Vajon jó az, ha az ember közelebbről is megismeri az idolokat, a zseniket, a példaképeket és kiválóságokat?
Erről
beszélgettem néhány éve a nyári forróság közepén egy nagy tudású és
sokat olvasott idős úrral, egy könyvtár terem hűvös falai közt. Számomra
egyértelműen igen volt a válasz, de aztán ahogy az idős úr elmondta a
véleményét, egy picit elbizonytalanodtam. Vajon tényleg jó az ha
belátunk a függöny mögé, ahelyett hogy "pusztán" a színdarab lenyűgöző
előadásában gyönyörködnénk?
Nem tudom az
egyértelmű választ, de a kérdés most újra felmerült, ahogy Leonardo Da
Vinci életrajzi könyvét olvastam.
Közel
Egészen
közel viszi a szerző az olvasót Leonardo műveihez, de ami talán még
fontosabb, magához az emberhez is. Talán túl közel.
Walter Isaacson lenyűgöző munkát végez az életrajzi könyvek megírása során.
Olyan mélyreható és aprólékos részleteit tárja fel a bemutatott személy
életének, ami már néha zavarba ejtő. Félrehúzza a függönyt és megmutatja
mi van a kulisszák mögött. Leonardo esetében sem volt ez másként. Az
olvasó igazán közelről ismerheti meg a zsenit:
Hétszáz oldalas könyvben írták meg,
mi járt a zseniális Leonardo koponyájában
- írja a HVG
az
archetipikus zsenikép megtestesítőjeként
némileg hóbortosnak is
tartották
- QUBIT
abban segít a könyv hogy a teljes embert lássuk,
és megérthessük milyen különleges is volt.
450
A világ legtöbb pénzéért eladott festménye Leonardo keze munkája. A
Librarius művészeti portálon írtam korábban erről, A 450 millió dolláros kérdés című cikkben.
Egyik festménye fantasztikusabb, mint a másik, és
egyik festménye rejtélyesebb is, mint a másik. Lehet őket csodálni,
lehet rajtuk töprengeni, vagy meg is lehet venni, némelyiket 450 millió dollárért.
500
Idén volt Leonardo Da Vinci halálának 500-ik évfordulója, amiről Európa
és világszerte különbözőképpen emlékeztek meg. A Zeit hetilap osztrák
kiadásának, az év legelső számának főoldala is erről szól, és külön
melléklettel emlékezik meg a mesterről. Elgondolkodtató ez az 500 éves
időtáv...
A művészet
Raffaello, Monet, és az
összes nagy festő munkássága lenyűgöző, és ha az ember rá tudja szánni
az energiáját és figyelmét hogy elmerüljön a képeikben, ha meg tudja
magát nyitni irányukba, sok mindent kaphat tőlük. Nagy szavak, de talán
mégis igaz hogy, jobb emberré fog válni a művészet befogadása által.
A
nagy festők és a többi kulturális ág kiválóságainak társaságából,
mintha mégiscsak kiemelkedne Leonardo. Valahogy mintha fölöttük lebegne.
Walter Isaacson a könyvében a reneszánsz ember archetípusának tartja,
és minden utána következő ilyen indíttatású ember örök ihletőjének. Ezt a művészetben elfoglalt pozícióját talán jól mutatja Leonardo
kortársának, Raffaello-nak az Athéni iskola című freskója is, ami a
filozófia és a bölcsesség dicsőségét hivatott bemutatni.
A kép több évszázad bölcseit kívánta felvonultatni, és központi
alakja az égre mutató kézzel Platón, de több apró utalás kíséretéből
tudható hogy, ez a központi szereplő valójában maga Leonardo.
Egészen közel a képekhez
Walter Isaacson
ebben a Leonardo-ról szóló könyvben, szinte észrevétlenül kalauzolja az
olvasót egy műelemzéssel párosított tárlatvezetésre. Egészen közel
hajolva, szinte már suttogva, és mikroszkopikus részletekbe menően mesél
érdekességeket a festményekről. Annyira közel hajolva, szinte már vártam
hogy
egy biztonsági őr
a könyökömnél fogva arrébb vezessen a képtől, nehogy megrongáljuk.
Aztán
távolabb megyünk a festményektől, és jó néhány méter távolságból mesél
tovább Mr. Isaacson a nagy egész kép megjelenéséről, titkairól és csodáiról.
Mondhatnám hogy mágia ez, de talán még annál is több amit látunk. A
reneszánsz ember archetípusának találkozása az Isteni ihletettséggel.
Walter Isaacson a Mona Lisa-ról szóló fejezetben azt írja:
"...ez a mosoly hosszú korok változhatatlan bölcsességét őrzi. Ez a portré mélységes kifejeződése annak, ahogy az ember örökre összekapcsolódik legbelső önmagával és a világegyetemmel."
Üdvölettel
A Kolostor Őre
Csak Könnyedén
Társadalmi célú hirdetés:
