A saját életed éld, ne másét!!

"Hogyan élheti valaki másnak az életét?"

A korábbi írásomat átvette most néhány portál. Itt olvashatod:

Filantropikum >>

Nembulvár >>

Twice >>

Royalmagazin >>


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Meditatív ücsörgésünk, tűnődésünk és ráérős szemlélődésünk mai helyszíne és padja pedig:

A fotó beküldője Erika.
Helyszín Békásmegyer.
Nagyításhoz klikk a képre

Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*********************************************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ! 

A csodálatos cseresznyevirágzás

A napokban tetőzik nálunk a kertben a cseresznyefa virágzása. Lélegzetelállítóan szép. Zsuzsával nem győzünk gyönyörködni benne. Azonban tudtad hogy ennek japánban milyen ősi hagyománya, és hogy milyen nagy ünnepe van? Erről fog szólni a bejegyzés, és hát egy ilyen gyönyörű tavaszi napon mivel is érdemes foglalkozni, ha nem egy ilyen csodálatos jelenséggel...

"A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. hanami. Szótár szerint a hanami annyit tesz, virágnézés, de általában csak a cseresznyére értik. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és simán csak élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. A facsoport távolról úgy tűnik, mintha csodaszép felhő lenne, de ha egy-egy virágot közelről is megnézünk, annak egyszerű szépsége ugyanúgy megfoghat minket. Még különlegesebb a látvány, ha egy pagoda, templom vagy szentély kertjében vagyunk. Sok helyen kivilágítják éjszaka a fákat, ettől még szebbek lesznek.

A hanami lehet egy séta a parkban, hagyományosan azonban piknik a fák alatt – ilyen összejöveteleket már évszázadok óta tartanak Japánban. A szokás egyébként a Heian-korban (794-1191) honosodott meg az országban. A virágfigyelést, mint egy csomó minden mást is, a japánok a kínaiaktól lesték el. Ott a császári család, a költők, énekesek és más nemesemberek szokása volt összegyűlni a kertben a fák alatt és megünnepelni a virágnyílást." Forrás >>

Nézd meg ezt a csodás videót is! Bámulatos szépség...



És ha már japán, akkor néhány gondolatig ismerjük meg az ősi bölcsességüket is. Azt, ami évszázadok alatt csiszolódott tökéletessé és letisztulttá, azaz álljon itt tanulságul néhány kiváló
japán közmondás:

Ha a virágszirom lehullott a fáról, már nem térhet vissza rá.

A kis dolgok nagy dolgok.

A szorgalmasok között nincs szegény.

Aki megátkoz valakit, ásson két gödröt.

Ha hibáztál, ne mulaszd el kijavítani.

A sietés veszteséggel jár.

Az idő pénzzé változik.

Falun menj a falusiak után.

A jó alkalmat nem szabad elszalasztani.

Az el nem vetett mag nem kel ki.

Egyedül szumózik.

A por is, ha összehordják, heggyé válik.

Mezőn nem lehet megtanulni úszni.

A hideg rizst és teát el lehet viselni, de a hideg pillantást és szavakat nem.

Savanyú képpel nem lehet boltot nyitni.

A jó tábornoknak nincsenek gyenge katonái.

Ha megszomjaztál, túl késő arra gondolni, hogy kutat áss.

Gyakran a leggonoszabbak ismerik a szentélyhez vezető legrövidebb utat.

Szegény az, aki nem tudja, mikor elég.

A szegénységből a gazdagságba nehéz út vezet, de nagyon könnyű visszajutni.

A második szóval kezdődik az összetűzés.

Adj neki tanácsot. Ha nem hallgat rád, hadd tanítsa meg a balsorsa.

A bölcs ember mellkasa titkok sírköve.

Az ember türelemzsákját gyakran laza csomó köti össze.

Egy mérföld is hosszú annak, aki fáradt.

Egyetlen köszönet a mennybe juttathat.

Ne jósolj annak, aki távolabb lát nálad.

Egy daru hangja többet ér ezer veréb csiripelésénél.

Minden vita "Igenből" és "Nemből" indul.

Két vitatkozó közül a hevesebbnek nincs igaza.

A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is, a bolond az azonos véleményen lévőkkel sincs harmóniában.

Végezetül pedig merüljünk ismét csöndes meditációba a cseresznyefák alatt! Nemcsak a látvány, hanem a zene is gyönyörű...





Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

******************************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!

Balu és a perzsa próféta, Zarathusztra

Szervusz Kedves Olvasó!

Balu vagyok, az Őr kollegája. Ő fogta a szalmakalapját, és egy csöndes magányos sétára indult. Rám hagyta az Őrbódé kulcsát, és mondta hogy tartsam szemmel a környéket most én. Így a kolostor udvarán pihengetve fújt elém az Őrbódé ajtajából egy pdf-et a szél, amelyben egy perzsa próféta életéről volt szó. Talán ezt olvasgatta az Őr az elmúlt napokban azért volt előtérben.
Gondoltam belekukkantok.

Zarathusztráról, a perzsa prófétáról, az egyik Ősi Mesterről volt szó benne. Nekem egyszerű bernáthegyi kutyának ezek a misztikus dolgok már túl magasak. Az elmúlt években azért valamelyest már azért hozzájuk szoktam, mert az Őr sokat mesélt Róluk nekem. Én ilyenkor elégedetten szuszogtam a lábánál, még ha sokszor nem is értettem miről beszél, miközben a közelgő esti vacsorára gondoltam. Azonban valami csak megragadt bennem ezek történetek kapcsán.

Zarathusztra esetében is, és sok egyéb más történet kapcsán valahogy az Őr többször visszatért egy adott dologhoz. Mégpedig ahhoz, hogy ezeket az Isteni Megtestesüléseket (Inkarnációkat) a legtöbbször nem értették meg az emberek. Sőt, sokszor még veszélyeztetve is érezték magukat általuk. Persze főleg a hatalomban, hivatalban lévő emberek féltek a  leginkább, mert az Inkarnációk jelenlétével, valamifajta hamisság lepleződött le. Hamisság, tudatlanság, vagy akár gonoszság. A dolog érdekessége még hogy sokszor pont azok a "hatalmasságok" féltek a leginkább, és ezáltal a legagresszívebb módon léptek fel, akik úgymond Isten Követeiként voltak jelen az adott korban a földön, azaz a papok. Több Inkarnáció, pont az Ő hamisságukról rántja le a leplet, és ez nagyon nem tetszett nekik. Miközben ezeket meséli nekem az Őr, mindig azon gondolkodom, hogy vajon a jelen korban hogy mehet ez az embereknél? Felismerik egyáltalán egy Isteni Inkarnáció eljövetelét, ittlétét? Meg tudják különböztetni a Valós Megtestesülést, a megtévesztéstől? Vajon a mostani modern "hatalmasságok" és papságok mit tudnak ezzel kezdeni? Vajon ők is a hamisságot építik, és takargatják? Bonyolult kérdések ezek nekünk bernáthegyiknek.

Az én őseim csupán a svájci hágót járták a szerzetesekkel, és a hegyen ragadt fáradt és eltévedt vándoroknak segítettek az útjain. Bonyolult filozofálásba mi nem bocsátkoztunk. Mentünk amikor kellett, pihentünk amikor kellett. A mi életünk egyszerű. Mi a jelenben élünk. Nem rágódunk a múlton, nem görcsölünk a jövőn. Az Őr ilyenkor azt mondja, mi ha nem is tudatosan, de majdnem hogy meditálunk. Nem tudom, lehet. Csak neked mondom el, de még azt sem tudom mi az hogy meditáció. Mi nem is érezzük külön lényeknek magunkat. Mi egyek vagyunk a hegyekkel, a földanyával, és az éggel. Túl sok vágyunk sincs, ezért nem is vagyunk boldogtalanok. Mi beérjük egy kis élelemmel, egy száraz fekhellyel, néhány jó szóval. Egy hágóval ahol vándorokat menthetünk, és így a karmánkat is, és a sorsunkat is beteljesíthetjük. Az életünk ezáltal lesz teljes, és egyszerű. Azt hiszem titok nincs, a boldogság csupán ennyiből áll, és így lesz minden olyan nagyszerű...

