tehát alábecsülik azt, hogy 10 év alatt mire is juthatnának, miközben felülbecsülik azt, hogy 1 év alatt mire is képesek. Most vizsgáljuk meg ezt egy picit közelebbről!
Annyi mindennel foglalkozik az ember itt a földön. Mindenki mással. Egészséges életmód, könyvírás, vállalkozásvezetés, környezetvédelem, faültetés, karitatív tevékenységek, blogírás, befektetések, tanítás, szervezések, kultúra, és sok-sok egyéb tevékenység. Mindenki épp azokkal a dolgokkal, ami felé a személyisége, a Sorsa hajtja. És ahogy ezekben a dolgokban állítólag alábecsüljük 10 év eredményeit és lehetőségeit, úgy az 1 évet pedig felülbecsüljük. Nem tudom miért. Talán az időhorizont miatt, mert ez már közelebbi, megszokottabb, jobban belátható. (bár szerintem ez is csupán szokás és hozzáállás kérdése, hogy milyen időhorizontokhoz szoktatjuk magunkat) Tehát jobban átlátjuk az 1 évet, ezáltal több mindent is bele tudunk képzelni, tervezni, remélni. És ezekből viszont mégis kevesebbet valósítunk meg, mint amennyit beleképzelünk. Érdekes dolgok ezek szerintem. Pláne ahogy múlik az idő, és ahogy töltjük közben a napjainkat. No de akkor menjünk le most picit az időben, egy még kisebb "síkra", vizsgáljunk meg egy napot!
A napok
Az életünk ránk kiszabott 6-7-8 évtizede nekem olyasminek tűnik, mint egy hatalmas nagy fa. Nem látjuk ahogy a fa növekszik, pedig minden nap és minden órában picit vastagabb lesz a kérge. Minden nap és órában újabb kis hajtásokat, leveleket hoz, és az ágai is erősödnek. Így van ez velünk is. Percről-percre, napról-napra, évről-évre fejlődhetünk (ha teszünk érte).
Napfelkeltétől a következő naplementéig eltelt idő, mintha maga lenne a teljesség. Mintha egy miniatürizált kis élet lenne. Reggel megszületünk, este pedig meghalunk. A kettő közt pedig teszünk-veszünk, elmélkedünk - pihengetünk, fejlődünk vagy éppen leépülünk. Egy napban, szinte kicsiben benne van minden. Legalább is az, amit mi beleteszünk. És persze amit a Sors beletesz. Így együtt párhuzamosan. Milyen a viszonyunk egyetlen nappal? Elpazaroljuk vagy bölcsen töltjük?
Ahogy a fenti gondolatmenetben a 10 éve dolgait alábecsüljük, az 1 évet felülbecsüljük, vajon az 1 nappal mi a helyzet? Lehet hogy 1 napot pedig lenézünk? Semmibe vesszük, hiszen mi is az az 1 nap csupán? Szinte semmi! Hát akkor semmi jelentősége sincs. Pedig ezekből a "kis" napokból áll össze az esztendő és az évtized! Meg kell becsülnünk! Tudod miért írom ezt?
Mert ezt látom nagyon sokszor, hogy az emberek egyáltalán nem becsülik meg egyetlen napjukat! Sőt, nem becsülik az idejüket, a figyelmüket, az energiájukat. Pedig hát az éveink és évtizedeink bizony sok-sok, "egyetlen" kis nap(ok)ból állnak!
Figyeld meg életed egyik fontos területét! Legyen bármi is az. Biztos van valami hobby-d, vagy akár a hivatásod, a szakmád, netán a vállalkozásod, vagy bármilyen érdeklődési köröd a világgal kapcsolatban. Most gondolj bele, hogy mi lenne, ha mindennap beiktatnál 20 percet arra, hogy ezzel a témával kapcsolatban még több új ismereteket gyűjts! Csupán 20 percet! Az ismeretgyűjtés állhat akár könyv olvasásból, más hasonló területen tevékenykedő emberek megismeréséből, konkrét tapasztalati kísérletezésből, vagy bármiből, ami akár elmélet, akár gyakorlati területen bővíti és gazdagítja az ismereteidet. Napi 20 perc! Ugye hogy mennyire semmiségnek tűnik?! Pont egy híradó, pont egy "Barátok Közt", pont egy kis trécselés valakivel, pont egy kis átkozódás a politikára szánt időnkből, pont egy kis...
