MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

Itt Ebreichsdorfban van egy kedves szobor, a padon ülő Franz bácsi. Gondoltam odamegyek én is hogy jobban megismerkedjem az öreggel, hogy megtudjam ki is ő, és mit is csinál. Odaálltam a pad mögé, megnéztem miket szemlél és min tűnődik. Kiderült hogy a fia állíttatta a szobrot, és pont oda, ahol sokat ücsörgött Franz bácsi. Ott, a patakpartján legeltette a kacsáit, beszélgetett az arra járókkal, és onnan szemlélte békésen az idő múlását. Ennek állított emléket a fia. Miközben Franz bácsi a maga nyugalmában szemlélte a környéket, ajánlotta nekem hogy térjek be a szemközti piacra is, hiszen itt a tavasz és kezdenek érkezni a friss áruk. Mondta hogy a friss tavaszi zöldség nagyon egészséges, igazán hálás érte a modern gyomor. És különösen nagy szüksége van rá a magyaroknak . Megköszöntem a jótanácsot, kicsit ücsörögtem még ott az öreggel, aztán betértem a piacra... . Üdvözlettel A Kolostor Őre Csak Könnyedén Társadalmi célú hirdetés:

Ebreichsdorfba költözésünk alapvetően meghatározza az idei nyarunk témáját, ügyeit és hangulatát. A sok meglepetés és újdonság közepette van egy, ami nagyon ide kívánkozik a kolostor udvarára. Ez pedig nem más, mint a tó, a szomszéd falu, Oberwaltersdorf határában. Zsuzsával megkedveltük idilli hangulatát. Csendes, szerény, kellemes kis hely. A késő délutáni órákban, amikor már kevésbé nyomasztó a forróság, akkor átmegyünk a tóhoz hűsölni, úszkálni, sétálni és pihengetni. Az estéhez közeledve a hatalmas fák árnyéka megnyúlik, a levegő is hűvösebb lesz, a tó illata pedig egyre feljebb száll. Csendes a környék is, hallani itt-ott néhány madarat. Az idő megáll. Nincs gondolat. Nem is jut eszembe más, talán csak, néha, Lin-csi apát. Azt hiszem élvezné az öreg is ha itt lenne. De, talán arrafelé is kellemes a nyár, nála ott a távolban, a Huo-to folyó partján. Üdvözlettel A Kolostor Őre Csak Könnyedén   Társadalmi célú hirdetés:

Fáradtságos, pakolással, dobozolással, és költözködéssel sűrű hetek állnak mögöttünk. Sikerült most kicsit kijjebb húzódnunk a városból Zsuzsával. Négy évet töltöttünk el Bécs egyik legszebb részén, a hangulatos Wahringben, a 18. kerületben, most azonban a várostól kicsit kijjebb vezetett az utunk, Ebreichsdorfba. 2003-ban Budapestről indult közös életünk Zsuzsával. 2008-ban a Pécs melletti Hosszúhetényben folytatódott. 2014-ben kilőttük magunkat Bécsbe, most pedig lecsorogtunk ide, Ebreichsdorfba. Hogy mit hoz a jövő, nem tudni. Teljesen azért nem szakadtunk el se Budapesttől, se Bécstől, se egyéb helyektől. Zsuzsa továbbra is Bécsben, egy nemzetközi szervezetnél tevékenykedik, én pedig a tőkepiaci befektetéseinket menedzselem, amelyek egyre több céget, országot, és iparágat érintenek. Van vele feladat bőven. E virtuális kolostor meditatív, és szemlélődő udvara tehát innen fog jelentkezni már Ebreichsdorfból, innen tartom majd szemmel a környéke...