A kicsiben a nagyot, a kevésben a többet,
a láthatóban a láthatatlant, a földön az égit,
és magunkban az Istenit ha felfedezzük,

talán még a megvilágosodásra is rálelhetünk.

Legalább is mi bernáthegyik, valahogy így élünk...

Barátsággal

Balu

.

Amiről az Orbán kormány mélyen hallgat!

Nem érdekel mit gondolsz róluk. Ha ők nem beszélnek erről és nem mondják, majd elmondom Neked én! Elég legyen a hallgatásból!

Hallani a hírekben hogy az autóipar nagyágyúi jönnek az országba. Büszke a kormány például az Audira. Hallani a hírekben hogy Győrben folyamatosan bővül az Audi gyár. Egyre többen dolgoznak ott, egyre jobban fejlődik. Azonban van amiről nem beszélnek, pedig a Győrieknek érdemes lenne tudniuk erről is! Hallgat róla  kormányszóvivő is, de nem baj. Nem maradhat titkokban, tudnod kell róla Neked is! Győrben már nem csak autó készül, hanem a spiritualitás is ébredezik!

Most szombaton közös meditáció, díjmentes sahaja jóga program lesz Győrben! Ez nem maradhat titokban!!! (-:

Részletekhez klikk ide >>

A viccet félretéve,

- ha úgy érzed hogy az életed fordulóponthoz érkezett,
- ha totál ki vagy merülve a hétköznapoktól,
- ha egész egyszerűen csak vonzanak Téged a meditáció, csakra, belső béke és harmónia szavak, és a mögöttük rejlő ERŐ,

akkor ott a helyed Neked is!

Persze töltheted a szombatodat a családdal is, TV-zéssel, kertészkedéssel, vagy egyéb más kikapcsolódással, ugyanúgy ahogy hétről-hétre minden szombatodat töltöd, vagy most az egyszer kipróbálhatsz valami újat is! Valami olyat, ami mélyen megérintheti a szívedet és a lelkedet is. Olyat, ami újult erővel tölt fel a jövőhétre, olyat, ami egy sokkal mélyebb harmóniát és nyugalmat fog adni.

Törj ki a hétköznapi rutinból, és tölts egy meditatív szombat délutánt olyanokkal, akik Hozzád hasonlóan úgy érzik, sokkal többről szól az élet, mint hogy bedaráljanak minket a hétköznapok!

DÍJMENTES sahaja jóga meditációs program Győrben, azoknak akik egy jobb, szebb, tudatosabb, bölcsebb, boldogabb, örömteli és harmónikus életre vágynak, és úgy érzik, a meditáció segít ebben!

Részletekhez klikk ide >>

( ...vagy otthon maradsz,
és nélküled fog lezajlani ez a program. Kár lenne... )

---------------------------------------------------------------------------
Meditatív ücsörgésünk, tűnődésünk és ráérős szemlélődésünk mai helyszíne és padja pedig:

A fotó beküldője Zsuzsa.
Helyszín: Szlovákia, Somorja város, Pomlei park.
Nagyításhoz klikk a képre!

------------------------------------------------------------------------------
                                     * FELHÍVÁS *

A kolostoros blogban továbbra is egyre több fotót szeretnék bemutatni padokról. Hátha ez a sok pad majd hozzájárul ahhoz, hogy a mai rohanó, kapkodó és sietős ideges világban, egyre többeknek legyen kedve picit leülni a rájuk. Csak ülni és semmit tenni. Csak figyelni, csak észrevenni. Merengeni, tűnődni, meditálni. Csak érzékelni önmagunkat, másokat, a környezetet és a világot. Gyönyörködni a tájban, felengedni, ellazulni. Ezért bármerre jársz is, és látsz egy padot, egy környezetet, érzel egy pillanatot ami szerinted abszolút ide illene, akkor fotózd le, küld el nekem emailben és megosztjuk másokkal is.

FELTÉTEL: csupán annyi, hogy a fotón lévő padon ne üljön senki. Üres legyen, ezáltal "hívogató". Írd majd meg a helyszínt, hogy hol áll a pad, és majd a keresztnevedet is, hogy a blogban a kép alá írhassam. A fotónak nem szükséges se művészinek lennie, se nagyon jó minőségűnek. Legyen olyan környezetben és olyan pillanatban, amit úgy érzel hogy jól mutatna itt. Akár városi fotó, akár tanyasi, magyarországi, vagy épp külföldi. Épp amerre jársz. A PAD sok mindenen túlmutat. Országhatáron, nemzeten, gazdasági helyzeten, politikai beállítódáson, bőrszínen vagy valláson.
Egy PAD, az "csupán" PAD! Egyszerű és tökéletes. Úgyhogy
fotómasinákat elő, örvendeztesd meg egy paddal a kolostoros blogolvasókat, és az Őrt!
-----------------------------------------------------------------------------



Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

***********************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ! 

2 olvasó leiratkozott, ezért!

Az előző blogbejegyzésben említésre került 3 olyan téma, ami az olvasóktól érkezett hozzám. Tipikusnak mondható, és többeket érinthető témák voltak ezek. Most is hasonló következik, azonban egy másik megközelítésből! 2 olyan téma, 2 olyan hozzáállás kerül most itt bemutatásra, ami a kolostoros blog elutasításának (ha nem is tipikus) de tanulságos okai voltak, ugyanis a hírlevelekről leiratkozók néhány véleménye következik. Azaz, olyanoké, akik feliratkoztak a bloghírekre, majd egy idő után inkább úgy döntöttek hogy leiratkoznak, és meg is osztották velem az indokukat. Szerintem elég tanulságosak ezek több szempontból is. Ha kíváncsi vagy rájuk és érdekel, akkor itt olvashatod őket:

"Mélyebb spiritualitásra vágyom"

Pár hónapja volt egy olvasó aki leiratkozott, majd írt nekem egy levelet, hogy igazán remek a kolostoros blog, de ő mélyebb spiritualitásra vágyik. No, nézzük akkor ezt egy picit részletesebben!

Korábban már volt itt a blogon egy bejegyzés arról, hogy vajon kik is lehetnek azok a "Mély emberek". Ezen a vonalon haladjunk picit tovább. Milyen lehet a mély spiritualitás? Szerinted? Na most ha van róla egy elképzelésed, akkor gondolom annak az ellentéte lehet a felszínes spiritualitás. Az vajon milyen lehet? Nem titok, bennem is vannak ez ügyben vélemények, de inkább a Tiédet szeretném tudatosítani Benned, hogy könnyebb legyen felismerned azt, hogy Te mire is vágysz igazán, és hogy jó helyen jársz-e egyáltalán ha ezt a blogot olvasod. Figyeljük meg alaposabban a témát!

Mit takarhat a mély spiritualitás? Direkt nem kérdeztem vissza az olvasótól levélben, hogy ő mit ért ezalatt, mert én semmiről sem szeretném őt meggyőzni, és ha úgy érzi hogy itt nem talált ilyet, akkor úgyis keresni fog még sok-sok helyen. No de akkor mit is értsünk ez alatt? Ha teleraknám a blogot, nehéz szankszrit szavakkal, akkor az mély lenne? Ha sok-sok érthetetlen, misztikusnak tűnő keleties kifejezést használnék, marathi, hindi vagy egyéb nyelveken, akkor az mélyebb lenne? Ha a sahaja jóga mantra könyv közel 300 oldalának hosszabb és rövidebb mantrái lennének itt, és még "beborítanám" varázslatos, misztikus, keleties, angyalos és egyéb ezohomályal attól mélyebb lenne? Egyébként amikor hosszabb szankszrit mantrák szóba kerültek, voltak akiket az zavart hogy nem értik miről volt szó. Amikor pedig ezek magyar nyelvű változata került képbe, és a modern európai elme számára picit fura dolgok hangoztak el benne magyarul, akkor meg volt akit az zavart, és azokon gondolkozott, és így nem tudott meditálni. Valóban a mantrákkal lenne a baj?

