MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

A rohamos léptekkel modernizálódó világunk egyik frusztráló mellékhatása az egyre "sűrűbb" zaj. A forgalomban találkozhatunk a brutális tuningkipufogókon keresztül, a kocsikból üvöltetett észveszejtő tucc-tucc zenén át, a mobiletelefon és egyéb kommunikációs eszközök pittyegésén keresztül, a lakásunk modern technika vívmányaival amelyek csipognak, zubognak, kattognak vagy sípolnak. Az egyensúlyt vesztett és felpörgött világunkban az emberek is egyre hiperaktívabbak, ezért állandóan csinálniuk kell valamit. Nyüzsögni, fecsegni, locsogni, tenni, venni, pakolni, jönni, menni, szóval igencsak hozzájárulnak a "zajforgalom" növeléséhez, és akkor még nem is beszéltem az egyre több és lármás TV és rádiócsatornáról, aztán pedig az internet végtelen tengeréről. Szóval van itt minden ami óriási alkalmazkodóképességet vár a el a hallójáratainktól, és az idegrendszerünktől egyaránt! De csend vajon van valahol? Igényeljük egyáltalán? Jól esne néha?   Erről a témá...

Érdekes egy szerkezetre bukkantam a neten. "...A járókelők kíváncsiak voltak a kísérletre, és több százan ültek be a kabinba. Az alkotók szerint az emberek általában meglepődtek, amikor a kimondottan zajterhelt környéken öt percig csak a saját testük zörejeit hallották...." tovább a teljes cikkhez klikk ide >> Túl a téma érdekességén, vajon mire jó ez? Jó-jó, tudom hogy nem kell mindig mindennek "valamire jónak" lennie! Na de mégis, mi lehet a célja? Bemutatni az embereknek milyen a teljesen csend? Vajon ha valaki beül egy ilyenbe, de nem 1-2 percig, hanem akár 15-20-30 percre, akkor vajon mit tapasztal? Szerintem aki próbálkozott már meditációval az sejtheti, hogy a teljes csendben is hatalmas "zajok" vannak! Mégpedig az elme "hangjai". Mert lehet hogy külsőleg behelyezzük magunkat egy zajvákumba, de vajon belül le tudunk-e csendesedni? Ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltam már meg többször is. Sőt, nem csak én, hanem sokan mások! Amikor...