Semminek tűnik ez a 20 perc, pedig ez az évek alatt nagyon összeadódik, és könnyen lehet hogy valóban nagy hatással lehetnek az évtizedekre. És vajon mennyivel lenne nagyobb különbség, ha nem is 20 percet, hanem mondjuk 1 egész órát szánnál minden nap arra, hogy...
Ez a "kis" különbség, 10 év alatt mit eredményezne? Mennyivel lenne másabb életed fája néhány ilyen évtized után?
Vagy ha Te olyan típus vagy, hogy igen is hasznosan, bölcsen és építő jelleggel töltöd a napjaidat, netán túlon-túl aktívan is, akkor próbáld ki micsoda minőségbeli változás lenne, ha elkezdenél beiktatni tudatos szüneteket, feltöltődéseket. Például meditációt. Mondjuk minden este 15 percet. Látszólag ez a kis "semmiség", nagyon könnyű, pedig igen is próbára fogja tenni a kitartásodat! Az elején még amíg lelkes vagy, addig kiválóan megy, de talán 1-2 hét múlva már elmúlik a "varázs", és újra csak az esti 15 perc meditáció helyett, inkább facebook-ozol, telefonálgatsz, teszel-veszel, nyüzsögsz, vagy csak úgy bambulsz ki a fejedből, mert hulla fáradt vagy. Vigyázz, a bambulás, és a fekve pihengetés, az még nem meditáció!
No de ha tényleg sikerülne életed részévé tenned a napi rendszeres meditációt, szerinted az még is mennyit segítene? Mennyivel lennél "kifinomultabb"? Erősebb? Harmónikusabb és kiegyensúlyozottabb? Együtt érzőbb és figyelmesebb? Sőt, talán ezáltal még jobb, nagyobb és bölcsebb rálátásod is lenne az emberekre, a világra, és talán még önmagadra is. Mennyivel lenne másabb így az életed fája?
Ahhoz hogy valóban komoly változások legyenek az életed különböző területein, akár mennyiségileg, akár minőségileg, bizony-bizony önmagad mesterévé kell válnod. Már az egészen kis dolgokban is. Például hogy mire használsz fel, napi 1-2 óra szabadidőt. Vagy többet. Kinek épp mennyi van. Ezek a napi kis néhány percek és néhány órák, összeadva 1 évre, 1 évtizedre, vagy akár egy egész életre, bámulatos dolgokat eredményezhetnek. Csak ehhez oda kell tenned magad. Ott kell legyen a figyelmed. Kitartónak kell lenned, fegyelmezettnek és tudatosnak. Vagyis hogy nem "kell"! Egyáltalán nem muszáj. Csak hát akkor ne lepődj meg azon, ha életed fája, egy gyümölcstelen, kiszáradt, gyenge ágakkal rendelkező, egyszerű kis "fácska" lesz csupán...
Ez lenne a Sorsodban?
Nem hiszem, úgyhogy szedd össze magad, és figyelj oda bölcsen az óráidra és a napjaidra, hiszen azokból áll össze, életed gyönyörű útja!
Nem hiszem, úgyhogy szedd össze magad, és figyelj oda bölcsen az óráidra és a napjaidra, hiszen azokból áll össze, életed gyönyörű útja!
* ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** * ** *
Meditatív ücsörgésünk, tűnődésünk és ráérős szemlélődésünk mai helyszíne és padja pedig:
A kép beküldője István.
Helyszín, Boston.
Nagyításhoz klikk a képre!
Helyszín, Boston.
Nagyításhoz klikk a képre!
Üdv
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
*************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!