Korábban készült egy videó az elméd könnyű becsapásáról. Na most ez alapján, ha én nem egy fiatalember lennék, aki úgy él mint Te, hanem egy idős, lassan és megfontoltan beszélő, nehézkes öreg úr, fura frizurával, sejtelmes ruhában, és arról mesélnék itt Neked, hogy a Szférák Hangja szól Hozzám, és a Dellius Csillag Angyalainak üzenetét közvetítem, ráadásul az Ősi Védák és Upanishadok rejtett titkát bírom, és ezekről kapnak majd titkos tudást azok a beavatottak, akik elvonulnak velem a következő Jupiter Fordulóján a Károly Domb Gyógyító Hegyének Déli oldalára egy Galamb Áldozó Szeánszra, na az elég mély spiritualitás lenne? Vagy talán okkultista sötét erőket érthetnek az emberek mély spiritualitás alatt, vagy mit? Nézzük meg egy másik oldalról is a témát!

Függetlenül attól hogy ki éppen mit gondol felszínes vagy éppen mély spiritualizmus alatt, azért abban talán mégiscsak van egy fajta közös nevező, hogy van az embereknek egója. Kinek nagyobb, kinek kisebb. Kinek kedvesebb, kinek durvább. Talán még abban is közös nevezőn lehetnek a különböző vélemények, hogy az egó önmagában, eléggé zsákutcás kaland. Na most akkor ha egy picit elkanyarodunk, akkor milyen lehet például a Spirituális Egó? Egyáltalán létezhet ilyen, hogy Spirituális Egó? Sőt, ennek aztán van az igazán "torz" változata, a Spirituális Kolostoros Egó (-:

na a viccet félretéve, vajon a zsákutcás egó, bekanyorodhat-e egy speciális zsákutcába, amit aztán elnevezhetünk-e vajon Spirituális Zsákutcának? Nem akarok dönteni helyetted erről, gondold/érezd ahogy jólesik. Azonban tegyük fel hogy mégiscsak lehet ilyen. Pusztán az elképzelés kedvéért, mi van ha mégis csak létezik ilyen Spirituális Egó? Vajon akkor az, mit tekinthet mély spiritualitásnak, és mit tekinthet felszínes spiritualitásnak? Érdekes elmélkedések ezek, nagyon azért nem akarlak fejfájás szintig belevinni Téged a témába, de azért érdemes lehet ezeken picit olykor-olykor eltűnődni, hogy egyáltalán mire is vágyunk, és vajon lényünk melyik része vágyja is az adott dolgokat!

Itt a kolostoros blog publikus oldalain a sahaja jóga meditációba kapsz betekintést, pl itt az alapmeditációknál >>

Ez az életedben egy olyan folyamatot indíthat be, hogy a Benned lévő Jívatma, a Szellemed (soul), kezd egyre inkább visszatalálni az Atmához, a Lélekhez, vagy a világlélekhez, a kundalini segítségével.

Nyilván az elején még ez egy "finomabb", lágyabb, tapasztalás, nem amolyan földcsuszamlásszerű "megvilágosodás". Aztán a későbbiekben a Te vágyaidon múlik, mennyire tudsz ebben az állapotban jobban elmélyedni, vagy éppen a spiritualitás "felszínes", úgymond elmével felfogható intellektuális morzsái után rohangászol inkább, hogy kielégítsd a....  no mit is?

Persze az "elméleti dolgok" is fontosak, de a Lélek nélkül pusztán az Elmédet forgatod vele jobbra-balra, úgy, hogy közben azt hiszed felfelé haladsz az Isteni Hegyen attól hogy változik a táj, pedig csak körbe-körbe sétálgatsz önmagad kis dombján.

Ha a Lényed feloldódását a Világlélekben kevésnek találod, hááát akkor valóban lehet hogy nem jó blogon jársz, és talán tényleg jobb ha elválnak útjaink. Jobb ha leiratkozol a hírlevelekről, aztán majd a következő életünkbe, hmm... ki tudja, talán majd újra látjuk egymást.

"kb egy éve, vagy lehet több, olvasom a leveleidet, azóta önbizalmam a nullára esett legfőképpen azután ha elolvasom a leveleidet, mert azt gondolom ha nem így élek mint amit te leírsz, akkor már nem is vagyok jó"

Ez egy másik levélrészlet, amit az egyik olvasó írt arról, hogy miért is búcsúzik a kolostoros blogtól, miért iratkozik le a hírlevelekről. Ez is megér szerintem néhány mondatot, aztán majd meglátod tudsz-e belőle hasznosítani valamit vagy sem.

Először is, az én szándékom ezzel a bloggal semmiképpen nem az hogy frusztráljak bárkit is. Na jó, néha picit provokállak a kérdéseimmel, mert bízom benne hogy azok valamelyest előrébb lendíthetnek. Azonban kezdjük ezt a témát is az elején. Vajon mit jelent az hogy "Jó" élet? Mit jelent az, hogy "Jó" ember? Létezik ilyen? Persze erre is lehet azt mondani hogy valakinek éppen ez a jó, valakinek éppen az a jó, és fogadjunk el mindenkit és mindent úgy ahogy van, akkor lesz jó. Valóban jó ez a feltevés?

Itt Pécsen az egyik este majdnem brutálisan megerőszakolták a polgármester fiatal lányát, aki ellenállt, mire a támadója összeverte. Véresre az arcát! Egy fiatal lánynak! Ráadásul egy olyan ember, aki éveket ült már hasonló cselekedetért börtönben. Ő vajon a Jó ember kategóriába tartozik? Az ő élete a Jó élet fogalmába tartozik? Fogadjuk el őt is olyannak, amilyen? Az ő cselekedetét is úgy kell elfogadni ahogy van? Mindenkit olyannak amilyen? Direkt hoztam egy nagyon durva és nagyon szélsőséges példát most ezzel, mert bízom abban hogy az olvasók nagy részének nem kérdés hogy ez a cselekmény vajon a Jó cselekménybe tartozik-e vagy sem? Ezt talán könnyű eldönteni. Azonban ha nem ilyen szélsőséges példát veszünk, hanem már finomabbakat, akkor már egyre nehezebb meghúzni azt a határt, mi tartozik a Jó cselekedetbe, vagy mi tartozik a Jó élet kategóriájába. Mi az amit elfogadjunk, és mi az amit nem? Durva esetekben könnyebb a döntés, finomabb szituációkban pedig már nehezebb.

Ha valaki mondjuk másoknak teljesen hülyeségeket beszél, az vajon Jó ember? Ha másoknak az elméjét hülyeséggel tömi, az egy jó cselekedet?  És mi van akkor, (menjünk még finomabb szintre) ha mondjuk az össze-vissza beszédében, tanácsaiban, észosztásában, esetleg gyakorlataiban, nem testileg, hanem finomszinten "erőszakolja meg" az illetőt, azaz mondjuk tönkreteszi a csakráit? Ráadásul még egy nagy halom pénzzel is leveszi az illetőt, és a sajátos varázsmágiájával tönkreteszi mások finomenergiarendszerét. Mindezt nagy spirituális jelszavak alatt, világbéke címszóval, és boruljunk össze mindannyian, mi és az angyalok is, és rezegtessük magunkat más dimenzióba, szeretetbe stb. stb. a sok-sok sületlenséggel együtt. Aztán az illető aki ilyeneknél jár, már csak azt veszi észre hogy nemhogy javult volna az élete a nagy mutatványostól, hanem rosszabb lett. Itt vajon Jó ember van? Jó cselekedet? Fogadjuk el őt is olyannak amilyen? De nem is kell az erőszakoskodóktól a spirituális mutatványosokig elmennünk, hiszen mindannyian ha visszagondolunk életünk korábbi évtizedeire, hogy akkor hogyan éltünk, akkor emlékezhetünk arra, hogy az a fogalom hogy "Jól Élni", az mit jelentett számunkra. Milyen volt az idealizált "Jól Élünk" elképzelésünk, akár magunkról, akár a környezetünkről? Lehet hogy ez is sokat változott azóta. Ami korábban "Jó Életnek" tűnt, talán ma már nevetségesnek hangozhat magunk előtt. De létezhet valamilyen Univerzális, Egyetemleges "Jól Élni" kategória? Talán ez lehet a bölcsek, szentek, Isteni Inkarnációk útmutatása? Fel tudjuk ismerni egyáltalán ezeket az üzeneteket?

