Egy író, olvasó, kalkuláló és befektető, tűnődő és meditatív ember blogja
A Fielmann Kastély Különös Története
Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások
Befektetés, történelem, üzlet, építészet, vállalkozás, optika,
hagyomány, tőzsde, és sok minden más is kapcsolódik az észak-német
Schleswig-Holstein tartomány kis városához, Plönhez, annak is a fenséges
kastélyához. Alkalmanként megosztok itt a kolostoros blogon olyan
befektetési történeteket, amihez valami kötődésem volt vagy van, így
lesz ez most is egy különös kastély kapcsán.
Alte Plöner Burg, 1595.
10-16. század
A 10. századtól maradt fenn
említés a Plön településen lévő erődítményről, várról. Az évszázadok
folyamán többször megsemmisült, újjáépült, átalakult, és
tulajdonosváltáson ment át.
17. század
Joachim
Ernst herceg a régi plöni kastélyt lebontatta, és újat építtetett az
1630-as években, a Dorothea Augusta hercegnővel történt házasságkötésük
alkalmából. Ez a ma is látható kastély. Az épület reneszánsz és barokk
jelleget mutat. A kastély nemcsak lakóhelye volt a hercegi párnak, hanem
egy különös érdeklődésnek is a központja. Joachim herceget ugyanis
elbűvölte a korszak szemészeti és optikai technikája, és a kastély
otthont adott ez irányú érdeklődésének is, ugyanis itt gyűjtötte a
műszereket és felszereléseket, könyveket és leírásokat. Utódai később
bővítették a kastély könyvtárát tízezer darabos könyvgyűjteményre.
18. század
Joachim Ernst herceg utódai
három-négy generáció után megfogyatkoztak, így aztán 1722-ben a kastélyt
a dán királyi család vette át. Nyári rezidenciaként szolgált az épület,
amin a dán király jelentős változásokat hajtott végre. Felújította és
ki is bővítette a kastélyt.
19. század
A
német-dán háborúban a kastély porosz kézbe került és katonai akadémiává
alakították át. Vilmos császár mind a hat fia itt kapott katonai
kiképzést.
20. század
Az
első világháború után betiltották a katonai iskolákat, így aztán a
kastély normál oktatási intézmény lett. A második világháború után
bentlakásos gimnáziumként működött, de az évtizedes iskolai használat
miatt egyre rosszabb állapotba került, így a század végére a tartomány
már vevőt keresett a kastélyra.
21. század
A
kétezres évek elején az épület a német Fielmann Részvénytársaság
tulajdona lett, akik felújították, és 2004-ben elindult a Fielmann
Akadémia, szemészeti továbbképző központ működése, ami a mai napig is
tart.
2022. ősz.
Itt lépek be én a
történetbe, a magam szerény keretei között, ugyanis hosszú évek óta
követtem már a Fielmann AG tevékenységét, azonban 2022 volt az az év,
ami olyan nyomott árakat hozott az európai tőkepiacra, hogy megfelelőnek
láttam végre, hogy lépjek és pénzt fektessek a Fielmann cég
részvényeibe a frankfurti tőzsdén.
Terveim hosszú távra szólnak, ugyanis
rendkívül tetszik a cég üzletmenete, és a tulajdonostársak, maguk a
részvényesek is. A cég 70%-a továbbra is az alapító Fielmann család
tulajdonában van, azonban Marc Fielmann személyében már a második
generáció vezeti az üzletet. Több, mint 900 boltjuk van szerte
Európában, másfél milliárd euro éves bevétellel és 22 ezer
alkalmazottal.
Türelemjáték
Hosszú évekig vártam tehát arra, hogy megfelelő
áron szálljak be a cégbe, idén ez megtörtént, ráadásul további
vételekkel szeretném növelni a részesedésemet a közeljövőben, miközben
igyekszem folyamatosan "szemmel tartani" a fejleményeket.
Vannak
olyan befektetéseim amiben már több, mint tíz éve benne vagyok, és nem
is tervezem hogy mostanában kiszállok (bár, lenne az az ár amiért
mégis), így tekintek erre a optikai cégre is. Hosszú ideig vártam hogy
beszálljak, de előreláthatólag ennél sokkal hosszabb ideig leszek majd
benne.
