MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán

 Különös nap volt,  amikor a híres író, Gabriel García Márquez Magyarországon járt. Hétköznapi emberekkel találkozott, interjút adott, vidéki helyszíneket is meglátogatott. Nem egyedül érkezett, ráadásul egy könyvet is magával hozott. Gabriel García Márquez megjelenése nagy megtiszteltetés volt, és nem csak a magyar irodalmi életnek, hanem a teljes kulturális szférának. Egy rövid összefoglaló hallható az eseményről ebben a videóban: YouTube Link >> A Kolostor Őre ui: Száz év magány >>

 A Dél-Amerikai őserdőben  tobzódik Azahriah a barátaival egy este a tűz körül, a háttérben pedig fel-fel tűnik Gabriel García Márquez mágikus szelleme. Mi történik itt? Furcsa emberek, füst, egy különös szeánsz, és legalább száz év magány, mindez a lenti videóban egy kortárs kisprózában: YouTube Link >> A Kolostor Őre

  Moldova György 25 évvel ezelőtt írta meg   Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló két kötetes remek riportkönyvét. Ekkor már 8 éve nem ebben a megyében éltem. Gyerekkorom első 12 évét azonban itt, Szabolcs megye egy kis városában töltöttem. (matekosok előnyben) Szóval, sok víz lefolyt azóta a Tiszán, és mivel a szívem egy része és a gyermekkorom is bizony ott maradt azon a vidéken, ezért kíváncsian kezdtem bele Moldova György művébe. A könyv híre természetesen már régóta ott keringett a családi auránkban, az idősebb generáció már ismerte, de most jött el az ideje, hogy én is alaposan elolvassam. A könyv szomorú, de nem érzelgősen, tanulságos, de nemcsak Kelet-Magyarországnak. A korszellemet hűen tükrözi. A szerző sajnos már elhunyt, de ha körbemenne ma újra a megyében, vajon mit írna? Moldova György személye és munkássága megosztó lehet. Én magam is találok vele kapcsolatban szimpatikus és kevésbé szimpatikus elemet, de itt most igyekeztem mindent félretenni, é...

A Vösendorfi Shopping City Südben készülök a Fielmann szemüvegboltot megnézni Bármerre járok a világban, mindig nagy kíváncsisággal és örömmel nézem meg az olyan üzleteket, aminek részvényese vagyok. A befektetéseim egy részéről írtam már itt a blogban , de az ott említetteken túl más vállalatokban is benne vagyok. 29 cégből álló részvényportfóliót kezelek, aminek aránya és összetétele lassan ugyan, de idővel azért változik. Van amiből több lesz, van amiből kevesebb, vannak olyan elemek amik kikerülnek a portfólióból, és vannak újak, amik viszont bekerülnek. Alapos és megfontolt döntések után változik az összetétel, ezért ez folyamatos figyelmet és elemzést igényel, amit nagy örömmel teszek meg. Egyrészt érdekel és lenyűgöz a téma, másrészt több szempontból is tanulságos, és nem utolsósorban üzletileg is megéri. Adatok elemzésén és a vállalati hírek értelmezésén túl külön kedvelem, amikor a "terepen" élesben tekintem meg az egyes részvénytársaságok üzleteit. A...

Nagyításhoz klikk a képekre! Hagyomány már nálunk Zsuzsával, hogy az év első napján mindig egy különleges programot szervezünk. Ez megadja az újév alaphangulatát, inspirálólag hat, segíti az elmélyülést, koncentrálttá és derűssé tesz, talán még jószerencsét is hoz. Imádom ezeket a programokat! Így alakult idén is, mert elsején a Kunsthistorisches Museum Wienben megnéztük, ahogy Rembrandt mester tekintete Bécsre szegeződött. Csak álltam ott lenyűgözve a sokatmondó öregkori önarcképe előtt, és azon tűnődtem hogy... na de ne rohanjunk még ennyire előre se az életrajzban, se a kiállításban! Csak szépen sorjában. Tehát szilveszter másnapján, január elsején egy tartalmas és finom újévi reggeli után, délelőtt a Kunsthistorisches Museum Wien felé vettük az irányt, hogy pazar falai közt indítsuk az évet. Nagyításhoz klikk a képekre! Császári pompa, történelmi falak, és lenyűgöző hangulat. Időutazással ér fel egy ilyen épületben lépkedni. Régi korok pompája és méltósága, a császárváro...

Újévi jókívánság : kreatív és örömteli íróasztalt! Kedvelem az íróasztalokat, és különösen azokat, amiket munkájuk közben láthatok. Alkotótársak ezek a bútorok, múzsa, fegyverhordó, szerszámosláda, vagy akár alkímiai műhelyként is szolgál. Ősi társ, még ha modern eszközökkel is pakoljuk tele. Jöjjön tehát így az év végével egy különös személyes hóbort az íróasztalok varázslatos világából.  Két nagy alkotói univerzum tölti ki az életemet,  és mindkettő ugyanahhoz az íróasztalhoz köthető. Az egyik világban pénzt kezelek, saját tőkét fektetek be Európa részvénypiacain , a másikban pedig szövegeket írok hobby jelleggel. Cikk, blog, haiku, könyv, miegymás. Mindkét tevékenységet kedvelem, és már hosszú évek óta folytatom. E két világot pedig sok minden egyéb mellett egy fontos dolog köti össze: az íróasztalom. Széles, nagydarab, masszív barna asztal. Kedvelem, tisztelem, társnak tekintem, és örömmel tölt el, hogy már hosszú évek óta menetelünk együtt az idő hullámzó ö...

Ünnepi fények közt lépkedünk Zsuzsával Sopron belvárosában. Amúgyis kedvelem az épületeit és a hangulatát, de így a karácsony közeledtével különös varázsa van ezeknek az utcáknak és tereknek. Emberek mindenfelé, sapka, sál. Puncs és forralt bor illatát hozza a hideg decemberi este. Sültek, cukorkák, és egyéb finom falatok. Karácsonyi árusok, kézműves ajándékok. Lassan közelítünk esténk tervezett helyszínére, a belvárosi evangélikus templomhoz, ahol Szekeres Adrien ad ünnepi koncertet. Az utcába befordulva már messziről kígyózó sort látunk. Mindenki türelemmel vár a hidegben. Beállunk mi is. Ahogy hallom, még a hétköznapok dolgai tölti ki a körülöttünk állók beszélgetéseit. Bevásárlás, busz, orvos, kisebb-nagyobb nyűgök és örömök, aztán egyszercsak megindul a sor, kinyílt a templom ajtaja. Helyet foglalunk az évszázados falak közt, és lassan tele lesznek a padsorok, a később érkezők pedig a karzatra mennek fel. Csendesedik a tömeg zsizsegése, távolodunk a hétköznapoktól, ére...