Valójában folyamatosan ezt keressük az életünkben, hogy "jól éljünk". Csak mindannyian más élménytől várjuk ezt. Vannak akik attól várják hogy megerőszakolnak másokat. Vannak akik attól, hogy "megvarázsolnak" másokat. Vannak akik attól, hogy becsapnak másokat. Vannak akik attól, hogy az ostoba beszédükhöz keresik a tölcsért ahová benyomhatják a sületlenségüket. Vannak akik attól, hogy egész nap panaszkodnak. Vannak akik attól, hogy ledominálnak másokat. Fogadjuk el őket is olyannak amilyenek éppen? Az egy másik kérdés hogy mit is kezdünk velük, de az megér majd egy külön bejegyzést.

Vannak akik intellektuális, vállalkozásbeli, sportbeli, hobbytevékenység, vagy bármilyen egyéb területen felállított kihívások eléréséhez kötik a Jó Életet. Akik meditálnak, azok egy picit még mélyebbre mennek, mert egy sokkal Egyetemesebb Jó Állapotot keresnek magukban. Nem egy tevékenységtől várják a "Jó Élet" emelkedett élményét, hanem már a puszta létezésnek a megtapasztalásából, a tudatosabb átéléséből. Keresik a megvilágosodást. A végső boldogságot. Az Isteni Erővel (Lélekkel)  való Intenzívebb kapcsolódást. A Feloldódást, a Nírvánát, a végső örömöt, békét és megnyugvást. Azt amit itt emberként elérhetünk és megtapasztalhatunk. Ahogy feljebb olvashattad, a Jívatma vágyja az Atmát! A soul, a spiritet. (na, ilyen szavakkal már elég mély a blog? Most akkor lehet ezek körül forgatni az elmét hogy mit is hogy is, miközben nem is a megtapasztaláson van a figyelem, pedig elsősorban ott érdemes lenni, majd aztán visszatérni a fogalmakhoz)

Ezen az úton járok én is. Keresem a Jót. A "Jó Élet" élményét. A "Jó Ember" állapotát. Ráadásul ez a JÓ, nem is a legjobb kifejezés, mert OTT, abban az állapotban már nincs JÓ vagy ROSSZ. Van egy másik fogalom, ami a Kedvezőség. Talán ez jobban kifejezi azt amire gondolok, mert a végső Jó-hoz a Kedvezőségen át vezet az út. Ahhoz hogy lehámozd az Egódat, túljuss a Jó és a Rossz világ illúzióján, a Kedvezőséget kell megtalálnod. Azt, ami Kedvezőleg hat a fejlődésedre ezen az úton. És hidd el, az egód nem fog tudni segíteni ebben dönteni, mert a Kedvezőségben az egónak vége van! Ezért az egó fog Téged a lehető legtávolabb tartani a Kedvezőségtől, mert ott érzi a "halálát". De mivel spiritualitással akarsz foglalkozni, ezért az egó bevisz egy spirituális zsákutcába, mert a valódi sétányon vége lenne a létezésének. Ezen az úton én úgy látom, hogy ebben a meditáció tud a legtöbbet segíteni, hogy a belső "zajt" lecsillapítva tudjunk utat engedni a bennünk lévő, sokkal Magasabbrendű Jó-nak. Ha odatolakszom az egómmal, a türelmetlenségemmel, a ostobaságommal, a tunyaságommal, az agressziómmal, a felszínességemmel, ez elé a bennem lévő Magasabbrendű Jó elé, akkor csak hátráltatom azt, hogy bennem ez kibontakozhasson. Hát tisztában vagyok én is magammal, hogy azért én is hátráltatom magamat rendesen itt a hétköznapokban sokszor! (-:

Azonban néha valóban sikerül teret engedni ennek a "Magasabbrendű Jónak". Ebben segít a meditáció. Az egyéni és a kollektív is. Erről szól ez a blog, hogy aki szintén erre vágyik, és ezen az úton jár, az tudjon belőle meríteni. Ki éppen mit. Ötleteket, bátorítást, gyakorlatokat, vagy éppen újabb gondolatokat, lehetőségeket, bármit. És ha valóban fejlődni szeretnél, akkor ezek inspirálni fognak feltehetőleg. Ha Rád ez frusztrálólag hat, akkor érdemes lehet elgondolkozni hogy vajon mi lenne az, ami bátorítólag, lelkesítőleg hatna?

Hogyan fejlődnél jobban? Ha egymás mellé leülnénk és közösen panaszkodnánk? Vagy ha itt a blogban nem meditációs programokat ajánlgatnék, hanem közös kocsmázást? Elsörözgetnénk, cigarettáznánk, még némi ganja is jutna a pipába, aztán elvigyorognánk, meg félbódultan filozofálnánk az élet nagy dolgain tán? Az tetszene? Az Jó lenne? Az Kedvező lenne? Vagy miről írjak itt a blogban? Nyöszörgésről? Világfájdalomról? Van ebből elég a a hétköznapokban.

Itt a blogban igyekszem majd továbbra is azon az úton haladni, hogy igenis elhiggye az olvasó, hogy bizony létezik a sokkal szebb és örömtelibb élet reménye és élménye. Mind önmagunkkal, mind másokkal kapcsolatban. És ez nem pusztán hit kérdése, meg amolyan amerikai juhééé hurráoptimizmus, hanem valódi élményszintű tapasztalás. Kezdj el meditálni, és kezdj el teret engedni a magadban lévő "Jó"-nak, ami aztán egyre nagyobb teret kap, és aztán rajtad is túlmutat majd. És ezek a kisebb-nagyobb tapasztalások fognak majd inspirálni arra, hogy a "csetlésbotlás" közben ne úgy érezd magad, hogy nem felelsz meg az elvárásoknak, hanem hogy igen is haladsz a magad útján.

Vannak emberek akik inspirálnak másokat. Én nagyon sok ilyenre felnézek, akik ráadásul  egyáltalán nem is a spiritualitás környékén tevékenykednek, hanem abszolút "civil" szakmai körökben. A tudásuk és a tapasztalatuk óriási, és vágyom arra hogy én is hasonló tudásra tehessek szert. És az hogy őket olvasom, követem, figyelem, és tudom hogy az adott területen az én jelenlegi tudásom a lába nyomukba nem ér az övéknek, az engem egyáltalán nem frusztrál, hanem inspirál. Egyáltalán nem zavar hogy nem úgy tudom az adott tevékenységet űzni mint Ők, és emiatt nem fordítok nekik hátat, hanem igyekszem még nagyobb figyelemmel, alázattal és nyitottsága követni szakmai munkásságukat, hogy előbb-utóbb én is hasonló tapasztalatokra és tudásra tegyek szert. Szerintem így lehet érdemes egymáshoz és az élethez hozzáállnunk, függetlenül attól hogy most épp meditációról, vagy egyéb szakmai dolgokról van szó. Az előttünk járók tudása és tapasztalata ne frusztrációval, sértődöttséggel  és letargiával, hanem inspirációval töltsön el minket. Inspiráljon arra, hogy mi is még több mindent megtudhassunk, átélhessünk, ezáltal még több mindent adhassunk majd át mi is másoknak. Így aztán egyre közelebb juthatunk valamifajta Közös Kollektív Jóhoz, és az életünket egyre szebb, bölcsebb, boldogabb és örömtelibb pillanatok fogják beragyogni. Itt a blogban továbbra is erre fogok törekedni, hogy erre buzdítsalak, erre lelkesítselek, a figyelmedet felhívjam ezekre, úgyhogy ha nem ilyesmire vágysz, akkor sajnálom, és valóban érthető lesz a leiratkozás.




Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!

3 érdekes téma, amin talán már Te is gondolkoztál

Itt a meditáció kapcsán sokat szoktam levelezni a blogolvasókkal. Különböző témák merülnek fel. Ki hogyan halad éppen a meditációban. Vagy kérdései, kétségei, vagy éppen csodálatos tapasztalatai vannak. Mikor épp mi. Még ha nem is konkrét leveleket, de három érdekes témát hoztam most Számodra. Olyat, ami talán már Benned is felmerült, talán meg is akartad kérdezni, de végül is nem írtál. Itt lesz most ez a 3 érdekes téma, hátha választ kapsz most Te is.