A befektetés, mint műfaj magasszintű művelése egy nagy
türelemjáték. A kapkodósok kikészülnek, elvéreznek. Tudni kell néha
hosszan várni a vételre, és tudni kell hosszan várni az eladásra is. Az
évszakok és évtizedek közben pedig lassan és kitartóan hömpölyögnek,
jönnek és mennek. Voltak olyan üzleteim, amiben nem voltam ilyen sokáig
benne, csupán pár évig, de jobban kedvelem az ilyen hosszabb,
ráérősebb, és sokkal gyümölcsözőbb türelemjátékot.
A Kolostor Őre
Hangulatvideó a kastélyban működő Fielmann Akadémiáról:
Csöndes és meditatív napokat töltöttem az alkotói házban, abban, ami a valóság és a képzeletem határán feküdt fantáziafölde kertjében. Száz éves lehetett a ház az erdő mellett, a kertben nagy fák, a közelben pedig egy tó, ami pulzált, mint egy lassú, de stabil szívdobbanás, ami már évezredek óta lüktet. Hétköznapi szem nem látja, nem érzékeli ezt a lüktetést, le kell hozzá lassulni. Együtt kell lélegezni a tóval, és az egész környezettel. Nekem is csak néha sikerült. Végeztél, öregem, mész vissza a városba? - kérdezte a szomszéd a kerítésen átszólva, mikor látta, hogy zárom a ház ajtaját. Nem, dehogyis - feleltem - van még pár dolog, amit meg akarok festeni. Írni is akarok, úgyhogy néhány napig még biztosan maradok, csak a tóhoz megyek most le. Ááá - derült fel az arca - egy kis inspirációs séta, mi?! Valami olyasmi, szomszéd úr, igen, lemegyek a tóhoz kicsit levegőzni. Vigyázz a stéggel, kezd elég ramaty állapotban lenni - figyelmeztetett, aztán búcsúztunk. Na...
Az idő halad, pörög, múlik, telik, folyik, kúszik, és az élet másodpercről másodpercre szállítja az eseményeket itt a földön, zajlik a világ és angyalszárnyaikkal suhintanak a történések, vagy velőtrázóan sodornak el éppen az események; csöndes szemlélődés, kétségbeesett kapálózás, politika, gazdaság, kultúra, sport és tudomány, élet és halál: 2026 nyár. Ebből a hatalmas forgatagból apró villanásként jelennek meg témák hétről hétre itt ebben a sajátos szellemi térben, ezen kolostoros blog virtuális udvarán. Nézzük mik jelentek meg itt az elmúlt három hónapban, jöjjön tehát a szokásos évszakvégi visszatekintés! JÚNIUS - Annie Ernaux, két kisregény - Hamvas, Az öt géniusz - Zen moments: leaves - Kőfejtőben a Mylord - Mandala 28. - Az alkotói ház varázsa - Hugo Boss? Nem Eladó! JÚLIUS - Térkép és veszély az alkotói házban - Néprajzi múzeum, tárlatvezetés - Kiterítve az alkotói házban - Sivataggá változott alkotói ház AUGUSZTUS - A történelem tegnapelőttje - Privát ol...
Egyre rövidebbek voltak már a nappalok, így aztán az alkotói házam körül is fogyatkoztak a kerti munkák. A nyárból lassan ősz lett, előkerültek a pulóverek, és egyre többször tettem fahasábot a kandallóba. Pattogott és ropogott a tűz kitartóan, én pedig elmerültem a mandalák festésében. A fantáziám egén lebegő képzeletbeli alkotói ház nyugalommal és inspirációval töltött el minden évszakban, de így ősszel különösen. Ahogy elindul a lecsendesedés, ahogy a természet is magába fordul, ahogy napról-napra fogy a fény, úgy váltam én is egyre szenzitívvé. Figyeltem a fáról lehulló leveleket és a csillagokat az égen. Ültem a késő esti teraszon a csöndben, amikor a kerítés felől hangok jöttek. Hahó, öregem, szevasz! - hallottam a szomszéd hangját, látta, hogy a teraszon ücsörgök. Az utca végén az erdész jó áron kínál most tűzifát - folytatta a vidéken oly fontos információ átadását. Milyen árfolyamon? - tettem volna fel rutinosan a tőzsdés kérdést, ha nem telt vol...