"azt hittem, hogy csak rózsaszín felhőn fogok ücsörögni, de nem"

Néhány héttel ezelőtt írta nekem ezt egy olvasó sok egyéb más dolog mellett. Azért hoztam el most ide nyilvánosan a témafelvetést, mert többen jutnak el ide azok közül akik komolyabban kezdenek el foglalkoznak a meditációval, és tanulságos lehet ez a téma mindannyiunknak.

A levélíróval találkoztam már 1-2 sahaja jóga meditációs programon, személyesen is beszélgettünk. Még ha sűrű rendszerességgel nem is tartjuk a kapcsolatot, de azért alkalmanként megosztja velem hogyan halad önmagával, az életével és a meditációjával kapcsolatban. Ez a mostani levele olyan volt, amit különböző korú, nemű, családi körülmények és élethelyzetekben lévő emberektől hallottam már, és teljesen tisztában vagyok vele miről írnak, hiszen én magam is ezeken megyek át nap mint nap. Nézzük picit részletesebben!

Olyasmiről szólt a levele, hogy a meditáció iránti vágyakozása nagyon erős volt amikor kezdte, de most így visszanézve már olyasminek tűnik Számára, mintha picit menekülni akart volna a problémáktól. Ahogy írta, amolyan rózsaszínű felhőkre vágyott, amire boldogan felugorhat, és lábát lógatva, fütyörészve éli majd egy ilyen felhőn az életét. Ilyesmit várt a meditációtól. Attól függetlenül hogy a nagy távolságok miatt, rendszeresen nem tud részt venni sahaja jóga meditációkon, de azért igyekszik elmélyülni, és sok-sok boldog "rózsaszínfelhő szerű" élménye is volt már, azért egyre komolyabb dolgokkal kell szembenéznie. Olyanokkal amikkel nagyon nehezen akart, vagy tudott, de most mintha a meditáció szinte katalizátorként hozná elő az életéből. A rendszeres meditáció által egyre finomabb szinten kezdi érzékelni önmagát, a környezetét, és egyre tisztábban látja már milyen dolgok vannak körülötte. Milyen negativitások, milyen karmikus dolgok stb. Egyre tisztábban látja már a csakrák tulajdonságainak működését, akár önmagában, akár másokban, és ez bizony egyre nagyobb feladat elé is állítja. Mit is kezd most akkor vele?

Mert egyrészt a meditáció valóban ad egyfajta rózsaszínfelhős boldogság feelinget, azaz valóban megtaláljuk lelkünk békéjét, az önvalónk örömét, azonban ahhoz hogy ezt mélyíteni tudjuk magunkban, és egyre inkább el tudjunk ebben merülni, ahhoz bizony megkerülhetetlen egy fontos dolog. Ez pedig az önismeret. Azaz, hogy szembenézzünk önmagunk, (hogy is mondjam finoman?), kicsinyes és gyenge oldalunkkal is. A sötét arcunkkal, azokkal a bennünk lévő negatív dolgokkal, amelyek bizony pont abban gátolnak, hogy felüljünk arra a bizonyos felhőre, és egyfajta emelkedettségben tudjuk onnan szemlélni az élet csodás áramlását. Shri Mataji többször beszélt erről. Mondta hogy Jézus is erről beszélt, és az összes Isteni Inkarnáció, mindegyiknek ugyanaz volt az üzenete: Ismerd meg önmagadat!

És miért kell egyáltalán megismernünk önmagunkat? Kérdezheted joggal. Miért jó az nekünk? Egész egyszerűen nincs más út! Csakis az önismeret útja. Megismerni, felfedezni, és tudatosítani azt, ami bennünk van. Az Isteni Erő összes megtestesülése aki eljött a földre, mind elhozta az örömteli élet lehetőségét és üzenetét. Azt, hogy megtalálhatod Istent, megtalálhatod a békét, a reményt, a megvilágosodást, az emberi együttélés egy sokkal szebb és szeretetteljesebb állapotát. Ez bennünk van. Benned is, bennem is, mindannyiunkban. Csak fel kell tudnunk magunkban fedezni! Ott van elrejtve mélyen, csak rengeteg negativitás borítja be. Az egónk, a haragunk, a letargiánk, az agressziónk, a félelmeink, a dominálásunk, a bizonytalanságunk, az elégedetlenségünk, a gyengeségeink, a felszínességünk, és még sorolhatnám. Ahhoz hogy eltaláljunk a megvilágosodáshoz, Istenhez, vagy nevezzük bárhogy is ezt az állapotot, ezeken a negatív erőkön kell túljutnunk magunkban. Nem kis feladat! Persze ezt nem is lehet amolyan "feladatként" megoldanunk, (bevizualizálnunk) hanem egy sokkal lágyabb módon, a meditáció útján tudjuk szépen lassan lehámozni az életünkből, és magunkból. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, és minél inkább elmélyedünk a meditációban, annál mélyebb rétegekből kerül elő az, hogy bizony ez és ez a dolog még mindig ott van benned, és ezek gátolnak meg abban, hogy igazán örömteli életet élj. Egy olyat, ami nem külső dolgokból táplálkozik, hanem önmagából. A létezés öröméből, békéjéből és harmóniájából.

Bizony az olvasó is egyre inkább ezzel szembesül az életében, hogy a meditáció nem azt hozta el számára, hogy boldog felszínes tudatlanságban a szőnyeg alá söpörjük a dolgokat, és úgy keressük majd vidáman a megvilágosodást hogy nem is nézünk szembe önmagunkkal és a dolgokkal, hanem bizony egyre jobban megmutatja az élet, hogy mi is van még a lényében. Milyen gátak, milyen akadályok. Ilyenkor már bizony a meditáció nem egy könnyű műfaj tud lenni, hiszen már nem ugyanaz az ember vagy, aki előtte. Az, aki becsukta a szemét és nem akart észrevenni, felismerni dolgokat. Nem akart szembenézni önmagával. Ha őszintén foglalkozol a meditációval és a spiritualitással, akkor elengedhetetlen hogy szembetalálkozz önmagaddal! Ráadásul azzal az arcoddal, amit nagyon nem akarsz látni. Ha ezzel megbirkózol, ráadásul ennek az illúzióján is túljutsz, akkor egyre többet és többet tudsz majd azon a bizonyos rózsaszín felhőn is ücsörögni. Sokat lehetne még erről írni, pláne arról, hogy ráadásul ez most már nem is egyéni "utazás", hanem egy kollektív fejlődés, amiben egyre nagyobb tömegek haladnak, az egyre fényesebb és megvilágosodottabb, Isteni Útjukon. Legyen most ez a téma ennyi, aztán nézzük a következő olvasói felvetést!

"...egy picit elszorult a szívem. Amikor én csatlakoztam, a 10-es helyén még a 6-os szám állt."

A blogolvasó pár hete küldte a levelet, amiben több minden dolog mellett ez is ott volt, hogy észrevette hogy itt a kolostoros blogban, ott jobbra fent a profilom alatt, már egy 10-es szám van, azaz hogy 10 éve foglalkozom a sahaja jóga meditációval. És picit megilletődötten is írta, hogy emlékszik még arra, hogy amikor regisztrált a blogon akkor még csak 6 volt ott, és hogy milyen gyorsan el is röppent ez a 4 év. És hogy milyen szuper kezdeményezés ez, hogy valóban mindenféle profitigény nélkül, amolyan pénztárcakímélő üzemmódban megy ez a blog. És hogy a milyen jó lenne ha még több ilyen kezdeményezés lenne, mert a világon valóban szükség van a változásra stb. stb.

Valóban jó lenne, és tényleg ráfér az emberekre is, és a világra is. Erről szólt egyébként "A Jótündér és az Istentisztelet esete" című bejegyzés is, hogy nem szabad hagynunk, hogy megmaradjunk a vágyak szintjén. Sokszor vágyakozunk és álmodozunk hogy de jó lenne ha kisebb lenne a környezetszennyezés és több fa lenne. Hát akkor tessék, rajta! Irány szemet szedni, és fát ültetni! Sokszor mondjuk hogy milyen jó lenne ha még több ember meditálna. Valóban jó lenne, azonban azokhoz az emberekhez el kell vinni. El kell nekik küldeni egy weboldalt, el kell vinni a városukba a meditációt stb stb. Nem szabad megállnunk a vágyakozásnál, hanem a magunk kis egyszerű módján tenni kell az ügyekért. Hallani olyat is, hogy milyen jó lenne ha az emberek többet mozognának, egészségesebben étkeznének, többet olvasnának, képzettebbek lennének stb. Hát persze hogy jó lenne! Nemcsak hogy jó és örömteli, hanem hasznos is lenne a társadalmunknak! De ehhez tenni kell! Példát mutatni, és amolyan "misszionáriusként" igét hirdetni. Ja, hogy ez nem könnyű?! Hát persze! Azt senki nem mondta hogy könnyű lesz (-:

A magunk kis életében bizony lehet terjeszteni a jobb, bölcsebb, hasznosabb és szebb élet "igéjét" és reményét, legyen szó akár a környezetvédelemről, akár meditációról, akár olvasásról, bármiről. Aztán persze elfogynak az ismerősök, és úgyis a könyökükön jön majd ki már a téma, ilyenkor jön majd az hogy mennyire vagy elkötelezett. Mert ha az vagy, akkor előbb-utóbb megtalálod a módját, hogy Hozzád hasonló lelkes önkéntesekkel együtt nekilóduljatok, idegenekhez elmenjetek, és megváltoztassátok a világot! Hogy ez azért túl nagy falat? Hát persze, de hát miért érdemes reggelente felkelni, ha nem egy ilyenért? És ahogy Lao-ce klasszikus bölcselete is mondja, az ezer mérföldes utazás is csupán egyetlen lépéssel kezdődik. Azt az egyet lépd meg, minden egyes nap Te is!

Ezeket a kis lépéseket tipegem én is a magam egyszerű módján itt a kolostoros blogban. Ha az olvasóhoz hasonlóan már Te is évek óta figyelemmel követed az itteni eseményeket, híreket és érdekességeket, a kolostoros egóm forgását (-:
az igazán örömteli és megtisztelő. Bízom benne hogy a jövőben is hasonló kíváncsisággal és érdeklődéssel fogod megnyitni a "Hírek a Kolostorból" leveleket, és hozzájárulhatok picit én is, az életünk tudatosabbá, meditatívabbá és harmonikusabbá válásához.

"Ez most nagyon betalált!"

Rendszeresen kapok olvasóktól olyan levelet amiben arról írnak, hogy itt a kolostoros blogban, az éppen aktuális bejegyzés, "nagyon betalált!" Mintha olvasnék a gondolataikban! Netán távcsővel kémlelem az életét hogy ennyire pontosan arról írok ami éppen Őt foglalkoztatja?

Nos, az igazság az, hogy itt az Őrbódé magányában nincs se távcsövem, se varázsgömböm, csupán Balu boldog horkolása, lusta szuszogása töri meg néha a csendet. Az pedig hogy a bejegyzéseket valaki éppen magához nagyon közelinek érzi, hát abban személyesen nekem aztán túl sok érdemem nincs. Igyekszem az intuíciómra hallgatni a bejegyzések szerkesztése, megírása, kiválasztása közben. Rengeteg blogbejegyzés ötletem van, amiket folyamatosan gyűjtök. Néhányat el is kezdek szerkeszteni, aztán pihentetem. Némelyiknek csak az alapötlete van meg, azonban közben folyamatosan azt figyelem magamban, hogy vajon melyik az a bejegyzés, melyik az a téma, amelyik igazán meg akar születni. Melyiknek van most itt az ideje. Néha persze van tudatos tervezés is, de nagyon sokszor ez inkább "csak" amolyan érzésre megy. Picit olyan mintha nem is én írnám, nem is én választanám ki ezeket, hanem egy rajtam túlmutató erő. Persze aztán én is beleteszem a saját korlátoltságomat, de ennek ellenére mégiscsak megszületik valami, amit aztán kiküldök hírlevében.

Ha ezt értékesnek, hasznosnak, érdekesnek, figyelemreméltónak találod éppen, örülök neki. Ha nem találod annak, az az igazság, akkor sem fogok szomorkodni. Ha "nagyon betalált", nagyon megérintett Téged, akkor lehet hogy hasonló hullámhosszon vagyunk. Ki tudja. Vagy akár a meditáció oldottságában, finomabb szinten, a vibrációk világából fakad ez a fajta összehangolódás. Nem tudom. Mindenesetre a jövőben is, valószínűleg hasonló módon születnek majd a bejegyzések és a témaötletek, az átalakuló világ reményteljes hajnalán, itt a kolostor udvarán, és remélem egy-kettő továbbra is majd, azért "nagyon betalál"! ;-)

- Varázsgömböm mond meg nékem, melyik pad legyen itt a héten?

---------------------------------------------------------------------------
Meditatív ücsörgésünk, tűnődésünk és ráérős szemlélődésünk mai helyszíne és padjai pedig:

A kép beküldője Zoli.
Helyszín Budapest, Hunfalvy János Szakközépiskola
Nagyításhoz klikk a képre!

Söpörjük le a havat a padokról, és búcsúzzunk el végre ettől az idei hosszú téltől! Jöjjön hát a jó idő, a tavasz és a nyár...


Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ! 

Szókratész

A Görög Bölcsről, Szókratészről volt már szó itt a blogban, azonban most egy komplett mozifilm kapcsán jelenik meg újra.

Azért nagyon elgondolkodtató, akár Jézus, akár Szókratész kapcsán, akár hasonló megnyilvánulásai az emberiségnek, amikor olyan szinten nem akar szembenézni az Isteni Kinyilatkoztatásokkal, az Abszolút Igazsággal, hogy képes a végletekig elmenni annak a tagadásában, olyan szinten hogy inkább meg is öli a kinyilatkoztatót.

Nagyon durva ez, azonban számunkra igazán távolinak tűnhetnek ezek hiszen sok-sok évszázadokkal ezelőtt történtek. Azonban mi van ma? Milyen a mai egó? Milyen a mai befogadás? Milyen a mostani felismerés? Milyen a mai megértés? A súlyos kérdések mellett maradjunk egyelőre Szókratésznél:

A teljes filmet itt találod a YouTube-on >>

Kolostoros MoziHétvége korábbi filmjei:

-> Gandhi >>>
India szabadságharcának, és Mahatma Gandhinak a gyönyörű története.

-> Számszárá >>>
Vajon mi vezethet el minket az Isteni Megvilágosodáshoz? Hogyan léphetünk ki a születés és a halál körforgásából, a számszárából? Hogyan lelhetünk rá, és mikben veszhetünk el útközben? Az ifjú Tási is ezt keresi a filmben.

-> A szív dallamai >>>
Egy hegedű tanárnő küzdelmeiről, reményeiről, fájdalmairól, örömeiről, és példaértékű eredményeiről szól ez a film, a legendás Meryl Streep alakításával.

-> Vándorút >>>
"Azt hiszem mindannyian csak sétálunk egy jókorát."

-> HOME  >>>
Gyönyörű film a Földről, és rólunk.

-> Huang Shi gyermekei  >>>
Mit is hoz ki egy fiatalemberből, és a rá bízott gyermekekből egy kőkemény háború? A filmből kiderül.

-> 12 dühös ember >>>
Vajon mi történik ha 12 különböző embert bezárnak egy szobába? Egészen addig nem jöhetnek ki amíg meg nem hoznak egy közös és egyhangú döntést. Szuper film az emberek személyiségéről.

-> Másfélmillió lépés Magyarországon >>>
Igazán lelkes, természetkedvelő TV-s csapat mutatja be Magyarország gyönyörű tájait. Gyalog mentek a túraútvonalakon, végig az egész országon.

-> Idegen Bárány >>>
Különleges vallási közösségben, az "amish"-ok közt él egy lány akinek kétségei vannak. A történetben jelen van az évek óta aggódásban élő anya, egy távoli titokzatos nő, és egy elhallgatott múltbeli esemény.

-> Ostrov - Sziget >>>
Egy orosz szerzetesi közösség igazán furcsa tagja, Anatolij atya drámai, de egyben humoros története.

-> Konfúciusz >>>
Hogyan kerülhet egy igazi Guru miniszteri székbe? Mi az ami motiválja Őt, és mit is képvisel? Ez mind-mind kiderül ebből a nagyszerű filmből!

-> Az élet csodaszép >>>
George életében eljön a szörnyű pillanat, amikor végképp feleslegesnek, semmirekellőnek, bukottnak és vesztesnek érzi magát. De vajon tényleg felesleges az ő létezése itt a földön? Hogyan alakult volna mások élete, ha ő egyáltalán nincs is?

-> A király beszéde >>>
Még a legnagyobbaknak is van gyenge oldaluk. A legkiválóbbak is rendelkeznek hibákkal és gyengeségekkel. A nagyság azonban abban áll, hogyan kezelik ezeket! Erről szól ez a film, igaz történet alapján.

-> Egyiptom hercege >>>
Rajzfilmkészítő mesterek csodás alkotása Mózes életéről.

-> Minden6ó >>>
Te vajon mit tennél, ha egyik pillanatról a másikra mindenhatóvá válnál? Azaz, bármit megtehetnél. Mit kezdenél vele? Bruce, a film főszereplője megkapta ezt az Isteni lehetőséget. Vajon tud élni vele?

-> Az ember aki fákat ültetett >>>
Egy olyan film, amiről ezt írta egy olvasó: "Szerintem le kéne vetíteni osztályfőnöki órán és beszélgetni róla. Az ember néha úgy érzi semmi értelme annak amit csinál. Hogy egyedül semmire nem jut. És akkor jön egy ilyen film az életébe."

-> Fordulópont - Az ambíciótól az értelemig >>>
Ha csak egy filmet ajánlhatnék Neked, akkor ez lenne az! Semmiképp se hagyd ki, hiszen ha már itt jársz a Kolostorban, akkor ez Neked kifejezetten kötelező! Komolyan mondom, le fog nyűgözni!

-> Ízek, imák, szerelmek >>>
Egy fiatal hölgy története arról, hogyan is keresi a Sorsát, Istent, és a Boldogságot a világ a különböző pontjain.

-> A jövő farmja >>>
Hogyan próbálják angliai farmerek "modernizálni" a gazdálkodásukat a célból, hogy az asztalra kerülő ételeink egészségesebbek, a környezetünk tisztább, és a természettel való együttélésünk sokkal inkább a harmóniára épüljön? Egyszerű és nagyszerű gondolatok és próbálkozások arra nézve, hogy a természet felé valóban nagyobb tisztelettel forduljunk.

-> Mennyei Prófécia >>>
Peru őseredjéből előkerült rejtélyes, az emberiség tudatosságával, fejlődésével, és a felemelkedésével kapcsolatos jelentősségteljes üzeneteket tartalmazó a tekercsekről, és a körülöttük kialakult hajtóvadászatról szól a film.

-> A jövő kezdete >>>
Hogyan tehetnénk sokkal jobbá a világot? Erre az igazán embert próbáló kérdésre keresi egy tanár a választ a diákjaival. Az egyik nebulónak nemcsak hogy fantasztikus, és egyben roppant egyszerű ötletet támad, hanem nagyon hamar útjára is indul a VilágMegváltó "vállalkozás".

-> Napfivér Holdnővér >>>
Assziszi Szent Ferenc életének emléket állító film, Önmagunk és az Isten kereséséről.

-> Tavasz, nyár, ősz, tél... >>>
Egy misztikusnak tűnő kunyhó ad otthont mesterek, megtértek, megvilágosodásra, elvonulásra, csendességre vágyók újabb és újabb generációjának. És az évszakok csak úgy jönnek, mennek...

-> A békés harcos útja >>>
Milyen tudást is adhat át egy öreg benzinkutas, egy fiatal és erős sportolónak? Talán a legfontosabbat.



Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!

Egy megtört ember utolsó szavai

"Én... nem találom az értelmét.
- Az élet értelmét?
- Az élet értelmét. Nem akarok most politikával foglalkozni.
- És akkor mi a teendő?
Nem tudom, hogy mit csináljak. 67 éves vagyok.
Fogalmam sincs, hogy ezek után mihez kezdjek."

A beszélgetés után néhány órával holtan találták angliai fürdőszobájában a befolyásos orosz oligarchát, Borisz Berezovszkijt. A hírek szerint öngyilkos lett. Az ő történetének tanulságairól szól a blogbejegyzés. Érdemes lesz elolvasnod, mert alapdolgokra világít rá, függetlenül attól hogy egy olyan emberről és egy olyan környezetből származik a történet, ami a hétköznapoktól nagyon távol esik. Azonban a mozgatórugói, a bennünk lévő emberi kicsinyességek.

A halála előtt készült utolsó interjút itt olvashatod >>

Nézzük előbb azonban hogy ki is volt Borisz Berezovszkij!

A Londongrád című könyvből róla is sok mindent megtudhatunk, és a hozzá hasonló, Oroszországból távozni kényszerült befolyásos oligarchákról. Azokról az emberekről, akik a rendszerváltás utáni Oroszországban, amolyan újgazdagként emelkedtek ki a hétköznapokból, és a hatalmas vagyon mellett óriási politikai befolyással is bírtak. Borisz Berezovszkij, talán az egyik legikonikusabb figura volt mindezek között. Rátermettsége, üzleti érzéke, kapcsolatai, és hát mi tagadás, a hataloméhsége egészen Borisz Jelcin közeléig juttatta, ahol aztán később hozzásegítette Putyint is a hatalomhoz. Putyin azonban a saját szája íze szerinte kezdte el rendezni a dolgokat, és aki ehhez nem idomult, annak bizony befellegzett. Így került a nagy sajtó visszhangot kapott Hodorkovszkij is hosszú börtönévekre, ami után aztán sok-sok orosz milliomos szedte a sátor fáját, és meg sem állt Londonig.

A könyvben alaposan bemutatják hogyan is éltek ott ezek az emberek. Hétköznapi értelemben, a szinte felfoghatatlan vagyonukkal pillanatok alatt a piaci ár sokszorosára verték fel a londoni luxusingatlanok árát. Az ékszerek, a luxusruhák, a csodaautók, és az egyre nagyobb yachtok gyűjtögetése mellett cégeket alapítottak, befektettek, és óriási lendülettel vásároltak fel mindent amit csak tudtak. Sokuknak még ez is kevés volt! A hataloméhség számára a pénz csupán eszköz, és annak gyűjtögetése egyáltalán nem elégíti ki, ha nem tud vele hatalmat és befolyást építeni. Így volt ezzel Borisz Berezovszkij is!

Hataloméhség

Az emberiségnek talán az egyik legdurvább negativítása ez. Amikor az szédíti az egónkat, hogy mekkora befolyást és hatalmat tudunk gyakorolni mások felett. Azaz, mennyire tudjuk mi mozgatni az embereket. Mennyire tudjuk mi irányítani őket. Mennyire azt teszik amit mi akarunk. És ehhez bizony nem kell milliomosnak lenni, hiszen ez kicsiben is ott van bennünk. Akár egy család életében, akár munkahelyi szituációkban, sőt, még úgymond pénzmentes helyeken is! Ott ahol önkéntesek vannak, vagy nonprofit tevékenység, esetleg vallásos vagy spirituális közösségek, még ott is nagyon erősen fel tud ez bukkani. Az egó még ott is imádja ha hatalma és befolyása van, és ő mozgathatja a szálakat. És ennek se vége se hossza, mert valódi elégedettséget egyáltalán nem ad, hiszen mindig többre vágyik. Úgy érzi milyen jó lenne ha még nagyobb tömegekre bírna, még nagyobb befolyással az az egó. Akár egy egész közösségre, egy városra, egy egész országra stb. stb.

És hát ez a fajta hataloméhes egó, nemcsak hogy elégedettséget nem ad, de folyamatos veszélyezettségben is érzi létét, ezért állandóan harcol és verseng, hiszen tudja hogy a hozzá hasonló többi hataloméhes egó is azon "dolgozik" hogy ők "nyerjenek". Az ő befolyásuk legyen erősebb. Az ő akaratuk érvényesüljön, és ők mozgathassák az embereket. Figyeld majd csak meg a környezetedben is, hogyan megy ez akár kicsiben, akár nagyban! És nekem nagyon úgy tűnik, hogy ebben a fajta "csatában" maradt most alul Borisz Berezovszkij. Egy nála is sokkal hatalmasabb és erősebb egóba tört bele a bicskája, ami által egy boldogtalan és megtört ember lett belőle. Pedig meg volt mindene ahhoz hogy egy örömteli életet élhessen. Egészséges, intelligens, gazdag, (még talán sármos is) férfi volt, aki megtehette volna hogy a világ bármelyik részén él, és úgy ahogy szeretne. És ez kevés volt. Hatalomra vágyott, befolyásra, harcra, bosszúra, küzdelemre, és nem tudta elfogadni hogy kiszorították Oroszországból. Ezért a londoni évek alatt is folyamatosan ezzel volt elfoglalva, hogy kívülről megdöntse Putyin Birodalmát. Szervezkedett, lobbizott, és mindent megtett, de úgy tűnik nem ő nyert. A fenti interjúból egy nagyon szomorú ember szavai jelennek meg. Csalódott lehetett, keserű és megtört az élete végére.

A harc

Persze vannak olyan harcok, amelyeket igen is meg kell vívnunk az életben. Vannak olyan szituációk, amikor igen is küzdeni kell. Gandhi is küzdött az angolok elnyomásával. Azonban ilyenkor a motivációnkat érdemes figyelembe venni, hogy mi is mozgatja a küzdelmünket, mi is mozgatja a harcunkat. Mennyire a hataloméhség, vagy mennyire az Igazságba vetett hitünk. És itt ennél a pontnál lehet csúnyán félresiklani. A Szent Háborúk is ezért csúszhattak félre, hiszen a hataloméhség elvakultságában az ember úgy érezheti hogy a JÓ ÜGY, az Ő oldalán áll. Talán ezt érzi Putyin is, hogy Ő áll a jó oldalon, és jól tette hogy megtisztította az oligarcháktól az országot. (vajon tényleg megtisztította?) És talán Borisz Berezovszkij is úgy érezhette hogy Ő áll a Szent Ügy oldalán, és valójában Putyintól kéne megszabadítani az országot. Melyiknek lehet igaza? Mindkettőnek? Az egyiknek? Melyiknek? Vagy egyiknek sem? Hol találhatjuk meg az Igazságot? Ehhez kell a lehető legnagyobb alázat és őszinteség, hogy az ember tisztán lássa azt, hogy milyen ügyekért érdemes, és kell is harcba indulni. Melyek azok amelyek kikerülhetetlenek, és melyek azok amelyekbe csupán az egónk rángat bele minket. Nem könnyű ügyek ezek, még a hétköznapok szintjén sem.

Új lehetőség

Függetlenül attól milyen életet élt is, azért azt kívánom Berezovszkij úrnak, hogy lelke a következő életben találja meg valóban, ahogy ő mondta, az élet értelmét. Leljen rá a békességre, a harmóniára és egy sokkal örömtelibb, emelkedett életre! Nyugodjék békében!

A megfontolandó tanulság

Hogyan szeretnéd leélni az életedet? Hogyan fogsz visszatekinteni a végén? Úgy hogy megérte? Hogy most is ugyanúgy csinálnád? Azért döbbenetes lehet azzal szembesülni sok-sok évtized után, hogy teljesen felesleges volt az egész. A sok harc, a sok küzdelem, az idegeskedések, az állandó aggódás, az örökös frusztráció, a sértettség, a kényeskedés, a durcáskodás, a kivagyiság, az egózás, vagy éppen a semmittevés, a lustaság, a felszínesség, vagy a meghunyászkodás. Persze ezekből nagyon nehéz kilépnünk, hiszen állandóan "provokál" az élet. Mindig megjelenik benne néhány "szereplő", aki igen is azon tevékenykedik hogy Te sz@rul érezd magad. Akár önkéntelenül is. Egész egyszerűen olyan a viselkedése. Most akkor mi lesz? Vagy így éljük le az életünket, az örökös zsörtölődés, az egópárbajok, az elégedetlenség, vagy éppen a keserűség társaságában, aztán egy napon majd belénk is belénk hasít a szomorú felismerés, hogy:
"nincs értelme ennek az egésznek."
És komolyan elgondolkozunk egy csöndes és magányos estén a fürdőszobában hogy...

Vagy pedig kezdünk magunkkal valamit, és igenis elindulunk egy teljesen más úton. Változtatunk ha kell. Napról napról, újra és újra megfigyeljük azt, mibe érdemes belemennünk, vagy miből érdemes kimaradnunk. Mikor szólaljunk meg, vagy éppen mikor legyünk csendben. Mi az ami megérdemli a figyelmünket, és mi az ami nem. Mibe érdemes energiát fektetnünk, és mibe nem. Ráadásként  ha a Sorstól még meg is kapjuk azt az áldást, hogy út közben némi kis bölcsességet is összeszedünk, és még talán jól is érezzük magunkat valamelyest a bőrünkben, elmondhatjuk majd:
"megérte itt lennünk."

És ha túl sok mindent nem szúrunk el, ráadásul igyekszünk jelen életünket itt a földön nemcsak önmagunk, hanem mások javára is fordítani, akkor a végén talán már nem csak mi magunk fogjuk úgy érezni hogy megérte itt lennünk, hanem mások is örömmel fognak emlékezni a jelenlétünkre.

Még nem késő!

Úgyhogy szolgáljon tanulságul ez a mai blogbejegyzés arra, hogy Berezovszkij úr, és a hozzá hasonló, de a hírekben nem említett, hasonlóan megkeseredett, megfáradt és csalódott emberekhez képest igenis lehet máshogy élni! Meg kell keresni a hogyanokat, és tenni érte! Magunkért és másokért! Nekem meggyőződésem hogy nem azért születtünk ide a Földre hogy szenvedjünk, és a nehézségek ellenére is lehet olyan dolgokat felfedezni önmagunkban és másokban, ami csodálatos. Ami építő jellegű, ami értékes, ami nyugalmat, boldogságot, örömet, kényelmet, felismeréseket, frissességet, szépséget, és sok minden fantasztikus dolgot teremt. Szerintem az Isteni Erő is erre vár, hogy elinduljunk egy ilyen úton, és akkor Ő is átkarol, és talán még az addiginál is sokkal szebb és értékesebb ösvényre vezet. Életutunk ekkor valóban értékessé, örömet adóvá, és igazán emelkedetté válik. Szerintem soha nem késő ezt elkezdeni. Minden napnak meg van a maga lehetősége. Minden hétnek meg van a maga csodája, amelyeket ha felfedezünk és élni tudunk vele, akkor a hosszú-hosszú évek alatt aztán tényleg valami igazi gyönyörűség bontakozhat ki a szemünk láttára. Ezekre figyelj tehát, aztán menet közben pedig ha néha meg-meg állnál, kicsit elgondolkoznál, tűnődnél a múló dolgokon, vagy csak úgy csendben meditálnál, akkor örömmel várlak továbbra is itt, a kolostor udvarán...







Üdv
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén

*******************************************************************************
A MISSZIÓ --> Hiszek abban hogyha minden családban lesz legalább egy, rendszeresen meditáló ember, az mindent meg fog változtatni! Türelmesebb, megfontoltabb, és sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az ország. A célom az hogy ez összejöjjön, hiszen ez mindannyiunk érdeke is. Egy sokkal tudatosabb, emelkedettebb és kedvesebb társadalom már igazán ránk fér végre. A kolostoros blog egyszerű, és pénztárca kímélő eszközeivel, na és az internet segítségével ez könnyen elérhető. Ha tetszett ez a mostani bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor mindenképp küldd tovább most másoknak is! HAJRÁ!